A diákok fele optimistán látja a munkaerőpiacot

2021. 07. 24., 11:15

Sok diák derűlátó: az iskola befejezése után 50 százalékuk arra számít, hogy könnyen munkába tud majd állni – derül ki a K&H ifjúsági indexéből. Ettől magasabb eredmény a kutatás elmúlt kilenc éve alatt csak 2017–2018-ban fordult elő. Ettől függetlenül akadnak pesszimisták is, a diákok 17 százaléka attól tart, hogy nehezen talál majd munkát, 5 százalékuk szerint pedig nagyon nehéz lesz.

A diákok 50 százaléka szerint az iskola befejezése után könnyen talál majd magának munkát, az érintettek egyötöde azonban nehéz álláskeresésre számít – derül ki a K&H ifjúsági indexéből, amely a csütörtöki ponthatárhirdetés apropóján vizsgálta, hogy a diákok mivel számolnak a tanulás után.

Könnyű lesz? Vagy nehéz?

A felmérés szerint a megkérdezett diákok nyolcada, azaz 12 százaléka számít arra, hogy nagyon könnyen el tud majd helyezkedni, 38 százalékuk pedig úgy látja, hogy nem lesz nehéz ezt megugrania. Ez azt jelenti, hogy a diákok 50 százaléka optimista a munkakeresés tekintetében, ez pedig az egyik legjobb eredmény a felmérés történetében, 50 százalék feletti érték csak néhányszor – például 2016 harmadik, 2017 utolsó negyedévében – született.

A diákok egy jelentős csoportja, 28 százalékuk átlagos álláskeresésre számít, azaz szerintük nem lesz könnyű, de különösebben problémás sem. A megkérdezettek ötöde, azonban borúlátóbb, hiszen 17 százalékuk gondolja úgy, hogy nehéz időszak elé néz majd, a diákok 5 százaléka pedig kifejezetten pesszimista, ők attól tartanak, hogy nagyon nehezen tudnak majd munkába állni.

Sokakat foglalkoztat egy esetleges külföldi munka: a válaszadó diákok 43 százaléka tervezi, hogy egy időre a határon túl próbál szerencsét. A külföldi tanulást a diákok alig több mint negyede, 28 százaléka tartja elképzelhetőnek.

Milyen a színvonal?

Az is kiderült a K&H ifjúsági indexéből, hogy a diákok többsége jól választott: 63 százalékuk szereti, amit tanul, és csak minden tizedik diák nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nincs oda a választott szakterületért.

A magyar felsőoktatási színvonal megítélése pedig vegyes. Míg a megkérdezett diákok 16 százaléka szerint európai összevetésben megfelelő színvonalúnak tartja az oktatást, ennél többen, 24 százalék szerint viszont alacsony a színvonal a magyarországi felsőoktatási intézményekben. 35 százalékuk semlegesen látja a kérdést.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-29 13:10:00
2024. március 1-jén módosul az UJEGYKE-nyomtatvány, ettől az időponttól már külön is bejelenthető állandó meghatalmazás az áruk uniós vámjogi státuszáról szóló igazolás (T2L vagy T2L/F) kiadásával kapcsolatos ügyek intézésére – hívta fel a figyelmet az adóhivatal.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS