A felvásárlási árak alakulásától, a termeléshez kapcsolódó költségek megugrásától, valamint az új támogatási rendszerhez kapcsolódó adminisztráció vélt nehézségeitől tart ma leginkább egy átlagos gazdálkodó – derül ki az Agroinform.hu AgroFeeling 2023 című, a gazdálkodói hangulatot és terveket célzó felméréséből.
Az elmúlt egy évben számos komoly nehézséggel kellett szembesülnie a mezőgazdaság legtöbb szereplőjének, elég csak a rendkívüli aszályra, a terménypiaci anomáliákra, az inputanyagok drágulására gondolni. Mindez természetesen kihat a mezőgazdasági termelők hangulatára, amelynek felmérését célozta az Agroinform.hu legutóbbi kutatása. Az eredmények többszáz, többségében (77 százalék) kisebb, 150 hektár alatt gazdálkodó válaszai alapján születtek.
A mezőgazdasági termelés eredményessége szempontjából a válaszadók 51 százaléka ítélte kifejezetten rossznak, további 19 százalék pedig az átlagosnál gyengébbnek a 2022-es évet. Ugyanakkor 30 százalék elégedettségét fejezte ki a tavalyi év eredményeit illetően. Azok közül ugyanakkor, akiknek negatív tapasztalataik voltak, mindössze 6 százaléknyian nyilatkoztak úgy, hogy idén gyökeres változtatást eszközölnek, vagy felhagynak a gazdálkodással, 19 százalék visszafogja, miközben 75 teljesen a korábban megszokott módon folytatja tovább a tevékenységét.
A tavalyi rendkívüli körülmények számos tekintetben befolyásolják az idei eredményességet is. Rendkívül eltérő feltételekkel indulhat az idei évben például az, aki óvatosságból még tavaly megvásárolta a szükséges műtrágya-mennyiséget, szemben azzal, aki idén tavasszal már fele akkora áron tudta beszerezni ezt az inputanyagot. Búza tekintetében például a jelenlegi, 60 ezer forint/tonna felvásárlási ár mellett a válaszadók 51 százaléka szerint kiugró, hektáronként átlagosan 7 tonna feletti terméshozamot kellene ahhoz elérni, hogy a magas költségek mellett is legalább nullszaldó legyen az eredmény. (a búza termésátlaga az elmúlt években általában 5-6 t/ha sávban mozgott, tavaly az aszály miatt mindössze 4,2 t/ha volt.)
A felmérés válaszadói szerint messze a legnagyobb kihívás a felvásárlási árak alakulása, 87 százaléknyian jelölték ezt meg valódi nehézségnek a gazdálkodásukat érintően. A költségek emelkedése (gépek, inputanyagok drágulása) 48 százalék számára probléma. A kiszámíthatatlan időjárás 40 százalék számára jelent komoly kihívást, vagyis többen, 45 százaléknyian vannak azok is, akik az új támogatási rendszertől tartanak.
Az új támogatási rendszerrel kapcsolatban a legtöbben, 35 százaléknyian annak a félelmüknek adtak hangot, hogy növekvő adminisztrációs terhekre számítanak, amelyeket nem biztos, hogy meg tudnak majd felelni. A válaszadók 30 százaléka attól tart, hogy az új rendszer inkább a nagyobb gazdálkodók számára kínál jó lehetőségeket. 21 százaléknyian egyelőre nem is értik, hogy milyen előírásoknak kell majd megfelelniük a feltételességgel, illetve az Agrár-Ökológiai Programmal (AÖP) kapcsolatban.
A fenti félelmek ellenére a válaszadók körülbelül háromnegyede jelezte azt, hogy részt fog venni az AÖP-ben. E program szántóföldi kultúrát érintő részében minimum két pont értékben kell vállalásokat tenni, hogy az adott gazdálkodó megfeleljen a feltételeknek. A legnagyobb arányban, 35 százalékban itt a válaszadók a mikrobiológiai készítmények alkalmazását (2 pont) említették, de jelentős súllyal, 10 százalék feletti arányban szerepelt a forgatás nélküli talajművelés (2 pont), a talaj/növénykondicionáló szerek használata (1 pont), valamint a méhekre veszélyes szerek használatának tilalma (1 pont) is.
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.