Rekordhatékonyságú zéró emissziós hidrogén motor született

Rekordhatékonyságú zéró emissziós hidrogén motor született
Gábor János  |  2024. 08. 27., 14:27

Az Astron hidrogénmotorja úgy képes nulla kibocsátással működni, hogy megháromszorozza egy átlagos belső motor hatékonyságát. A hidrogén üzemanyagként történő elégetésének ráadásul csak egy mellékterméke van: a víz.

Mivel vizen kívül semmi más nem keletkezik melléktermékként, a hidrogén üzemanyaggal működő motorok valószínűleg sokkal hatékonyabbak lehetnek a karbonkibocsátás elleni harcban, mint az elektromos autók, amelyeknek előállítása (és nem fenntartható energiaforrás esetén a töltése is) túl nagy emisszióval jár. Van azonban még egy, hétköznapibb szempont, ami a hidrogén mellett szól: amíg az EV-k esetében sok autórajongó tart a belső égésű motorok (ICE) megszokott hangjának és vibrációjának elvesztésétől, a hidrogénmotortól megkaphatják majdnem ugyanezt a biztonságérzetet keltő élményt. Az amerikai Kansas államban működő Astron Aerospace megépített egy hidrogénnel működő belső égésű motort, a H2 Starfire-t, ami nem bocsát ki semmilyen, a bolygót melegítő káros anyagot.

Hidrogén üzemanyaggal 60 százalékos hatékonyság

Számos ország tervezi az ICE járművek értékesítésének fokozatos leállítását, hogy előmozdítsák a károsanyag-kibocsátás nélküli járművek használatát. A közlekedési ágazat emissziójának jelentős részét a kipufogógázok teszik ki, és bár a hosszú távú szállítás problémáját egyelőre nem oldották meg, a világ kormányai remélik, hogy a közlekedők elektromos járművekre való átállása révén érdemi változást érhető el. Ez az autósok egy részét viszont arra kényszerítené, hogy lemondjanak a nagy fogyasztású, zajos járműveikről – aminek ideje lenne, csak éppen nehéz tömegek számára elfogadható megoldást kitalálni. Pedig egy ICE motor hatékonysága mindössze 20 százalék, ami azt jelenti, hogy az üzemanyagból származó energia 80 százaléka hő formájában elvész.

Még a piacon elérhető legjobb ICE autómotorok is csak 40 százalékos hatékonyságot érnek el. Az Astron H2 Starfire motorja jelentősen felülmúlhatja őket, a 60 százalékos hatékonyságának köszönhetően. Hab a tortán, hogy a technológiával nem csak az autóipart céloznák meg, hanem a vízi és légiközlekedést, valamint a mezőgazdasági gépeket is – írja közleményben a vállalat.

A hidrogént a fosszilis tüzelőanyagok legjobb alternatívájaként tartják számon, mivel elégetésével nagy mennyiségű energia termelhető, miközben melléktermékként csak víz keletkezik. A hidrogén elégetéséhez ugyanakkor egy belső égésű motortól eltérő feltételekre van szükség. Az Astron H2 Starfire ezt úgy éri el, hogy két ellentétes irányba forgó rotorral működik: az alumínium rész az égéshez szükséges levegő beszívását és összenyomását végzi, míg a titán elem a terjeszkedést és a kipufogást irányítja.

Belső égésű motorral azonos élmény, mégis zéró kibocsátás

A motor belsejében az égési hőmérséklet eléri a 760 Celsius-fokot, ami bőven elég a hidrogén tiszta elégetéséhez – na meg ahhoz, hogy a meghajtáshoz szükséges energián felül zajt és mechanikai rezgéseket keltsen. Márpedig ezek tényleg olyan jellemzők, amikről egy ICÉ-hez szokott autóvezető nem szívesen mond le. A vállalat állítása szerint egy másik jelentős mérföldkövet is elértek azzal, hogy sikerült kiküszöbölni a vízhűtés szükségességét. Ez nemcsak a motor tervezési komplexitását csökkentette, hanem a súlyát is, tovább növelve annak hatékonyságát. A H2 Starfire tervezése meglehetősen lineáris, és kerüli az olyan alkatrészek használatát, mint például az apex tömítések.

A vállalat állítása szerint a motor teljesen súrlódásmentes, és annyira precíz, hogy csak a vezérműfogaskerekek és a csapágyak igényelnek olajozást. Ezt a motor egyszerű kialakításával érték el, mindössze 82 alkatrészből.

A vállalat egyelőre csak egy részleges prototípussal rendelkezik, így még sok a munka, mielőtt bemutatnak egy teljes, kész járművet. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy ezzel meg is vannak, még mindig fennáll majd egy nagy probléma (az EV-s ellenlobbi mellett), ami gátat szabhat a hidrogén járművek elterjedésének. Az, hogy a hidrogén jelenleg nagyrészt fosszilis tüzelőanyagok felhasználásával állítható csak elő, így a felhasználásával hasonló mértékű kibocsátást érünk el, mint fosszilis tüzelőanyagokkal. A megoldást a hidrogén üzemanyag fenntartható előállítása jelentené, amire remélhetőleg nagyon hamar lesz kézzelfogható megoldás.

Főoldali kép: Astron Aerospace

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS