Nemzetközi piacra repülne a magyar permetező drón

Nemzetközi piacra repülne a magyar permetező drón
2022. 09. 21., 16:48

A győri Széchenyi István Egyetem fontos szereplője a drónkutatásnak. Ezt a területet erősítette, hogy a múlt évben az intézmény az ABZ Drone Kft.-vel és az MIB Invest Group Kft.-vel közösen, ABZ Innovation Kft. néven új vállalkozást alapított drónok és hozzájuk kapcsolódó kiegészítők fejlesztésére, gyártására. A napokban aláírt szindikátusi szerződéssel a cég történetének újabb fontos állomásához érkezett. Hamarosan pedig egy újabb meghatározó mérföldkő következik: a piacra lépés az első saját fejlesztésű drónnal.

Az ABZ Drone Kft., az MIB Invest Group Kft., az Uni Inno Kft., az ABZ Innovation Kft. és a Széchenyi István Egyetem képviselői írták alá azt a szindikátusi szerződést, amely a közösen alapított ABZ Innovation Kft. működésének részletszabályait, a felek jogait és kötelezettségeit rögzíti.

A cél, hogy az ABZ Innovation egy, az európai piacra lépő dróngyártó céggé fejlődjön, az első körös gyártói értékesítés feladatait is ellátva. Az első saját fejlesztésű és gyártású drón, a Liquidator hamarosan piacra is kerülhet. A mezőgazdasági permetező drón minden jelenlegi, a piacon elérhető innovációt egyesít, amelyet hazai és európai mezőgazdasági adottságokra terveztek. A termék tehát a biztonságos és egyszerűen használható dróntechnológiát kínálja az európai gazdák számára folyamatos támogatás és szerviz biztosítása mellett.

„A Széchenyi István Egyetem a magyar gazdaság versenyképességéhez kíván hozzájárulni olyan innovatív kezdeményezésekkel, amelyek az egyetemen meglévő tudást és kutatás-fejlesztési potenciálunkat is kiaknázzák. Különösen fontosak számunkra azok a területek, amelyekkel a fenntarthatóságot tudjuk erősíteni. A drónfejlesztéssel kapcsolatos együttműködésünk ebből a szempontból is kiemelkedő, hiszen a dróntechnológia hatékonyan járul hozzá a fenntartható gazdálkodáshoz is” – fogalmazott az aláírás alkalmával dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke.

Dósa Gábor, a Széchenyi István Egyetem hasznosító vállalkozása, az Uni Inno Kft. ügyvezetője hozzátette, ez az együttműködés zászlóshajó az innovációs ökoszisztéma és az egyetem vállalkozásfejlesztési tevékenységének fejlesztésében. „Intézményünk egy, a piacon már jelenlévő drónfejlesztő céggel és a tőkebefektetővel közösen hoz létre egy olyan értéket, amellyel a világpiacra is bátran ki lehet lépni. Célunk, hogy az egyetem tudásbázisára építve minél több ilyen együttműködés jöjjön létre” – hangsúlyozta.

Szekeres István, az MIB Invest Group Kft. ügyvezető igazgatója kifejtette, cégcsoportjuk olyan társadalmilag hasznos, innovatív kérdésekkel foglalkozik, amelyek gazdaságilag is előnyösek. Ebben szerinte a dróntechnológia élenjáró. „Korábban az agráriumban, az élelmiszeriparban is tevékenykedtem, és úgy gondolom, hogy a drón a mezőgazdaság több területén is a jövő eszköze. Gazdaságilag és ökológiailag is nagy jelentőségű, a következő évtizedek egyik kiemelt fejlesztési iránya, amelyben mi is fontos szerepet szeretnénk játszani” – fogalmazott. Szekeres István kiemelte: nagy jelentősége van a Széchenyi-egyetemmel való közös munkának, hiszen a magyar fejlesztésű drón világviszonylatban is kiemelkedő figyelmet kaphat.

„Az ABZ Drone Kft. hosszú idő óta fejleszt drónokat, de az együttműködés új perspektívát ad a vállalkozásnak, hiszen lehetőséget teremt arra, hogy a nálunk lévő tapasztalat és tudás összeadódjon az egyetemi tudással és innovációval. Ilyen hátteret kevés fejlesztő cég tudhat magáénak. Ez az összefogás teszi lehetővé, hogy olyan terméket hozzunk létre, amely nemcsak Magyarországon, de nemzetközileg is megállja a helyét, sőt akár piacvezetővé is válhat” – mondta Török Gyula, az ABZ Drone Kft. ügyvezetője. A permetező drón már a bétatesztelés utolsó fázisába lépett, így a termék hamarosan piacra kerülhet.

A drónok az ipar és a mezőgazdaság mind több szegmensében nyújtanak új, innovatív lehetőséget. A Széchenyi István Egyetem Digitális Fejlesztési Központja állami, tudományos és vállalati szereplőkkel partnerségben folytat kutatásokat ezen a területen. A Széchenyi-egyetemen nemzetközi színvonalú infrastruktúra – többek között a nemrégiben létrehozott dróntechnológiai labor – támogatja a drónkutatásokat, míg a hallgatók bevonását, a kutatói utánpótlás biztosítását ezen felül a SZEviation hallgatói csapat segíti.

Az egyetem a szakemberek oktatásában is jelentős szerepet játszik többek között a drón- és képfeldolgozás oktatólaboratórium kialakítása, illetve a drónirányító és drónadatelemző szakirányú képzés révén.

A fotón: Török Gyula, az ABZ Drone Kft. ügyvezetője, Szekeres István, az MIB Invest Group Kft. ügyvezető igazgatója, dr. Filep Bálint a Széchenyi István Egyetem elnöke és Dósa Gábor, az Uni Inno Kft. ügyvezetője

(Fotó: Májer Csaba József)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-13 13:10:00
Már nem az energia- vagy az alapanyagárak jelentik a fő nehézséget a hazai családi vállalatok számára. Az egyelőre még mérsékelten növekvő bevétel-várakozások mellett a magas infláció és a növekvő bérek kifizetése jelent egyre nagyobb kihívást – erről számoltak be a cégek a K&H családi vállalatok klub alkalmával.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS