A diákok fele optimistán látja a munkaerőpiacot

2021. 07. 24., 11:15

Sok diák derűlátó: az iskola befejezése után 50 százalékuk arra számít, hogy könnyen munkába tud majd állni – derül ki a K&H ifjúsági indexéből. Ettől magasabb eredmény a kutatás elmúlt kilenc éve alatt csak 2017–2018-ban fordult elő. Ettől függetlenül akadnak pesszimisták is, a diákok 17 százaléka attól tart, hogy nehezen talál majd munkát, 5 százalékuk szerint pedig nagyon nehéz lesz.

A diákok 50 százaléka szerint az iskola befejezése után könnyen talál majd magának munkát, az érintettek egyötöde azonban nehéz álláskeresésre számít – derül ki a K&H ifjúsági indexéből, amely a csütörtöki ponthatárhirdetés apropóján vizsgálta, hogy a diákok mivel számolnak a tanulás után.

Könnyű lesz? Vagy nehéz?

A felmérés szerint a megkérdezett diákok nyolcada, azaz 12 százaléka számít arra, hogy nagyon könnyen el tud majd helyezkedni, 38 százalékuk pedig úgy látja, hogy nem lesz nehéz ezt megugrania. Ez azt jelenti, hogy a diákok 50 százaléka optimista a munkakeresés tekintetében, ez pedig az egyik legjobb eredmény a felmérés történetében, 50 százalék feletti érték csak néhányszor – például 2016 harmadik, 2017 utolsó negyedévében – született.

A diákok egy jelentős csoportja, 28 százalékuk átlagos álláskeresésre számít, azaz szerintük nem lesz könnyű, de különösebben problémás sem. A megkérdezettek ötöde, azonban borúlátóbb, hiszen 17 százalékuk gondolja úgy, hogy nehéz időszak elé néz majd, a diákok 5 százaléka pedig kifejezetten pesszimista, ők attól tartanak, hogy nagyon nehezen tudnak majd munkába állni.

Sokakat foglalkoztat egy esetleges külföldi munka: a válaszadó diákok 43 százaléka tervezi, hogy egy időre a határon túl próbál szerencsét. A külföldi tanulást a diákok alig több mint negyede, 28 százaléka tartja elképzelhetőnek.

Milyen a színvonal?

Az is kiderült a K&H ifjúsági indexéből, hogy a diákok többsége jól választott: 63 százalékuk szereti, amit tanul, és csak minden tizedik diák nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nincs oda a választott szakterületért.

A magyar felsőoktatási színvonal megítélése pedig vegyes. Míg a megkérdezett diákok 16 százaléka szerint európai összevetésben megfelelő színvonalúnak tartja az oktatást, ennél többen, 24 százalék szerint viszont alacsony a színvonal a magyarországi felsőoktatási intézményekben. 35 százalékuk semlegesen látja a kérdést.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS