Kiszámolták mennyivel csökken az emisszió intelligens forgalomvezérléssel

Kiszámolták mennyivel csökken az emisszió intelligens forgalomvezérléssel
2023. 03. 31., 09:51

Sokkal. És erre végre tudományos magyarázat, előrejelzés, pontos számításokon nyugvó bizonyíték is van. A legjobb eredményt persze nagyvárosi környezetben, teljes hálózatkiépítés mellett lehet elérni.

Sok szakértő és járművezető már jó ideje sejti, hogy az intelligensen irányított forgalomáramlás segíthet a CO2-kibocsátás csökkentésében. Egy új tanulmány most számszerűsíteni tudja ezt a hatást.

Rendkívül időszerű kutatás mutat rá arra, hogy a közúti közlekedésből származó szén-dioxid-kibocsátást csökkenteni kell. Ezzel az Európai Unió tagállamai is széles körben egyetértenek, így a karbonkibocsátásra vonatkozó célokon felbuzdulva a német Kaiserslauterni Műszaki Egyetem megvizsgálta, hogy milyen stratégiával és technológiákkal lehet visszafogni a közúti járművek CO2-kibocsátását.

Az elképzelés szerint a jó ideje megálmodott, de gyakorlatban még nem bizonyított intelligens vezérlőrendszerek segítségével számottevő eredményt lehet elérni.

A Qualcomm chipgyártó által finanszírozott tanulmányhoz a tudósok egy összetett szimulációs modellt alkalmaztak. Először három kategóriába sorolták a forgalmat a városiasodás mértéke alapján: az 1. csoportba a városi területek és a több mint 500 ezer lakosú városok osztották be; a 2. csoportba a százezer és 500 ezer fő közötti lélekszámú, túlnyomórészt városi területek kerültek, míg a 3. csoportba a százezer fő alatti kisvárosi és vidéki területek jutottak. A potenciális csatlakoztatott autóalkalmazások lehetőségeit szintén három szinten határozták meg.

  • L1: Olyan alkalmazások, amelyek technikailag és szabályozási szempontból készen állnak a piacra, és könnyen integrálhatók a közlekedési struktúrába.
  • L2: Olyan alkalmazások, amelyeknek még le kell küzdeniük bizonyos technológiai és szabályozási akadályokat, de hozzájárulnak a vezetési folyamat magasabb fokú automatizálásához.
  • L3: Olyan alkalmazások, amelyek még a távolabbi jövőben fognak készen állni, és városi, illetve városközi területek forgalomirányításának célmegoldását fogják jelenteni.

A tanulmányban a nagyvárosi forgalom szimulációjához a kutatók egy L1 szintű alkalmazást, nevezetesen a dinamikus közlekedési lámpákat, és két L2 alkalmazást (dinamikus útvonalválasztás és intelligens közlekedési csomópont) használtak. A vidéki és kisvárosi szimulációkhoz egy L1 alkalmazást (optimális sebesség előírása), és egy L2 alkalmazást, az ún. platooningot, vagyis járműcsoport együttes vezetését vették alapul.

A modellezéshez kétféle információs összeköttetést feltételeztek: a cellás lefedettséget, ami a városi környezetekre jellemző és egy olyat, amiben a jármű-jármű közötti kapcsolatokra kell hagyatkozni (például vidéki utakon és kisebb településeken).

Bár a végeredmény nagyban függ olyan külső paraméterektől, mint a forgalomsűrűség, az alkalmazott megoldások jelentős különbséget mutattak abból a szempontból, hogy mekkora szén-dioxid-kibocsátást lehet megspórolni a különböző környezetekben. A jármű-jármű kapcsolattal megoldott intelligens forgalomvezérlés alig 13 százalékkal csökkenti az emissziót, ami nem túl motiváló ahhoz, hogy komoly összegeket fektessenek bele államok, vagy autógyártók. Elgondolkodtató viszont, hogy az eleve szennyezettebb nagyvárosokban több mint 32 százalékkal sikerült csökkenteni a CO2-t, igaz, a modell erre csak 100 százalékos adatforgalom mellett és csúcsidőn kívül volt képes. De akkor is nagyon sokat számítana, ha a gyakorlatban sikerülne megvalósítani.

Gábor János

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 11. 05., 11:05
A hatóságok minden eddiginél szigorúbb, megerősített audit és ellenőrzési tevékenységet folytatnak mind a hazai, mind az uniós források átlátható, hatékony és szabályos felhasználásának érdekében, a csalás elleni küzdelem hangsúlyozott céljával és zéró tolerancia meghirdetésével a visszaélésekkel szemben.
2024. 11. 06., 15:06
A konstrukciók támogatják a víztakarékos öntözési technológiák bevezetését, az öntözőrendszerek vízfelhasználásának optimalizálását, a víztakarékos öntözési infrastruktúra és a kapcsolódó műtárgyak korszerűsítését, bővítését és rekonstrukcióját, valamint új öntözővíz-szolgáltató művek és -rendszerek létrehozását.
2024-11-07 01:07:00
Követi a fővárosi drágulási ütemet a vidéki lakáspiac: éves szinten majdhogynem a budapestivel megegyező mértékben emelkedtek a négyzetméterárak, különbség legfeljebb a lakástípusok között mutatkozik – összegezte az Otthon Centrum harmadik negyedéves adatait Kosztolánczy György vezérigazgató.
2024-11-06 23:06:12
Egyre elterjedtebb az elektronikus fizetés, de még mindig sok hazai kereskedő ódzkodik a bevezetésétől. Az OTP Bank reprezentatív felméréséből kiderült, milyen aggályok merülnek fel a vállalkozások részéről, és milyen elvárásokat támasztanak. Ahogy az is: tudják-e, hogy valójában milyen költségekkel jár az elektronikus fizetés biztosítása, illetve ezzel szemben a készpénzhasználat.
2024-11-06 22:06:21
A Nemzetgazdasági Minisztérium által kitűzött bérszintek eléréshez évi 6–7 százalékos reálbér-emelkedésre van szükség a következő három évben. Az elmúlt húsz évben átlagosan évi 3,3 százalékkal növekedett a bérek vásárlóereje – állapítja meg az Egyensúly Intézet 2024 októberi gazdasági gyorsjelentésében.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 11. 06., 09:35
epizód: 2024 / 21   |   hossz: 28:39
Az I. Nyílt Magyar Sommelier Bajnokság „Best Young Sommelier” kategóriájának idei győztese, Novák Dávid örömmel kampányol a borfogyasztás mint kulináris élmény mellett, hiszen egy jól kiválasztott ital új dimenzióval gazdagítja az étkezést. Az ízek és aromák összjátékának ismeretéhez hatalmas elméleti tudás kell, de az igazi kihívás az, hogy ráérezzen a vendég személyes preferenciáira. A VIRTU Restaurant sommelier-je cukrász múltjából és külföldi tapasztalataiból merítve vált profivá, pedig még csak a húszas éveit tapossa. Ebben az epizódban e különleges szakma szépségeiről és a borfogyasztás szertartásáról is mesél.
Bár a magyarok európai összehasonlításban is tudatosan kötnek lakásbiztosítást, akadnak fontos apróságok a szerződésekben, amelyeket kifelejtenek. A kisebb, de baj esetén drága hibákra a hazai árvizek során keletkezett károk még jobban ráirányították a figyelmet. Árvízre továbbra sem, vagy csak szigorú kikötések mentén lehet biztosítást találni, viszont más természeti katasztrófák kapcsán nagyot menthet egy jó szerződés – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor ebben az epizódban tisztázza a természeti katasztrófákból eredő károk közötti fontos különbségeket és elmondja, mit nem kellene kifelejteni a szerződésekből, hogy nagyobb biztonságban tudjuk ingó és ingatlan vagyonunkat.
Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS