Megjelentek az aszály miatti hitelmoratórium és kárkifizetés szabályai

2022. 08. 09., 11:23

Közzétették azokat a rendeleteket, amelyek szabályozzák az aszály miatti új hitelmoratóriumot, valamint a biztosítók aszálykár miatt speciális kifizetéseit.

Nagy István agrárminiszter egy hete jelentette be, hogy a kormány a mezőgazdasági termelőket ért aszálykár enyhítésére több intézkedést is hozott. Ezek egyike a számukra bevezetett hitelvisszafizetési moratórium. A másik a mezőgazdasági biztosítások speciális kárkifizetése. Ezen felül a kormány a takarmánykrízis enyhítése érdekében hárommilliárd forintos támogatási konstrukciót is kidolgoz, valamint a vízügyi igazgatóságok 1,46 milliárd forint többlettámogatást kapnak a megnövekedett termelői vízigények ellátásához.

Mindezekről hétfő este jelentek meg a kormányrendeletek, amelyek szabályozzák az új hitelmoratóriumot és a biztosítók kárkifizetését – írja a részleteket ismertető Bank360.hu.

Mi az aszály miatti hitelmoratórium lényege?

  • A hitelező az adósnak üzletszerűen nyújtott kölcsönről kötött szerződést, illetve pénzügyi lízingszerződést 2023. december 31.-ig felmondással nem szüntetheti meg a tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettség nem teljesítése miatt.
  • Az adós a hitelezőhöz benyújtott kérelme alapján a szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége teljesítésére 2022. szeptember 1-jétől fizetési haladékot kap.
  • A fizetési moratórium 2023. december 31. napjáig tart, ha a szerződés a moratórium alatt lejárna, akkor eddig az időpontig meghosszabbodik.
  • A moratóriumot a 2022. augusztus 31. napján fennálló szerződések alapján már folyósított kölcsönökre kell alkalmazni.

Ki kaphat az aszály miatt fizetési moratóriumot?

Az az adós kérhet fizetési moratóriumot a hitelére az aszály miatt, akinek a

  • növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások (TEÁOR: 01 és ÖVTJ: 01),
  • erdőgazdálkodás (TEÁOR: 02 és ÖVTJ: 02),
  • halászat, halgazdálkodás (TEÁOR: 03 és ÖVTJ: 03) szakágazatból származó 2021-es – az eladott áruk beszerzési értéke nélkül számított – nettó árbevétele eléri az az évi nettó árbevételének 50 százalékát,
  • vagy a hitel célja megfelel a felsorolt valamelyik szakágazatnak.

Az új jogszabály szerint az adósnak a kérelmet az agrárminiszter rendeletében meghatározott formában és tartalommal 2022. szeptember 15-ig lehet benyújtani a hitelezőhöz. Ez a határidő jogvesztő. A miniszter a moratóriumos jogszabállyal egyidejűleg már ki is adta a 23/2022. (VIII. 8.) rendeletét, amelyben részletesen meghatározza a kérelem tartalmát. Az agrárminiszter arra is felhatalmazást kapott, hogy a fizetési moratórium hitelező által alkalmazandó részletszabályairól szóló tájékoztatást rendeletben határozza meg, amit ugyancsak megtett. A hitelezőknek ennek megfelelően öt napon belül tájékoztatni kell az érintett adósokat.

A kormány a moratórium meghirdetésével egyidejűleg speciális szabályokat vezetett be az aszály miatt a mezőgazdasági biztosításokra is. E szerint aszálykárfedezettel rendelkező növénybiztosítási szerződés esetén a biztosító a kárbejelentés beérkezésétől számított 14 napon belül kárelőleget fizet a károsult termelőnek. Ennek mértéke a szerződés szerint fizethető kártérítés legalább 50 százaléka.

A kárelőlegre a termelő akkor jogosult, ha a 2022. október 31-ig benyújtott kárbejelentés során arról nyilatkozik, hogy a szántóföldi növénytermesztés keretében termelt kukorica vagy napraforgó esetében az elszenvedett kár üzemenként és növénykultúránként eléri a 80 százalékos mértékű kárátlagot.

A kérelem tartalmáról és az ügyféltájékoztatás formájáról ebben az esetben Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter hozhat rendeletet, amit Nagy István agrárminiszterhez hasonlóan már meg is tett.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-16 09:10:00
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS