36 évet fog munkával tölteni az átlag európai tinédzser

36 évet fog munkával tölteni az átlag európai tinédzser
2022. 07. 26., 10:27

A 2021-ben 15 éves európai fiatalok várhatóan – átlagosan – 36 évet fognak munkában tölteni – az Eurostat számításai szerint.

A munkaerő-piaci „bejelentkezés” előtt álló 15 éves fiatalokra számított „várhatóan munkával töltött időszak” (the expected average duration of working life) 2001-től és 2019-ig folyamatosan emelkedett az Európai Unióban, 2020-ban – a COVID-járvány hatására – kissé visszaesett, de 2021-ben újra visszatért a pandémia előtti szintekre: 2001-ben a mutató 32,0 év volt, 2019-ben 35,9, 2020-ban pedig 35,6 év – olvasható az Eurostat összefoglalójában. (Az adatot a várható élettartam, valamint a dolgozók, illetve munkanélküliek korcsoportonkénti aránya alapján számítják ki a statisztikusok.)

Az EU tagállamai között az átlagos munkában töltött idő várható hossza tekintetében is hatalmasak a különbségek. A 2021-es kilátások szerint a leghosszabb időt (42,5 évet) a holland 15 évesek fogják aktívan eltölteni a munkaerőpiacon, de 40-nél több „dolgos év” vár svéd (42,3 év) és dán (40,3 év) kortársaikra is. A legkevesebb munkával töltött évvel Romániában (31,3 év), Olaszországban (31,6 év) és Görögországban (32,9 év) számolhat egy fiatal. Magyarország 36,0 éves mutatója pontosan ugyanakkora, mint az uniós átlag.

A férfiak esetében a várhatóan munkával töltött évek számának uniós átlaga 38,2 év volt 2021-ben, az adatok a 44,3 éves holland és a 35,0 éves román adat között szóródnak. A nőknél az EU-átlag 33,7 év, itt és Svédország és Románia adja a „kereteket” (41,0 év, 27,4 év). Magyarországon a férfiak mutatója 37,8, a nőké 34,0 év volt.

A férfiak várhatóan munkával töltött éveinek száma Litvánia kivételével valamennyi EU-tagállamban meghaladja a nőkét, a nemek közötti különbség azonban – ebben a tekintetben is – csökken: 2001-ben még (uniós átlagban) 7 év volt, 2021-ben már „csupán” 4,5 év. 2021-ben a legnagyobb különbség (a férfiak javára) Olaszországban volt (9,1 év), majd Málta (+8,4 év) és Románia (+7,6 év) következett. Litvániában a nők „vezetnek” 1,3 évvel, de alacsony volt a különbség Észtországban (0,1 év a férfiak „javára”), Lettországban (0,8 év) és Finnországban (1,1 év) is.

Forrás: KAVOSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-18 21:10:59
A Budapesti Corvinus Egyetem közös kutatást indít az OPTEN-nel és a Grémium az Utódlásért Egyesülettel a hazai családi és nem családi tulajdonban lévő magánvállalatok professzionalizációjának feltérképezésére.
2024-03-18 20:10:44
Megszűnt az újraengedélyezési eljárás, és automatikusan határozatlan idejűvé vált az engedély minden olyan termésnövelő anyag esetében, amely 2024. január 1-én érvényes engedélyokirattal rendelkezett. Lényeges változás továbbá, hogy az idei évben gyártott tételeken már nem kötelező feltüntetni az engedély hatályát.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS