2023-ban csaknem 20 százalékkal emelkedett a fizikai átlagórabér

2024. 04. 22., 09:10

Az idei első negyedévben 2 061 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére – derül ki a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzéséből. Ez a szint 15,9 százalékkal haladja meg az előző év hasonló időszakában tapasztalt 1 779 forintos értéket. A felsőbb bérkategóriákban mérsékeltebb, de szintén kétszámjegyű volt a bérnövekedés százalékos üteme: a Moore Hungary több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2023 első negyedévéhez képest 10,3 százalékos bérnövekedést tapasztalt.

„Noha a cégek egy része a decemberre előrehozott minimálbér-emelés miatt már az előző negyedévben végrehajtotta az esedékes évfordulós béremelést, mégis az idei első negyedév végére a fizikai átlagóradíjak az év vége óta további 109 forinttal tudtak emelkedni, első alkalommal lépve át a 2 ezer forintos szintet – mondta Hamrák Viktor, a Trenkwalder szolgáltatási igazgatója. – Az éves 16 százalék körüli növekedési ütem azt jelenti, hogy a jelenleg 4 százalék alatti mélyponton tartózkodó infláció mellett a fizikai dolgozók reálbére a tavalyi első negyedévhez képest 12 százalékkal nőtt. Ez jóval meghaladja az elemzői várakozásokat, aminek oka többek között a kisebb mértékben, de továbbra is fennálló munkaerőhiány, illetve a tavalyi reálbércsökkenés nyomán ismét felpörgő fluktuáció visszaszorításának igénye.”

A földrajzi bontást tartalmazó statisztikák azt mutatják, hogy a legtöbb régió fizikai átlagórabérei között nincsen jelentős eltérés, ez az érték egy viszonylag szűk, 1800-2000 forint közötti sávban mozog. Lefelé Észak-Magyarország lóg ki kissé 1700 forint körüli szintjével. felfelé pedig a Közép-Dunántúl, illetve Közép-Magyarország és a főváros ugrik ki a mezőnyből: előbbi régióban 2200 forint már az órabérek átlagos nagysága, miközben utóbbi területeken ez az érték immár elérte a 2750 forintot szintet is.

A Moore Hungary ezzel egy időben több mint 60 nemzetközi cég hazai leányvállalatánál dolgozó közel 500 középvezetőnek a béradatait vizsgálta meg. A 800 ezer és 1,2 millió forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottak esetében a béremelkedés mértéke 2024 első negyedévében átlagosan 10,3 százalék volt az előző év hasonló időszakához viszonyítva.

„Bár az infláció a tavaly ilyenkor tapasztalt mérték töredékére csökkent, a szellemi középvezetők körében továbbra is a tavalyihoz hasonló mértékű, 10 százalék feletti bérnövekedés tapasztalható – magyarázta Hajnal Péter, a Moore Hungary ügyvezető partnere. – Ez a fejlemény ebben a körben is biztosítja a reálbérek újbóli masszív, 6-7 százalékos emelkedését, ezzel párhuzamosan alacsony szinten tartja a fluktuációt: a kilépési forgalom ebben az időszakban 2 százalék alatt maradt.”

Az országos szinten már több mint 60 ezer főt foglalkoztató üzleti szolgáltatóközpontok (BSC-k) középvezetői esetében a fenti szellemi foglalkozású középvezetői átlagtól is kissé elmaradó, 9,6 százalékos béremelést hajtottak végre az elmúlt év során a Moore Hungary adatai szerint. Jól mutatja a BSC-szektor munkaerőpiaci vonzerejét, hogy ez a béremelkedési ütem is elegendő volt az aktuálisan szükséges létszámnövelés eléréséhez: míg a kilépési forgalom másfél százalék alá esett, a belépési forgalom százalékos mértéke meghaladta a 8 százalékot is.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-03 15:20:00
A személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának átlagos éves díja közel 3 százalékkal csökkent idén június végén az előző év azonos időszakával összevetve. A kárráfordítási kiadásokat a járműjavítási, karbantartási költségek drágulása emelte, ami trendfordulót hozhat a díjaknál a továbbiakban, negyedéves szinten már stagnálás tapasztalható.
2026-09-03 09:10:00
Tíz év alatt 41 százalékkal csökkent az agrárgazdaságok száma, miközben 2023 és 2026 között 18 százalékkal nőtt az egy gazdaságra jutó átlagos mezőgazdasági terület. A gazdaságirányítók korösszetétele viszont alig változott az elmúlt években, 37 százalékuk már a 65 éves nyugdíjkorhatárt is betöltötte, a 40 év alattiak aránya pedig mindössze 10 százalék – derül ki a KSH „Agrárium 2026” felmérésének előzetes adataiból.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS