A 2023. október–decemberi időszakban a 15–74 éves munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest 31 ezer fővel, 220 ezer főre, míg a munkanélküliségi ráta 0,6 százalékponttal, 4,4 százalékra nőtt – tájékoztatott a statisztikai hivatal, amely közzétette a 2023 egészére vonatkozó munkanélküliségi, illetve foglalkoztatottsági adatokat is.
A férfiak körében a munkanélküliek száma 113 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk éves összevetésben 0,4 százalékponttal, 4,3 százalékra emelkedett. A nőknél a munkanélküliek száma 107 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,8 százalékponttal, 4,5 százalékra növekedett.
A 15–24 éves munkanélküliek száma 46 ezer fő volt 2023. negyedik negyedévben, munkanélküliségi rátájuk 14,7 százalék volt. Az összes munkanélküli 21,1 százaléka ebből a csoportból került ki. A 25–54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,4 százalékponttal, 3,9 százalékra emelkedett, míg az 55–74 éveseké gyakorlatilag nem változott, 3,2 százalékot tett ki.
A munkanélküliségi ráta Észak-Magyarországon volt a legmagasabb (7,3 százalék), Közép-Dunántúlon pedig a legalacsonyabb (2,2 százalék). A ráta értéke az előző év azonos időszakához képest a legnagyobb mértékben Dél-Dunántúlon nőtt (1,8 százalékponttal), míg a legkisebb emelkedés Nyugat-Dunántúlt és Budapestet jellemezte (egyaránt 0,2 százalékpont).
A munkakeresés átlagos időtartama 9,3 hónap volt, a munkanélküliek 34,2 százaléka legalább egy éve keresett állást.
2023-ban a munkanélküliek száma 27 ezer fővel több, 203 ezer fő volt, a munkanélküliségi ráta az egy évvel korábbihoz képest 0,5 százalékponttal, 4,1 százalékra nőtt.
A munkanélküliek száma a férfiak esetében 107 ezer, míg a nők körében 96 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 4,1, illetve 4,2 százalék–ot tett ki.
Az év egészét tekintve a munkakeresés átlagos időtartama 9,3 hónap volt, a legalább egy éve állást keresők aránya pedig 34,9 százalékot ért el.
A 2023. október–decemberi időszakban a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 740 ezer fő volt. Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 37 ezer fővel, a külföldön dolgozóké pedig 8 ezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké 7 ezerrel csökkent.
A 15–64 évesek közül 4 millió 615 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 75,0 százalék volt. A férfiak foglalkoztatotti létszáma lényegében nem változott, 2 millió 431 ezer főt tett ki, foglalkoztatási rátájuk 78,9 százalék volt. A nők körében a foglalkoztatottak létszáma 22 ezer fővel, 2 millió 183 ezer főre nőtt, a foglalkoztatási ráta pedig 71,0 százalékot ért el.
A fiatalok (15–24 éves) korcsoportjában 269 ezer főt foglalkoztattak, foglalkoztatási rátájuk 27,2 százalék volt. Az ún. legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népesség körében a foglalkoztatási ráta gyakorlatilag nem változott, 88,3 százalék volt, míg az idősebb (55–64 éves) korosztályban 2,8 százalékponttal, 69,6 százalékra emelkedett.
A 15–64 évesek körében a foglalkoztatás szintje a fővárosban volt a legmagasabb (79,6 százalék), míg a legalacsonyabb érték (69,4 százalék) Észak-Magyarországot jellemezte. A foglalkoztatási ráta legnagyobb mértékben Nyugat-Dunántúlon nőtt (1,4 százalékponttal), míg Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon csökkent (egyaránt 0,7 százalékponttal).
2023 egészét tekintve a foglalkoztatottak létszáma átlagosan 29 ezer fővel haladta meg az egy évvel korábbit, így 4 millió 724 ezerre nőtt. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 25 ezer fővel, a külföldi telephelyen munkát vállalóké 12 ezerrel emelkedett, a magukat közfoglalkoztatottnak vallók létszáma 8 ezerrel csökkent.
A foglalkoztatottak közül 4 millió 604 ezren tartoztak a 15–64 évesek körébe, a korcsoport foglalkoztatási rátája 0,4 százalékponttal, 74,8 százalékra nőtt. A férfiak körében 0,2 százalékponttal, 79,0 százalékra, a nők esetében 0,6 százalékponttal, 70,5 százalékra emelkedett.
A fő korcsoportok közül a 15–24 éves fiatalok, illetve a 25–54 évesek foglalkoztatási szintje lényegében nem változott, ugyanakkor az 55–64 éves korcsoportban jelentős növekedés volt megfigyelhető, foglalkoztatási rátájuk 3,6 százalékponttal, 69,1 százalékot ért el.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.