3,9 százalékos volt októberben a munkanélküliség

2021. 11. 29., 10:27

A munkanélküliek száma 2021 októberében 189 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,9 százalék volt – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Október végén a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 246 ezer fő volt, 19,6 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.

Augusztus–október

A 15–74 éves munkanélküliek száma 17 ezer fővel, míg a munkanélküliségi ráta 0,4 százalékponttal csökkent éves összevetésben. A férfiak körében a munkanélküliek száma 91 ezer fő volt, a munkanélküliségi rátájuk 0,6 százalékponttal, 3,5 százalékra mérséklődött, míg a nőknél érdemi változás nem történt, a munkanélküliek száma 94 ezer főt tett ki, a munkanélküliségi ráta pedig 4,1 százalék volt.

A 15–24 éves munkanélküliek száma 43 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 1,9 százalékponttal, 13,7 százalékra nőtt. Az összes munkanélküli közel egynegyede a fiatalok közül került ki. A 25–54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,6 százalékponttal, 3,2 százalékra, az 55–74 éveseké 0,3 százalékponttal, 2,8 százalékra csökkent.

A munkakeresés átlagos időtartama 9,2 hónap volt, a munkanélküliek 35,8 százaléka legalább egy éve keresett állást.

Foglalkoztatottság

2021 októberében a 15–74 éves foglalkoztatottak1 átlagos havi létszáma 4 millió 688 ezer fő volt2. A 2021. augusztus–októberi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 677 ezer főt tett ki, ami 53 ezerrel több, mint az előző év azonos időszakában.

Augusztus–október

A foglalkoztatottak létszáma az egy évvel korábbinál 53 ezer fővel több, 4 millió 677 ezer fő volt. Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 75 ezerrel nőtt, addig a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjaié 15 ezerrel csökkent.

A 15–64 évesek közül 4 millió 573 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 73,8 százalék volt. A férfiak esetében a foglalkoztatottak létszáma lényegében nem változott, 2 millió 431 ezer fő volt, míg foglalkoztatási rátájuk – demográfiai okokból – 0,9 százalékponttal, 78,6 százalékra nőtt. A nők esetében a foglalkoztatottak létszáma 30 ezerrel, 2 millió 141 ezer főre, a foglalkoztatási ráta 1,8 százalékponttal, 69,1 százalékra emelkedett.

A fiatalok (15–24 éves) korcsoportjában a foglalkoztatottak száma 273 ezer fő volt, foglalkoztatási rátájuk 0,7 százalékponttal, 27,8 százalékra csökkent. Az ún. legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népesség körében a foglalkoztatási ráta 1,2 százalékponttal, 87,8 százalékra, míg az idősebb (55–64 éves) korosztályban 3,3 százalékponttal, 63,9 százalékra emelkedett.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS