A gazdasági nehézségek miatt a HR-büdzséket is át kell gondolni

2023. 05. 24., 10:43

A jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben minden vállalatnak jobban oda kell figyelnie a költségeire. Ez alól nem kivétel a munkaerőre fordított költség sem, mivel sokszor ez az egyik legnagyobb kiadás a kis- és középvállalatok életében.

Az állandó munkaerő mellett egy átlagos cégnek jellemzően a nyári szabadságolások idejére vagy szezonális munkára lehet szüksége további munkatársak bevonására. Sokszor azonban nem kifizetődő ezért employer branding kampányokat indítani és végig vinni egy teljes toborzási folyamatot. Ilyenkor lehet jó megoldás a diákok bevonása, akiket jellemzően iskolaszövetkezeteken keresztül lehet elérni.

„Sok diák dolgozik iskola mellett egész évben – heti átlagosan 20 órát – de nyaranta ezrével jelentkeznek a fiatalok, akik nyári munkával szeretnének némi jövedelemre szert tenni. Ez az iskolai szünetben akár már 15 éves kortól lehetséges” – mondja Lator Sándor, a MADS – Márton Áron Iskolaszövetkezet igazgatósági tagja. „Idén a tavalyihoz hasonló számokat várunk, fiatal munkavállalókból nem lesz hiány.”

Miért éri meg egy vállalatnak a még iskolás korosztály bevonása? Egyrészt azért, mert már idejében kötődést tud így kiépíteni a jövőbeli munkavállalókkal, akár adatbázist is tud építeni, amely jól jön majd, amikor hosszabb távra keres képzett munkaerőt. Másrészt a Z-generáció számára a legfontosabb igazodási pont a saját korosztályuk, és a jó munkáltatónak a diákmunkások hírét viszik. Ez pedig többet ér bármilyen csillogó employer branding kampánynál.

Fontos szempont, hogy az iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztatott diákok bejelentése és a foglalkoztatás adminisztrációja sem a vállalat felelőssége, a munkabért pedig nem terhelik egyéb járulékok.

Az elmúlt évek tapasztalati alapján a legtöbb diákmunkás a gyorséttermek, nagy kávézóláncok, illetve a logisztikai és a gyártó szektor területén helyezkedik el, de sokan dolgoznak fesztiválokon és szezonális vendéglátóhelyeken, strandokon is.

„Május végétől a diákok intenzíven keresik a munkalehetőségeket, amelyeket június közepétől-végétől be tudnak tölteni” – mondja Virág Viktor, az Iskolaszövetkezet igazgatósági tagja. „Ezért azok a vállalatok, amelyek későn kapcsolnak, és csak júliusban kezdenek munkaerő-keresésbe, lecsúsznak a legrátermettebb fiatalokról. Érdemes minél előbb tervezni a munkaerő pótlását a nyárra, a jól terhelhető, motivált diákoknál nem létezik hatékonyabb megoldás.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS