A felszámolás alá került ex-Ganz dolgozói megkapták az elmaradt béreket

2020. 08. 12., 18:15

Kifizette a korábban elmaradt béreket a CG Electric Systems Hungary Zrt. 415 dolgozója számára a Nemzeti Foglalkoztatási Alap. A Ganz Villamossági Művek jogutódja, Nagykáta térségének egyik legjelentősebb munkaadója júliusban került felszámolás alá, amit követően a kormány stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté nyilvánította a céget, és egy potenciális befektető is megjelent. A társaság célja a gyártás mielőbbi újraindítása és a munkahelyek megőrzése.

Sikeresen zajlik az egyik legnagyobb múltra visszatekintő hazai nehézipari vállalat reorganizációja. A transzformátorokat, motorokat és generátorokat gyártó, valamint ezekhez kapcsolódó szerviz- és fővállalkozói szolgáltatásokat nyújtó CG Electric Systems Hungary Zrt. felszámolási eljárása ugyanis mérföldkőhöz érkezett: a Nemzeti Foglalkoztatási Alap Bérgarancia Alaprészéből kifizetésre kerültek az elmaradt dolgozói bérek.

A Ganz Villamossági Művek jogutódja az utóbbi években egyre nehezebb gazdasági helyzetbe került. Az indiai tulajdonos Compton Greaves a nemzetközi értékesítést sem tudta támogatni, és a projektek finanszírozását sem volt képes biztosítani. A problémákat súlyosbították a koronavírus gazdasági hatásai, aminek következtében 415 dolgozója számára a májusi és a júniusi béreknek csupán egy részét tudta időben kifizetni a vállalat.

A céggel kapcsolatban felszámolási eljárás is indult, mégpedig állami felszámoló szervezet bevonásával, miután egy júniusi kormányrendelet stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté nyilvánította a céget. A jogi kategória a gazdaság- vagy foglalkoztatáspolitikai szempontból különösen fontos vállalatok számára nyújt speciális védelmet a csőd- és felszámolási eljárásokban.

A nemzetközileg is versenyképes, egyedi, magas hozzáadott értékű termékeket gyártó cég egy határozott elképzelésekkel rendelkező potenciális befektető érdeklődését is felkeltette. A befektető nemrég jelentette be, hogy – egyelőre az üzem bérlőjeként – aktív szerepet vállalna a gyártás újraindításának finanszírozásában.

„Az elmaradt bérek kifizetése a reorganizáció legsürgősebb feladata volt, hiszen a vállalat értékét jelentős részben a felhalmozott szaktudás és tapasztalatok adják”– mondta a fejlemény kapcsán Szendrődi István vezérigazgató. A cégvezető hozzátette: „a következő lépés a gyártás újraindítása, amelyre – ha a befektetői tárgyalások sikeresen zárulnak – szeptember 1-jén sor kerülhet.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS