Hetedik alkalommal ítélték oda a Randstad Employer Brand Research hazai díjait.
Rendhagyó módon, online prezentáció keretében ismertették a világ legnagyobb független munkáltatói márkakutatása, a Randstad Employer Brand Research magyarországi eredményeit és hirdették ki a Randstad Award hazai győzteseit.Egy helyet előre lépve a dobogón a LEGO lett a legvonzóbb hazai munkáltató, a második helyet a Samsung nyerte el, a harmadik helyezett pedig az Audi lett. Az elmúlt évekhez hasonlóan az idei eredmények szerint is az IT-szektor a legvonzóbb a hazai munkavállalók számára. Továbbra is a fizetés, a munkahelyi légkör és az állás tartós biztonsága a legfontosabb munkahely-választási szempontok, de tovább növekedett a rugalmas munkakörülmények és a munkakör érdekességének jelentősége is.
Hetedik alkalommal díjazták Randstad Awarddal hazánk legnépszerűbb munkáltatóit. A világ legnagyobb, 33 országban zajló független munkáltatói márkakutatása – melynek adatfelvétele január közepén zárult –, a Randstad Employer Brand Research 2020-as eredményei alapján a LEGO lett a legvonzóbb hazai munkáltató, a Samsung ezüstérmes lett, illetve dobogós helyezést ért el az Audi. „Mindhárom vállalat esetében a pénzügyi stabilitás, a technológiai korszerűség és a kiváló hírnév voltak azok a szempontok, amelyek egyértelműen kijelölték helyüket az élmezőnyben” – értékelte az eredményeket Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója. Saját szektorában különdíjat érdemelt ki
A legismertebb munkaadó a Magyar Posta lett. A szektorok között továbbra is az IT a legvonzóbb, melyet a telekommunikáció és az SSC (Shared Service Centre) követ.
Habár a munkaképes korú felnőttek körében végzett globális felmérés januárban zárult, eredményei összhangban állnak a jelenleg a világ minden táján tapasztalható újfajta munkavégzéssel. Számos munkahely még mindig szünetelteti működését, más szervezetek pedig korlátozott erőforrásokkal dolgoznak, vagy éppen az online térbe helyezték át működésüket. Új normává vált a munkaerő időben és térben rugalmas foglalkoztatása. Baja Sándor szerint a jelenlegi, példa nélküli helyzetben még fontosabb a munkáltatói márka tudatos építése, mivel a legutóbbi gazdasági válság is bebizonyította, hogy komoly károkat okoz a munkaadók megítélésében a bizonytalanság. Szerinte azok a vállalatok lehetnek a nyertesei a gazdaság és a munkaerőpiac újraindulását követő időszaknak, amelyek munkaadóként is erős márkával vannak jelen a nyilvánosságban.
Mi alapján választ a munkavállaló?
A sikeres márkaépítési folyamat során elengedhetetlen a munkáltatókról alkotott jelenlegi kép, illetve a munkavállalói oldal megismerése, a dolgozók által áhított és a vállalatok által kínált értékajánlatok közötti különbségek feltárása. A kutatás alapján munkahelyválasztást befolyásoló három legfontosabb tényező rangsora itthon változatlan az elmúlt évekhez képest. A válaszadók 73 százaléka számára továbbra is a bérezés a leghangsúlyosabb értékelési szempont, majd ezt követi a kellemes munkahelyi légkör (61 százalék) és az állás hosszú távú biztonsága (56 százalék). Ismét a munkáltatók megítélését befolyásoló szempontok élbolyában szerepel a munka-magánélet egyensúlya és a vállalat pénzügyi stabilitása. Növekedett a tavalyi felméréshez képest mind a rugalmas időbeosztás, mind a betöltött munkakör érdekességének jelentősége, illetve szintén nőtt a szerepe a vállalat általános hírnevének és társadalmi szerepvállalásának. A jelenlegi, munkaerő-piaci szempontból bizonytalan helyzetben számíthatunk az értékrend – igaz nem forradalmi léptékű – átrendeződésére. Feltételezhetően nő majd a munkahely biztonságának szerepe, a fizetés jelentősége pedig akár csökkenhet is a dolgozók döntései során.
Elvárások és valóság
A vonzó munkáltatói márka építése és az értékes munkaerő sikeres toborzása és megtartása szempontjából lényeges a munkáltatók által kínált és a munkavállalók által elvárt előnyök közötti különbségek feltárása is. Figyelemfelkeltő, hogy épp a legfontosabbak közül kerül ki az a három terület, ahol a legnagyobb a különbség a munkavállalók elvárásai és aközött, ahogyan a vállalatok jelenlegi gyakorlatát látják. Míg a vonzó fizetés, illetve a kellemes munkahelyi légkör a legfontosabbak a munkavállalók számára, addig ezeket mindössze a 6. és 7. helyre sorolják a hazai vállalatok jelenlegi értékajánlatai között. A 4. legfontosabbnak tartott „work-life balance” mindössze 10. helyezést ért el akkor, ha a jelenlegi munkaerő-piaci helyzet értékelésére kértük a munkavállalókat.
Sokszínű munkahelyek, eltérő értékek
Napjaink munkaerőpiacán a tudatos munkáltatói márkaépítés a megfelelő tehetségek bevonzásának és megtartásának az egyik legfontosabb eszköze, de ugyanígy kedvező hatása van a már nálunk dolgozók motivációjára, teljesítményük növelésére. A minél testreszabottabb munkavállalói értékajánlatkialakításához figyelembe kell venni, hogy a munkaerő egyre sokszínűbb, így lényeges különbségek mutatkoznak az egyes csoportok elvárásai között. Mindjárt a legszembetűnőbb, hogy a kutatás alapján itthon a nők és férfiak nem azonosan súlyozzák a munkáltatók értékelésében szerepet játszó tényezőket. Míg a három legfontosabb szempont jelentőségének megítélése közel azonos a két nem esetében, addig a nők számára fontosabb az egészséges „work-life balance”, illetve látványosan magasabbra értékelik a rugalmas munkarendet, mint a férfiak. Egyre több az olyan munkahely, ahol a különböző generációk különböző háttérrel, elvárásokkal és munkamódszerekkel dolgoznak együtt. „Az egyre inkább többgenerációssá váló munkahelyek nagyon testreszabott megközelítést igényelhetnek a tehetségek megnyerésében és megtartásában, ezért az egyedi munkavállalói értékajánlatnak mindenképpen figyelembe kell vennie ezeket a generációs különbségeket” – mutatott rá Baja Sándor. A Z generáció (18-24 évesek) számára fontos a munkaadó által képviselt sokszínűség és befogadó légkör, az Y (25-34) keresi a rugalmas munkakörülményeket, az X (35-54) értékeli a munka-magánélet egyensúlyát, míg az 55 felettiek a munkahely hosszú távú biztonságát.
Fontos a fizetés, de nem ez az egyetlen döntési faktor
A felmérés évről-évre azt mutatta, hogy a vonzó fizetés és juttatások az uralkodó tényező a munkáltató megválasztásában, de a munkanélküliség és az üzleti bizonytalanság növekedésével a nem pénzügyi szempontok várhatóan egyre jelentősebbé válnak. Beszédes, hogy a juttatási csomagok egyes elemeit milyen mértékben tartják fontosnak, és milyen arányban kapják is meg a munkavállalók jelenlegi foglalkoztatójuknál. Kiemelkedik a „home office”, az otthoni munkavégzés lehetősége, amely 77 százalék számára vonzó, de csak 24 százaléknak van erre lehetősége. Rugalmas munkaidőt majdnem ugyanennyien (83 százalék) szeretnének, de csak 45 százalékuk élhet is a lehetőséggel. Már a válság kibontakozása előtt is azt mutatták kutatásaink, hogy a munkavállalók fokozatosan elmozdulnak a szabadabb és rugalmasabb munkavégzés felé. A világjárvány egyszerűen felgyorsítja ezeket a trendeket, és arra készteti a munkaadókat, hogy alkalmazkodjanak a munka új világához. Kedvezőbb a helyzet a munkába járás költségeivel, ez a dolgozók 84 százaléka számára lényeges és 58 százalék hozzá is jut jelenlegi munkahelyén. A dolgozók kicsivel több mint háromnegyede találja vonzónak a cafeteriát és az étkezési támogatásokat, de csak kevesebb, mint kétötödük számára elérhető.
A generációk közötti különbséget is figyelembe véve kiemelkedik, hogy a Z generációnak az utazási biztosítások, az Y számára a gyermekvállalást segítő intézkedések, az X-nek az étkezési/cafeteria támogatás, míg a középkorúak és idősebbekrészére a vállalati részvények vásárlásának lehetősége motiválóbb a többi korosztályhoz képest. „Bár továbbra is a pénzügyi kompenzáció a munkavállalók legfontosabb ösztönzője, az a vállalat válhat valóban kiemelkedővé a piacon, amely összetett juttatási csomagban gondolkodik, és kellően testre szabja azt” – értékelte az eredményeket a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója.
Valóban megéri váltani?
A hazai munkahelyek megtartóképessége alacsonyabb volt a vizsgált időszakban a kontinens átlagánál: a magyar munkavállalók 21 százaléka (2019-ben 23 százalék) váltott munkahelyet az elmúlt egy évben szemben az európai 17 százalékkal, illetve harmaduk (2019-ben 34 százalék) tervez váltani a következő évben, míg Európában mindössze negyedükre igaz ez. A szemmel látható különbségben fontos szerepe lehet annak, hogya váltás legfontosabb összetevője itthon a bérezés – 57 százalék vált a magasabb fizetés reményében, szemben az európai 52 százalékkal.
Kérdéses azonban, hogy valóban ekkora-e a bérek szerepe a munkahelyváltás tervezésekor. Némileg ellentmond ennek, hogy az eredetileg magasabb jövedelem érdekében munkahelyet váltók közel harmadának fizetése csökkent vagy nem változott a lépést követően, több mint negyedük 1-10 százalék közötti fizetésemelés mellett vállalt újra munkát, míg csak közel ötödük fizetése emelkedett 16-20 százalékos léptékkel. Ugyanakkor a hazai munkahelyet váltók vagy váltást tervezők 72 százaléka említett nem anyagi jellegű tényezőt a döntése hátterében, leginkább az értelmes célokat hiányolva jelenlegi munkakörében. Természetesen itt is tapasztalhatunk korosztályos különbségeket a mobilitás főbb mutatói között: az X generációt a magasabb fizetés, az Y-t az értelmes munkahelyi célok, az 55 felettieket pedig a vonzóbb juttatások motiválják inkább, mint a többi korcsoportot.
Milyen szektorokban dolgoznának a legszívesebben a magyarok?
Az egyes munkáltatói márkák erősségei mellett meghatározó lehet a munkavállalók számára annak a szektornak az általános vonzereje is, amelyben a vállalat működik. Bár a hazai munkavállalók körében a telekommunikációs szektor munkaadói márkái a legismertebbek, mégis az IT-szektor munkaadói a legnépszerűbbek, amelyet a telekom-ágazat követ némileg beelőzve az SSC-t. Mivel a technológia kritikus szerepet tölt be a jelenlegi, tömegeket érintő korlátozások során, az IT- és a kommunikációs ágazatok (ITC) vonzereje tovább erősödik. Az ITC-szektort már a járvány kitörése előtt is a legvonzóbb foglalkoztatónak tekintették. Most, amikor a digitális eszközök egyre fontosabbá válnak a vállalkozások számára, az ágazat kulcsfontosságú szerepet tölt be a munkába való visszatérés felgyorsításában. A hazai munkavállalók számára legvonzóbb 10 szektor(sorrendben: IT, telekommunikáció, SSC, gyógyszer- és vegyipar, szolgáltatások, gyáripar, autóipar, FMCG, pénzügy, ingatlan/építőipar) esetében a népszerűség elsődleges oka az itt működő vállalatok pénzügyi stabilitása. A hét legnépszerűbb gazdasági terület esetében a legújabb technológiák használata volt a második legfontosabb szempont előnyös értékelésükben, míg a TOP 3 legvonzóbb szektor esetében ehhez hozzájárult a vállalatok kedvező általános megítélése is.
Helyezettek, díjak
A top 3 legvonzóbb munkáltató Magyarországon 2020-ban a Randstad Employer Brand Research toplistája szerint:
Különdíjak:
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.