Az év elején eltörölték a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülőknek a minimálbér 150 százalékát kitevő kereseti korlátját, ami máris érezteti hatását a munkaerőpiacon. A Trenkwalder munkaerőpiaci szolgáltató cég adatbázisába 2021 első negyedévében két és félszer annyi álláskereső megváltozott munkaképességű személy regisztrált, mint tavaly ilyenkor, és a sikeres elhelyezések száma is csaknem a duplájára emelkedett.
A korábbi szabályozás értelmében csak az kaphatott rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást, akinek munkaviszonyból származó havi bruttó keresete három egymást követő hónapban nem haladta meg a minimálbér 150 százalékát – ez 2020-ban 241.500 forint volt. A kereseti plafon január elsejétől megszűnt, ami máris jelentős változásokat eredményezett a munkaerőpiacon.
„Az első negyedévben háromszor annyi megváltozott munkaképességű munkavállaló regisztrált elhelyezkedési célból a Trenkwalder adatbázisába, mint 2020 hasonló időszakában– mutat rá Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója. – Bár a kínált pozíciók száma tavalyhoz képest nem változott lényegesen, a sikeres elhelyezések száma is csaknem megduplázódott tavalyhoz képest. Tekintettel arra, hogy a covid-járvány kiemelten fenyegeti, ezért továbbra is távol tartja a munkaerőpiacról a megváltozott munkaképességűek egy jelentős csoportját, a járvány csillapodását követően az mmk munkavállalók aktivitásának további növekedésére számítunk.”
A KSH adatai szerint Magyarországon 2019-ben 315 ezer volt az ellátást kapó megváltozott munkaképességűek száma. Mintegy 8500 olyan 25 fő feletti létszámú cég van Magyarországon, amelyek közülük alkalmaznak munkavállalókat. Ezek a munkáltatók ezentúl gond nélkül megemelhetik a megváltozott munkaképességű munkavállalók bérét, sőt prémiumban, bónuszban részesíthetik őket akár havi rendszerességgel, mert már nem kell számolniuk azzal, hogy a plusz jövedelem miatt munkavállalóik elesnek az ellátástól. Ugyanakkor azok az üzemek, amelyek a mesterségesen lenyomott bérszintet kihasználva a piaci ár alatt dolgoztak be a megrendelőiknek, most kénytelenek lesznek bért emelni, ha szeretnék megtartani a munkaerőt és piaci pozícióikat is.
A munkáltatók számára a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására vonatkozó legnagyobb anyagi ösztönzést hosszú évek óta a rehabilitációs hozzájárulás jelenti. Ha ugyanis egy 25 főnél nagyobb létszámmal működő társaság a teljes munkaerő-állományának legalább 5 százalékát nem tölti fel megváltozott munkaképességű munkatársakkal, a hiányzó létszám után munkavállalónként rehabilitációs hozzájárulást kell fizetnie. Ez az összeg jelenleg 1 449 000 forint.
A sajátos nevelési igényű (SNI) diákok pályakezdése a koronavírusjárvány alatt különösen nehézzé vált. E kör elhelyezkedését segíti az a jogszabályváltozás, amely lehetővé teszi a munkáltatóknak, hogy a kötelező 5 százalékos rehabilitációs foglalkoztatási szintbe olyan SNI fiatalokat is beszámítsanak, akik még nem töltötték be 23. életévüket. Igen széles kört érint ez a változás is: csak középfokú intézményekben jelenleg 24 ezer SNI gyermek tanul.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.