A diákok fele optimistán látja a munkaerőpiacot

2021. 07. 24., 11:15

Sok diák derűlátó: az iskola befejezése után 50 százalékuk arra számít, hogy könnyen munkába tud majd állni – derül ki a K&H ifjúsági indexéből. Ettől magasabb eredmény a kutatás elmúlt kilenc éve alatt csak 2017–2018-ban fordult elő. Ettől függetlenül akadnak pesszimisták is, a diákok 17 százaléka attól tart, hogy nehezen talál majd munkát, 5 százalékuk szerint pedig nagyon nehéz lesz.

A diákok 50 százaléka szerint az iskola befejezése után könnyen talál majd magának munkát, az érintettek egyötöde azonban nehéz álláskeresésre számít – derül ki a K&H ifjúsági indexéből, amely a csütörtöki ponthatárhirdetés apropóján vizsgálta, hogy a diákok mivel számolnak a tanulás után.

Könnyű lesz? Vagy nehéz?

A felmérés szerint a megkérdezett diákok nyolcada, azaz 12 százaléka számít arra, hogy nagyon könnyen el tud majd helyezkedni, 38 százalékuk pedig úgy látja, hogy nem lesz nehéz ezt megugrania. Ez azt jelenti, hogy a diákok 50 százaléka optimista a munkakeresés tekintetében, ez pedig az egyik legjobb eredmény a felmérés történetében, 50 százalék feletti érték csak néhányszor – például 2016 harmadik, 2017 utolsó negyedévében – született.

A diákok egy jelentős csoportja, 28 százalékuk átlagos álláskeresésre számít, azaz szerintük nem lesz könnyű, de különösebben problémás sem. A megkérdezettek ötöde, azonban borúlátóbb, hiszen 17 százalékuk gondolja úgy, hogy nehéz időszak elé néz majd, a diákok 5 százaléka pedig kifejezetten pesszimista, ők attól tartanak, hogy nagyon nehezen tudnak majd munkába állni.

Sokakat foglalkoztat egy esetleges külföldi munka: a válaszadó diákok 43 százaléka tervezi, hogy egy időre a határon túl próbál szerencsét. A külföldi tanulást a diákok alig több mint negyede, 28 százaléka tartja elképzelhetőnek.

Milyen a színvonal?

Az is kiderült a K&H ifjúsági indexéből, hogy a diákok többsége jól választott: 63 százalékuk szereti, amit tanul, és csak minden tizedik diák nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nincs oda a választott szakterületért.

A magyar felsőoktatási színvonal megítélése pedig vegyes. Míg a megkérdezett diákok 16 százaléka szerint európai összevetésben megfelelő színvonalúnak tartja az oktatást, ennél többen, 24 százalék szerint viszont alacsony a színvonal a magyarországi felsőoktatási intézményekben. 35 százalékuk semlegesen látja a kérdést.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 16., 13:25
A munkáltatók idei évre vonatkozó bérfejlesztési tervei óvatosabbak a tavalyinál. Míg 2025-re a cégek átlagosan közel kétharmada tervezett előzetesen bérfejlesztést, addig az idei évre a vállalatoknak mindössze 55 százaléka számol(t) ezzel. A munkavállalók döntő többsége (82 százalék) ugyanakkor arra számít, hogy emelkedni fog a fizetése vagy nőni fog a béren kívüli juttatásainak mértéke 2026-ban – derül ki a Profession.hu friss, 449 cég bevonásával, illetve 1000 fős minta alapján készített felméréseiből.
2026-02-13 17:50:00
Az érdeklődések száma már emelkedést mutat, és az ingatlanértékesítők is optimistábban tekintenek 2026-ra – derül ki a zenga.hu felméréséből.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS