A magyar fiatalok 27 százaléka vesztette el a munkáját és 32 százalékuk számít általános bércsökkenésre a koronavírus hatásai nyomán. Leginkább a szakképzésben tanuló fiatalok aggódnak a korona vírus miatt kialakult helyzet miatt és a bölcsészek érzik magukat leginkább érintettnek a negatív következményekkel. Országos kutatás eredményeit publikálta a Zyntern.com Állásportál.
A Zyntern.com Állásportál idén második alkalommal végzett országos kutatást, amelynek fókusza a fiatalok (16-26 éves korosztály) munkaerő piaci preferenciáinak vizsgálata volt. A kutatás a közelmúltban zárult le és több, mint 3000 fiatal töltötte ki a 30 kérdéses kérdőívet az elmúlt 1 hónapban.
A kutatás kérdései többek között kitértek a fiatalok munkahely választási tényezőire, pályakezdő fizetési igényükre, a legvonzóbb munkaadókra és a koronavírus munkaerő piaci hatásaira. Az eredmények feldolgozása folyamatban van és egy átfogó elemzés hamarosan elérhető lesz az állásportál honlapján. A Zyntern.com csapata addig is összegyűjtötte a koronavírus munkaerő piaci hatásait vizsgáló kérdésekre adott válaszok eredményeit.
A “Mi kell nekünk a cégektől 2020” kutatás célja az volt, hogy minél részletesebb és árnyaltabb információkat gyűjtsön a legfiatalabb munkavállalói célcsoportról. Éppen ezért a demográfiai kérdések az alábbiak szerint tagolták halmazokra a válaszadókat: a kitöltők földrajzi megoszlását a főváros és vidék viszonylatában vizsgálta a kérődőív, a korosztályos megoszlásukat 4 korcsoport szerint (16-19, 20-23, 24-26 és 27+).
A válaszadók saját bevallásuk szerint összesen 36 hazai felsőoktatási intézmény aktív vagy egykori hallgatói(a középiskolás kitöltők számára nem volt kötelező intézmény megadása). A kitöltők továbbá jelölték, hogy milyen szakterületen tanulnak vagy dolgoznak jelenleg.
A kérdőív végén 3 specifikus kérdés tért ki a a koronavírus hatásaira. Az első kérdés arra vonatkozott, hogyan élik meg, milyen érzéseket vált ki a fiatalokból a koronavírus megjelenését és a nyomán kialakult válsághelyzet. A második kérdés arra vonatkozott, hogy milyen személyes munkaerő piaci tapasztalataik vannak, milyen hatással volt rájuk a koronavírus megjelenése. A harmadik kérdés pedig a koronavírus várható közép és hosszú távú munkaerőpiaci hatásaira vonatkozott. Mindhárom kérdés esetében 1-1, leginkább beszédes adat rövid ismertetésére térnek ki a kutatás szervezői.
Aggódnak a fiatalok
Arra a kérdésre, hogy “A koronavírus terjedése miatt kialakult jelenlegi helyzet milyen hatással van rád?” az összes kitöltő 32 százaléka válaszolta, hogy aggódik. Korosztályos megoszlás alapján a 24-26 éves korcsoport kitöltői jelezték a legmagasabb arányban, hogy aggodalmaskodnak. Szakterület szerinti megoszlás alapján a szakképzésben tanuló vagy dolgozó fiatalok aránya a legmagasabb az aggódó fiatalok között 54 százalékkal, amíg a legkevesebben az IT, technológia területen tanuló vagy dolgozó fiatalok, mindössze 16 százalékuk érez így. Regionális megoszlásban azonban számottevő különbség nem volt azok arányában, akik nyugtalannak a helyzet miatt (Budapest 32 százalék, vidék 33 százalék).
Lelkileg a helyzet leginkább a természettudományok és bölcsész területekről érkező kitöltőket érinti. Előbbi 9 százalék, míg utóbbi 5,5 százalékaválaszolta azt, hogy teljes parában van.
Munkaviszony vs. koronavírus
A második kérdésre „A koronavírus terjedése miatt kialakult helyzet milyen hatással van/volt a munkaviszonyodra?” az összes válaszadó 27 százaléka jelezte, hogy elvesztette gyakornoki vagy főállású munkáját.
Szakterületenkénti megoszlásban az látható, hogy a bölcsészek (38 százalék) és a szakmunkások (37 százalék) a leginkább érintettek munkaviszonyuk elvesztésében, őket pedig a gazdasági területeken tanuló és dolgozó fiatalok (31 százalék) követik. A kitöltők válaszai alapján a legkevésbé érintettek az agrár (15 százalék), a mérnöki (16 százalék) és az IT (18 százalék) területen dolgozó fiatal munkavállalók.
Korosztályos megoszlásban a 20-23 éves korcsoport a leginkább érintett, 32 százalékuk jelezte, hogy elvesztette a munkáját. Földrajzi megoszlás szerint pedig az látható, hogy a budapesti fiatalok nagyobb arányban vesztették el munkájukat (29 százalék) mint vidéki társaik (23,5 százalék). Az összes válaszadó 15 százaléka jelezte, hogy a fizetését csökkentették.
Digitális fejlesztések és nehezebb elhelyezkedés
A harmadik, koronavírus közép és hosszú távú munkaerő piaci hatásait vizsgáló kérdésre, a kitöltők több mint fele válaszolta, hogy a cégek erőteljes digitális fejlesztésekbe fognak kezdeni (55,5 százalék), illetve, hogy nehezebb lesz elhelyezkedni a munkaerőpiacon (50,5 százalék).
Szakterület szerinti megoszlásban látható, hogy leginkább a bölcsészettudományok (59 százalék) és társadalomtudományok, pedagógia területén tanuló és dolgozó fiatalok (58 százalék) számítanak arra, hogy nehezebb lesz elhelyezkedni a koronavírus hatásai nyomán. Őket követik a gazdasági területeken tanuló és dolgozó fiatalok, akiknek közel 54 százaléka számol nehézségekkel.
Korosztályos megoszlásban a 24-26 éves korosztály a legborulátóbb, több mint 55 százalék gondolja úgy, hogy nehezebb lesz munkát találni. A vidéki fiatalok optimistábbak a kérdésben budapesti társaiknál. Előbbi 47 százaléka, míg utóbbi 53 százaléka számít nehezebb elhelyezkedési lehetőségekkel.
Szintén a koronavírus közép és hosszú távú munkaerő piaci hatásait vizsgáló kérdés kapcsán, az összes válaszadó 34 százaléka gondolja azt, hogy csökkeni fognak a bérek a vírus nyomán.
A bérek változásával kapcsolatban is, igaz csak néhány százalékponttal, de optimistábbak a vidéki fiatalok. Amíg a fővárosi válaszadók 35 százaléka, addig a vidékiek 32 százaléka számít átlagos bércsökkenésre. Ugyanakkor 3,2 százalékuk bér emelkedésekre számít a vírus középtávú hatásaként.
A szakterületenkénti megoszlásban a bölcsészek 40 százaléka, a középiskolai diákok 37 százaléka, és a műszaki/mérnöki területeken dolgozók 36,5 százaléka számol bércsökkenéssel.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.