Új támogatási lehetőségek a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban

2022. 08. 29., 10:47

A mezővédő fásítások, a földhasználatváltás, és a fenntartható erdőgazdálkodási gyakorlatok ösztönzésére az Agrárminisztérium a 2023-tól induló új agrártámogatási időszakra több új és még hatékonyabb eszközt kínál a mezőgazdasági termelők és erdőgazdálkodók számára.

A klímaváltozás hatásai nem kerülhetők ki, így egyre fontosabb a termőföld-hasznosítás hosszútávon is fenntartható és jövedelmező megválasztása, a gazdálkodás környezeti és gazdasági szempontból is legjobb gyakorlatainak elterjedése. A csapadékviszonyok, az erózióveszély, a piaci és az input árak kiszámíthatatlanabbá válása változatosabb gazdálkodási szerkezet kialakítását teszi szükségessé, amelyben a fák és az erdők hosszútávon is kiszámítható hozzáadott értéket jelenthetnek minden gazdálkodó és a következő nemzedék számára.

A mezőgazdasági területen elérhetővé váló legfontosabb támogatási formák:

1) Az egyik legfontosabb pozitív újdonság a 2023-tól induló agrártámogatási rendszerben, hogy az agrár-erdészeti rendszerek által elfoglalt mezőgazdasági földterület immár egyértelműen nem esik ki a támogatható területből, így jogosult marad a közvetlen területalapú támogatásokra is. Ezen felül az agrár-ökológiai program elemeként, illetve tájelemként is számba vehető. Így tehát a megújított struktúrájú mezővédő fasor, mezővédő erdősáv vagy gyepen telepített faegyedek által elfoglalt terület is támogatott terület marad.

Az agrár-erdészeti rendszerek ösztönzése az új támogatási rendszerben a nem termelő mezőgazdasági beruházások között foglal helyet, a legegyszerűbb, egységköltséges támogatási formában. A beruházási költség egyszeri támogatása mellett további hét évig az ápolás és a mezőgazdasági jövedelempótlás is támogatható lesz, szintén egységköltség formában. A mezővédő fasor vagy erdősáv erózióvédelmi, szél vagy hófúvás elleni, vagy éppen a kedvezőbb mikroklíma kialakítás céljából a tábla vagy ültetvény szélére vagy azon belül, több sávban telepíthető. Élő víz vagy időszakos vízfolyás mentén telepítve egyúttal a kemikáliák bemosódása ellen is sikeresen védekezhet a gazdálkodó.

2) Az alacsony termőképességű mezőgazdasági művelésben álló területeknél időről időre felmerülő kérdés a megszokott hasznosítás fenntartása vagy annak megváltoztatása. Az egyik lehetséges földhasználati alternatíva az elmúlt közel 20 évben töretlen népszerűségnek örvendő erdősítés és fásítás, amelynek ösztönző támogatása folytatódik. A gazdálkodó szándékától és a terület adottságaitól függően a telepítés lehet kimondottan gazdasági célú, ún. „ipari célú” faültevény létesítés akác vagy nemesnyár állománnyal – ekkor a terület mezőgazdasági művelési ágban marad –, vagy hosszú távú földhasználat váltás erdőtelepítéssel. Utóbbi esetben a telepítési költségek mellett az 5–11 éves ápolás és a kieső mezőgazdasági jövedelem átalány jellegű pótlása is támogatott, minden támogatási elemet egységköltség alapon határoznak meg. Az erdőtelepítés vagy fásítás egyúttal a felszínborítás változatosabbá tételét is szolgálja.

Az erdőgazdálkodás területén az új agrártámogatási rendszer 2023-tól a minőségi és tartamos erdőgazdálkodási gyakorlatokra irányuló, minden korábbinál színesebb, új és megújított ösztönző támogatási lehetőségeket kínál. A legfontosabb, fenntartható és minőségi erdőgazdálkodást segítő támogatási formák az alábbiak:

1) Az erdőgazdálkodás környezeti fenntarthatóságát szolgáló, nem termelő beruházások támogatása az erdők termelési potenciálját veszélyeztető hatások megelőzését (tűzpászták, víz-visszatartás, biotikus károk megelőzése), a károsodott erdőpotenciál helyreállítását (erdőfelújítás vagy pótlás), továbbá a felújítások klíma-adaptívabb megvalósítását (szerkezet-átalakítás vagy javított felújítás) szolgálják egyszerű, egységköltséges támogatási formában.

2) Az erdő-környezetvédelmi célprogramok esetében 2023-tól minden korábbinál változatosabb, 5–10 éven át támogatható, a jogszabályi és az erdőtervi előírásokon túli erdőgazdálkodási környezeti és klíma célú vállalásokat ösztönző kínálat áll rendelkezésre. Az erdő-környezetvédelmi vállalások az erdők klíma-ellenálló képességét és ökológiai változatosságát célzó legjobb erdőgazdálkodási gyakorlatainak elterjesztését célozzák. A támogatott erdőművelési gyakorlatok a gazdálkodó számára hosszú távra elősegítik az erdőállomány ellenálló képességének megőrzését vagy javítását, így az erdővagyon értékállóságát, értéknövekedését. A legkülönbözőbb léptékű vállalások közül lehet választani: az erdőművelés üzemmódjának megváltoztatásától a folyamatos erdőszerkezet-átalakításon vagy javított felújításon és az idegenhonos fafajok visszaszorításán át az egészen kis léptékű, az adott erdőben megfelelő, modulárisan választható ökoszisztéma szolgáltatásokig.

3) A versenyképes erdőgazdálkodás beruházásainak támogatása, hiszen a hazai erdőkben a fenntartható gazdálkodás előírásai mellett megtermelődő fa- és egyéb erdei termékek gazdasági értéknövelése még nagyon sok rejtett tartalékkal rendelkezik. Újdonság, hogy 2023-tól közös cím alá kerülnek az ágazat teljes vertikumának versenyképességét ösztönző támogatások: az erdészeti szaporítóanyag előállítás (csemetekertek), az erdőgazdálkodás és a fafeldolgozás telephelyi és technológia fejlesztéseit is az agrártámogatások ösztönzik.

AM Sajtóiroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS