Támogatja a gazdákat az Agrárminisztérium az aszálykár enyhítésében

Támogatja a gazdákat az Agrárminisztérium az aszálykár enyhítésében
2022. 07. 06., 13:23

Június végére a 300 ezer hektárt is meghaladta az aszálykár bejelentéssel érintett területek nagysága – közölte Nagy István agrárminiszter közösségi oldalán. A kialakult helyzetben az agrártárca minden lehetséges eszközzel támogatja a termelőket, akiknek többek között az agrárkár-enyhítési rendszer és az aszálybiztosítás jelenthet segítséget.

Az elmúlt években Magyarország kiépítette azt az európai összevetésben is kiemelten fejlett és több pilléren nyugvó, mezőgazdasági kockázatkezelési rendszert, amely a jelenlegi helyzetben is segítséget képes nyújtani a gazdálkodóknak. A múlt hét végéig már több mint 300 ezer hektárra jeleztek aszálykárt a termelők, ami a háromszorosa a korábbi évek hasonló időszakáig megtett bejelentéseknek – hívta fel a figyelmet a miniszter.

Nagy István hangsúlyozta: a kárenyhítési alap – amelynek forrásait a termelők és az állam közösen, egyenlő arányban biztosítja – az elmúlt években mindig helyt állt a természeti károk okozta bevételkiesés kompenzálásában. Most történelmi léptékű aszály sújt bennünket, így már szinte biztosan kijelenthető, hogy a gazdálkodói károk mértéke meg fogja haladni az alap nagyságrendileg 12,5 milliárd forintos keretét - emelte ki a miniszter. Az idei év összes kárigényét a gazdálkodási év után, az év végéig beadott gazdálkodói igénylések alapján lehet összesíteni és a kárenyhítési alap feltöltéséről a következő év februárjában dönthet a kormány. Az agrártárca vezetője tájékoztatja a kormányt a kialakult helyzetről, a végleges és jogos gazdálkodói kárigények összesítése után pedig javaslatot fog tenni arra, hogy a kárigények alapján a kabinet döntsön majd az alap forrásainak kiegészítéséről.

Nagy István arról is beszélt, hogy öt év alatt több mint háromszorosára, tízezer fölé nőtt azoknak a gazdálkodóknak a száma, akik a kormányzat által támogatott díjjal kötöttek aszálykárra biztosítást. Az így lefedett terület nagysága tavaly már meghaladta a 600 ezer hektárt. A miniszter szerint további segítséget jelenthet, hogy az idei évben a megemelkedett igényekre tekintettel többletpénzt biztosítanak a díjtámogatott aszálybiztosításokhoz. Így lehetővé válik az aszályhoz kapcsolódó biztosítási díj 65 százalékának kifizetése támogatásként a gazdálkodók számára.

Emiatt több mint 14 milliárd forintra emelik az erre fordítható vidékfejlesztési források összegét. Annak érdekében, hogy ez a támogatás a lehető legnagyobb mértékben hasznosuljon, az agrárminiszter arra szólítja fel a biztosító társaságokat, hogy a termelők aszálykárait a megkötött biztosítások alapján, a lehető legteljesebb mértékben és leggördülékenyebben térítsék meg.

AM Sajtóiroda

(Fotó: Pelsőczy Csaba)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS