36 évet fog munkával tölteni az átlag európai tinédzser

36 évet fog munkával tölteni az átlag európai tinédzser
2022. 07. 26., 10:27

A 2021-ben 15 éves európai fiatalok várhatóan – átlagosan – 36 évet fognak munkában tölteni – az Eurostat számításai szerint.

A munkaerő-piaci „bejelentkezés” előtt álló 15 éves fiatalokra számított „várhatóan munkával töltött időszak” (the expected average duration of working life) 2001-től és 2019-ig folyamatosan emelkedett az Európai Unióban, 2020-ban – a COVID-járvány hatására – kissé visszaesett, de 2021-ben újra visszatért a pandémia előtti szintekre: 2001-ben a mutató 32,0 év volt, 2019-ben 35,9, 2020-ban pedig 35,6 év – olvasható az Eurostat összefoglalójában. (Az adatot a várható élettartam, valamint a dolgozók, illetve munkanélküliek korcsoportonkénti aránya alapján számítják ki a statisztikusok.)

Az EU tagállamai között az átlagos munkában töltött idő várható hossza tekintetében is hatalmasak a különbségek. A 2021-es kilátások szerint a leghosszabb időt (42,5 évet) a holland 15 évesek fogják aktívan eltölteni a munkaerőpiacon, de 40-nél több „dolgos év” vár svéd (42,3 év) és dán (40,3 év) kortársaikra is. A legkevesebb munkával töltött évvel Romániában (31,3 év), Olaszországban (31,6 év) és Görögországban (32,9 év) számolhat egy fiatal. Magyarország 36,0 éves mutatója pontosan ugyanakkora, mint az uniós átlag.

A férfiak esetében a várhatóan munkával töltött évek számának uniós átlaga 38,2 év volt 2021-ben, az adatok a 44,3 éves holland és a 35,0 éves román adat között szóródnak. A nőknél az EU-átlag 33,7 év, itt és Svédország és Románia adja a „kereteket” (41,0 év, 27,4 év). Magyarországon a férfiak mutatója 37,8, a nőké 34,0 év volt.

A férfiak várhatóan munkával töltött éveinek száma Litvánia kivételével valamennyi EU-tagállamban meghaladja a nőkét, a nemek közötti különbség azonban – ebben a tekintetben is – csökken: 2001-ben még (uniós átlagban) 7 év volt, 2021-ben már „csupán” 4,5 év. 2021-ben a legnagyobb különbség (a férfiak javára) Olaszországban volt (9,1 év), majd Málta (+8,4 év) és Románia (+7,6 év) következett. Litvániában a nők „vezetnek” 1,3 évvel, de alacsony volt a különbség Észtországban (0,1 év a férfiak „javára”), Lettországban (0,8 év) és Finnországban (1,1 év) is.

Forrás: KAVOSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS