36 évet fog munkával tölteni az átlag európai tinédzser

36 évet fog munkával tölteni az átlag európai tinédzser
2022. 07. 26., 10:27

A 2021-ben 15 éves európai fiatalok várhatóan – átlagosan – 36 évet fognak munkában tölteni – az Eurostat számításai szerint.

A munkaerő-piaci „bejelentkezés” előtt álló 15 éves fiatalokra számított „várhatóan munkával töltött időszak” (the expected average duration of working life) 2001-től és 2019-ig folyamatosan emelkedett az Európai Unióban, 2020-ban – a COVID-járvány hatására – kissé visszaesett, de 2021-ben újra visszatért a pandémia előtti szintekre: 2001-ben a mutató 32,0 év volt, 2019-ben 35,9, 2020-ban pedig 35,6 év – olvasható az Eurostat összefoglalójában. (Az adatot a várható élettartam, valamint a dolgozók, illetve munkanélküliek korcsoportonkénti aránya alapján számítják ki a statisztikusok.)

Az EU tagállamai között az átlagos munkában töltött idő várható hossza tekintetében is hatalmasak a különbségek. A 2021-es kilátások szerint a leghosszabb időt (42,5 évet) a holland 15 évesek fogják aktívan eltölteni a munkaerőpiacon, de 40-nél több „dolgos év” vár svéd (42,3 év) és dán (40,3 év) kortársaikra is. A legkevesebb munkával töltött évvel Romániában (31,3 év), Olaszországban (31,6 év) és Görögországban (32,9 év) számolhat egy fiatal. Magyarország 36,0 éves mutatója pontosan ugyanakkora, mint az uniós átlag.

A férfiak esetében a várhatóan munkával töltött évek számának uniós átlaga 38,2 év volt 2021-ben, az adatok a 44,3 éves holland és a 35,0 éves román adat között szóródnak. A nőknél az EU-átlag 33,7 év, itt és Svédország és Románia adja a „kereteket” (41,0 év, 27,4 év). Magyarországon a férfiak mutatója 37,8, a nőké 34,0 év volt.

A férfiak várhatóan munkával töltött éveinek száma Litvánia kivételével valamennyi EU-tagállamban meghaladja a nőkét, a nemek közötti különbség azonban – ebben a tekintetben is – csökken: 2001-ben még (uniós átlagban) 7 év volt, 2021-ben már „csupán” 4,5 év. 2021-ben a legnagyobb különbség (a férfiak javára) Olaszországban volt (9,1 év), majd Málta (+8,4 év) és Románia (+7,6 év) következett. Litvániában a nők „vezetnek” 1,3 évvel, de alacsony volt a különbség Észtországban (0,1 év a férfiak „javára”), Lettországban (0,8 év) és Finnországban (1,1 év) is.

Forrás: KAVOSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS