Kiszámolták mennyivel csökken az emisszió intelligens forgalomvezérléssel

Kiszámolták mennyivel csökken az emisszió intelligens forgalomvezérléssel
2023. 03. 31., 09:51

Sokkal. És erre végre tudományos magyarázat, előrejelzés, pontos számításokon nyugvó bizonyíték is van. A legjobb eredményt persze nagyvárosi környezetben, teljes hálózatkiépítés mellett lehet elérni.

Sok szakértő és járművezető már jó ideje sejti, hogy az intelligensen irányított forgalomáramlás segíthet a CO2-kibocsátás csökkentésében. Egy új tanulmány most számszerűsíteni tudja ezt a hatást.

Rendkívül időszerű kutatás mutat rá arra, hogy a közúti közlekedésből származó szén-dioxid-kibocsátást csökkenteni kell. Ezzel az Európai Unió tagállamai is széles körben egyetértenek, így a karbonkibocsátásra vonatkozó célokon felbuzdulva a német Kaiserslauterni Műszaki Egyetem megvizsgálta, hogy milyen stratégiával és technológiákkal lehet visszafogni a közúti járművek CO2-kibocsátását.

Az elképzelés szerint a jó ideje megálmodott, de gyakorlatban még nem bizonyított intelligens vezérlőrendszerek segítségével számottevő eredményt lehet elérni.

A Qualcomm chipgyártó által finanszírozott tanulmányhoz a tudósok egy összetett szimulációs modellt alkalmaztak. Először három kategóriába sorolták a forgalmat a városiasodás mértéke alapján: az 1. csoportba a városi területek és a több mint 500 ezer lakosú városok osztották be; a 2. csoportba a százezer és 500 ezer fő közötti lélekszámú, túlnyomórészt városi területek kerültek, míg a 3. csoportba a százezer fő alatti kisvárosi és vidéki területek jutottak. A potenciális csatlakoztatott autóalkalmazások lehetőségeit szintén három szinten határozták meg.

  • L1: Olyan alkalmazások, amelyek technikailag és szabályozási szempontból készen állnak a piacra, és könnyen integrálhatók a közlekedési struktúrába.
  • L2: Olyan alkalmazások, amelyeknek még le kell küzdeniük bizonyos technológiai és szabályozási akadályokat, de hozzájárulnak a vezetési folyamat magasabb fokú automatizálásához.
  • L3: Olyan alkalmazások, amelyek még a távolabbi jövőben fognak készen állni, és városi, illetve városközi területek forgalomirányításának célmegoldását fogják jelenteni.

A tanulmányban a nagyvárosi forgalom szimulációjához a kutatók egy L1 szintű alkalmazást, nevezetesen a dinamikus közlekedési lámpákat, és két L2 alkalmazást (dinamikus útvonalválasztás és intelligens közlekedési csomópont) használtak. A vidéki és kisvárosi szimulációkhoz egy L1 alkalmazást (optimális sebesség előírása), és egy L2 alkalmazást, az ún. platooningot, vagyis járműcsoport együttes vezetését vették alapul.

A modellezéshez kétféle információs összeköttetést feltételeztek: a cellás lefedettséget, ami a városi környezetekre jellemző és egy olyat, amiben a jármű-jármű közötti kapcsolatokra kell hagyatkozni (például vidéki utakon és kisebb településeken).

Bár a végeredmény nagyban függ olyan külső paraméterektől, mint a forgalomsűrűség, az alkalmazott megoldások jelentős különbséget mutattak abból a szempontból, hogy mekkora szén-dioxid-kibocsátást lehet megspórolni a különböző környezetekben. A jármű-jármű kapcsolattal megoldott intelligens forgalomvezérlés alig 13 százalékkal csökkenti az emissziót, ami nem túl motiváló ahhoz, hogy komoly összegeket fektessenek bele államok, vagy autógyártók. Elgondolkodtató viszont, hogy az eleve szennyezettebb nagyvárosokban több mint 32 százalékkal sikerült csökkenteni a CO2-t, igaz, a modell erre csak 100 százalékos adatforgalom mellett és csúcsidőn kívül volt képes. De akkor is nagyon sokat számítana, ha a gyakorlatban sikerülne megvalósítani.

Gábor János

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2023. 12. 05., 23:30
epizód: 2023 / 19   |   hossz: 20:00
Ebben az epizódban azt a nagy horderejű és rendkívül összetett munkát mutatjuk be, amit Magyarország legmagasabb irodaháza, a MOL Campus építése során végeztek a kivitelezők. A csúcsidőszakban 1800 dolgozó munkáját összefogó Wolf András meg is kapta érte az Év Projektmenedzsere díjat, amit a Projektmenedzsment Kiválóság Tábla tagjaiból álló zsűri ítélt meg számára. A Market Építő Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese szerint amellett, hogy nagy elismerés kollégáktól kapni egy ekkora díjat, meg is erősítette abban a tudatban, hogy érdemes példamutatóan, kitartóan dolgozni a sikerért. A szakember persze a MOL Campus innovatív kivitelezését és fenntartható megoldásait is örömmel bemutatta a BizniszPlusznak adott interjúban.
Egyetlen vállalkozás sem építi fel önmagát, és a legfőbb erőforrása a vezető, aki – pláne egy új üzlet megalapozása közben – sajátos támogatást igényel. A többféle vállalkozás- és vezetőfejlesztő tréninget szervező SEED Alapítvány az ügyvezető igazgató szerint még frissebb módszerekkel, gyakorló vállalkozókkal mentorálja a kezdőket. Lakatosné Lukács Zsuzsanna ebben az epizódban világít rá, hányféle teendő van egy üzleti ötlettel, mire az működő vállalkozássá alakul. Ezen az úton tereli végig az újdonsült cégeket a RajtUp programjuk is.
Ebben az epizódban Pataki Tamás, a Canon Business Development Managere segítségével mutatjuk be, hogy milyen eszközök és mesterséges intelligencia megoldások lehetnek az orvosok segítségére – már nem is a jövőben, hanem akár napjainkban. Az elöregedő társadalmakban egyre több pácienst kell ellátnia az egészségügynek, így olyan technológiák nélkül, amiket például a Canon Medical Solutions képalkotó rendszerei nyújtanak, egyre nehezebb megfelelő számú és pontosságú diagnózist felállítani. De mi köze mindennek a ReCaptcha internet-felhasználó azonosításhoz és az önvezető autókhoz? Ez is kiderül a beszélgetésből.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

A gamay a jelek szerint 129-szer izgalmasabb fajta a portugizinél, még akkor is, ha anno Merész Fülöp, Burgundia hercege hitvány fajtának titulálta és irtotta, mintha gyomnövény volna.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS