A kontrollvesztésből fakadó tapasztalatok segíthetik a cégeket

A kontrollvesztésből fakadó tapasztalatok segíthetik a cégeket
2021. 10. 27., 11:08

A munka és magánélet egyensúlyának felborulása, a vezetői kontroll gyengülése, a dolgozók és vezetők eltérő munkaidő-érzékelése – csak néhány olyan tétel, amely alapjaiban változtatta meg a vállalati működést az elmúlt időszakban és vezetett a dolgozók mentális egyensúlyának megbillenéséhez.

A Munkadinamika projekt célja irányt mutatni a vezetőknek és kulcsot adni a kezükbe, hogy egy esetleges válsághelyzetben (a pandémiától elvonatkoztatva) hogyan tudják megerősíteni és támogatni munkatársaikat, beosztottjaikat. A kutatás első szakaszából az az insight került napvilágra, hogy ha a vezető ismeri a kollégák kontrollal kapcsolatos viszonyát, akkor az segítséget nyújt számára az adott munkatárs munkahelyi és mentális helyzetét megismerni és időben beavatkozni.

A projekthez kapcsolódóan a Lounge Group egy új játékot is bevetett, mely az Internet Hungary konferencián történt kitelepülés során volt először látható és kipróbálható. A hirtelen változásokat vizsgáló pszichológiai szimuláció a cégek életében, irányításában felmerülő bizonytalan helyzetek döntésre gyakorolt hatását, illetve az egyes vezetői személyiségtípusok hatékony problémakezelését elemzi, játékos formában.

A kontroll változását játékélménybe csomagoló teszt mindösszesen 20-25 perc alatt a normálistól eltérő helyzetekben, a teljes kontrollvesztés állapotában veszi górcső alá a játékosok egyéni viselkedését, az érzékszervek fizikai összezavarása mellett megoldandó feladatokkal. A korábbiakhoz képest felfordult világot és igazából bármilyen válsághelyzetet imitáló szimulációs játék október közepén debütált, összesen több mint hatvan résztvevővel. A marketing- és kommunikációs vezetők e szimuláció után mondták el véleményüket, hogy munkatársaik hogyan élték meg az elmúlt időszakot, mennyire viselte meg őket a válsághelyzet és ők mit tettek a kontroll megváltozása kapcsán.

Bánhegyi Zsófia szerint a vezetői kommunikáció kevésbé volt hatékony az online felületek használatával, hosszabb lett egy-egy feladat megoldási folyamata, ám pozitívumként értékelte, hogy a csapaton belüli interakció intenzívebbé vált. Guttengéber Csaba úgy látja, a munkaszervezés két legfontosabb alapja a rendszerezettség és a rendszeresség, összességében pedig a járványhelyzetben megtanultakat érdemes a pandémia előtt is jól működő szokásokkal elegyíteni, és egy hibrid rendszerben működni tovább.

Szintén az egyensúlyra hívta fel a figyelmet Sopov István, aki szerint mind a kommunikáció, mind a hatékonyság terén erre kell törekedni az új mátrixban. Kiemelte, a hibrid rendszer, amiben most dolgoznak, nem jöhetett volna létre egy olyan volumenű kontrollvesztés nélkül, ami a pandémiás időszakot jellemezte. Pálfalvi Márta tapasztalatai alapján ugyan a csapat dinamikáját tekintve a home office nem változtatott jelentősen a szerepkörökön, a vezetők ugyanakkor megtanultak hatékonyabban vezetni és kommunikálni.

A szimulációt kipróbáló vezető gazdasági szakemberekkel készített videó már elérhető és megtekinthető itt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS