Nemzetközi piacra repülne a magyar permetező drón

Nemzetközi piacra repülne a magyar permetező drón
2022. 09. 21., 16:48

A győri Széchenyi István Egyetem fontos szereplője a drónkutatásnak. Ezt a területet erősítette, hogy a múlt évben az intézmény az ABZ Drone Kft.-vel és az MIB Invest Group Kft.-vel közösen, ABZ Innovation Kft. néven új vállalkozást alapított drónok és hozzájuk kapcsolódó kiegészítők fejlesztésére, gyártására. A napokban aláírt szindikátusi szerződéssel a cég történetének újabb fontos állomásához érkezett. Hamarosan pedig egy újabb meghatározó mérföldkő következik: a piacra lépés az első saját fejlesztésű drónnal.

Az ABZ Drone Kft., az MIB Invest Group Kft., az Uni Inno Kft., az ABZ Innovation Kft. és a Széchenyi István Egyetem képviselői írták alá azt a szindikátusi szerződést, amely a közösen alapított ABZ Innovation Kft. működésének részletszabályait, a felek jogait és kötelezettségeit rögzíti.

A cél, hogy az ABZ Innovation egy, az európai piacra lépő dróngyártó céggé fejlődjön, az első körös gyártói értékesítés feladatait is ellátva. Az első saját fejlesztésű és gyártású drón, a Liquidator hamarosan piacra is kerülhet. A mezőgazdasági permetező drón minden jelenlegi, a piacon elérhető innovációt egyesít, amelyet hazai és európai mezőgazdasági adottságokra terveztek. A termék tehát a biztonságos és egyszerűen használható dróntechnológiát kínálja az európai gazdák számára folyamatos támogatás és szerviz biztosítása mellett.

„A Széchenyi István Egyetem a magyar gazdaság versenyképességéhez kíván hozzájárulni olyan innovatív kezdeményezésekkel, amelyek az egyetemen meglévő tudást és kutatás-fejlesztési potenciálunkat is kiaknázzák. Különösen fontosak számunkra azok a területek, amelyekkel a fenntarthatóságot tudjuk erősíteni. A drónfejlesztéssel kapcsolatos együttműködésünk ebből a szempontból is kiemelkedő, hiszen a dróntechnológia hatékonyan járul hozzá a fenntartható gazdálkodáshoz is” – fogalmazott az aláírás alkalmával dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke.

Dósa Gábor, a Széchenyi István Egyetem hasznosító vállalkozása, az Uni Inno Kft. ügyvezetője hozzátette, ez az együttműködés zászlóshajó az innovációs ökoszisztéma és az egyetem vállalkozásfejlesztési tevékenységének fejlesztésében. „Intézményünk egy, a piacon már jelenlévő drónfejlesztő céggel és a tőkebefektetővel közösen hoz létre egy olyan értéket, amellyel a világpiacra is bátran ki lehet lépni. Célunk, hogy az egyetem tudásbázisára építve minél több ilyen együttműködés jöjjön létre” – hangsúlyozta.

Szekeres István, az MIB Invest Group Kft. ügyvezető igazgatója kifejtette, cégcsoportjuk olyan társadalmilag hasznos, innovatív kérdésekkel foglalkozik, amelyek gazdaságilag is előnyösek. Ebben szerinte a dróntechnológia élenjáró. „Korábban az agráriumban, az élelmiszeriparban is tevékenykedtem, és úgy gondolom, hogy a drón a mezőgazdaság több területén is a jövő eszköze. Gazdaságilag és ökológiailag is nagy jelentőségű, a következő évtizedek egyik kiemelt fejlesztési iránya, amelyben mi is fontos szerepet szeretnénk játszani” – fogalmazott. Szekeres István kiemelte: nagy jelentősége van a Széchenyi-egyetemmel való közös munkának, hiszen a magyar fejlesztésű drón világviszonylatban is kiemelkedő figyelmet kaphat.

„Az ABZ Drone Kft. hosszú idő óta fejleszt drónokat, de az együttműködés új perspektívát ad a vállalkozásnak, hiszen lehetőséget teremt arra, hogy a nálunk lévő tapasztalat és tudás összeadódjon az egyetemi tudással és innovációval. Ilyen hátteret kevés fejlesztő cég tudhat magáénak. Ez az összefogás teszi lehetővé, hogy olyan terméket hozzunk létre, amely nemcsak Magyarországon, de nemzetközileg is megállja a helyét, sőt akár piacvezetővé is válhat” – mondta Török Gyula, az ABZ Drone Kft. ügyvezetője. A permetező drón már a bétatesztelés utolsó fázisába lépett, így a termék hamarosan piacra kerülhet.

A drónok az ipar és a mezőgazdaság mind több szegmensében nyújtanak új, innovatív lehetőséget. A Széchenyi István Egyetem Digitális Fejlesztési Központja állami, tudományos és vállalati szereplőkkel partnerségben folytat kutatásokat ezen a területen. A Széchenyi-egyetemen nemzetközi színvonalú infrastruktúra – többek között a nemrégiben létrehozott dróntechnológiai labor – támogatja a drónkutatásokat, míg a hallgatók bevonását, a kutatói utánpótlás biztosítását ezen felül a SZEviation hallgatói csapat segíti.

Az egyetem a szakemberek oktatásában is jelentős szerepet játszik többek között a drón- és képfeldolgozás oktatólaboratórium kialakítása, illetve a drónirányító és drónadatelemző szakirányú képzés révén.

A fotón: Török Gyula, az ABZ Drone Kft. ügyvezetője, Szekeres István, az MIB Invest Group Kft. ügyvezető igazgatója, dr. Filep Bálint a Széchenyi István Egyetem elnöke és Dósa Gábor, az Uni Inno Kft. ügyvezetője

(Fotó: Májer Csaba József)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS