A gazdasági nehézségek miatt a HR-büdzséket is át kell gondolni

2023. 05. 24., 10:43

A jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben minden vállalatnak jobban oda kell figyelnie a költségeire. Ez alól nem kivétel a munkaerőre fordított költség sem, mivel sokszor ez az egyik legnagyobb kiadás a kis- és középvállalatok életében.

Az állandó munkaerő mellett egy átlagos cégnek jellemzően a nyári szabadságolások idejére vagy szezonális munkára lehet szüksége további munkatársak bevonására. Sokszor azonban nem kifizetődő ezért employer branding kampányokat indítani és végig vinni egy teljes toborzási folyamatot. Ilyenkor lehet jó megoldás a diákok bevonása, akiket jellemzően iskolaszövetkezeteken keresztül lehet elérni.

„Sok diák dolgozik iskola mellett egész évben – heti átlagosan 20 órát – de nyaranta ezrével jelentkeznek a fiatalok, akik nyári munkával szeretnének némi jövedelemre szert tenni. Ez az iskolai szünetben akár már 15 éves kortól lehetséges” – mondja Lator Sándor, a MADS – Márton Áron Iskolaszövetkezet igazgatósági tagja. „Idén a tavalyihoz hasonló számokat várunk, fiatal munkavállalókból nem lesz hiány.”

Miért éri meg egy vállalatnak a még iskolás korosztály bevonása? Egyrészt azért, mert már idejében kötődést tud így kiépíteni a jövőbeli munkavállalókkal, akár adatbázist is tud építeni, amely jól jön majd, amikor hosszabb távra keres képzett munkaerőt. Másrészt a Z-generáció számára a legfontosabb igazodási pont a saját korosztályuk, és a jó munkáltatónak a diákmunkások hírét viszik. Ez pedig többet ér bármilyen csillogó employer branding kampánynál.

Fontos szempont, hogy az iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztatott diákok bejelentése és a foglalkoztatás adminisztrációja sem a vállalat felelőssége, a munkabért pedig nem terhelik egyéb járulékok.

Az elmúlt évek tapasztalati alapján a legtöbb diákmunkás a gyorséttermek, nagy kávézóláncok, illetve a logisztikai és a gyártó szektor területén helyezkedik el, de sokan dolgoznak fesztiválokon és szezonális vendéglátóhelyeken, strandokon is.

„Május végétől a diákok intenzíven keresik a munkalehetőségeket, amelyeket június közepétől-végétől be tudnak tölteni” – mondja Virág Viktor, az Iskolaszövetkezet igazgatósági tagja. „Ezért azok a vállalatok, amelyek későn kapcsolnak, és csak júliusban kezdenek munkaerő-keresésbe, lecsúsznak a legrátermettebb fiatalokról. Érdemes minél előbb tervezni a munkaerő pótlását a nyárra, a jól terhelhető, motivált diákoknál nem létezik hatékonyabb megoldás.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a magyarok európai összehasonlításban is tudatosan kötnek lakásbiztosítást, akadnak fontos apróságok a szerződésekben, amelyeket kifelejtenek. A kisebb, de baj esetén drága hibákra a hazai árvizek során keletkezett károk még jobban ráirányították a figyelmet. Árvízre továbbra sem, vagy csak szigorú kikötések mentén lehet biztosítást találni, viszont más természeti katasztrófák kapcsán nagyot menthet egy jó szerződés – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor ebben az epizódban tisztázza a természeti katasztrófákból eredő károk közötti fontos különbségeket és elmondja, mit nem kellene kifelejteni a szerződésekből, hogy nagyobb biztonságban tudjuk ingó és ingatlan vagyonunkat.
Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS