Megjelentek az aszály miatti hitelmoratórium és kárkifizetés szabályai

2022. 08. 09., 11:23

Közzétették azokat a rendeleteket, amelyek szabályozzák az aszály miatti új hitelmoratóriumot, valamint a biztosítók aszálykár miatt speciális kifizetéseit.

Nagy István agrárminiszter egy hete jelentette be, hogy a kormány a mezőgazdasági termelőket ért aszálykár enyhítésére több intézkedést is hozott. Ezek egyike a számukra bevezetett hitelvisszafizetési moratórium. A másik a mezőgazdasági biztosítások speciális kárkifizetése. Ezen felül a kormány a takarmánykrízis enyhítése érdekében hárommilliárd forintos támogatási konstrukciót is kidolgoz, valamint a vízügyi igazgatóságok 1,46 milliárd forint többlettámogatást kapnak a megnövekedett termelői vízigények ellátásához.

Mindezekről hétfő este jelentek meg a kormányrendeletek, amelyek szabályozzák az új hitelmoratóriumot és a biztosítók kárkifizetését – írja a részleteket ismertető Bank360.hu.

Mi az aszály miatti hitelmoratórium lényege?

  • A hitelező az adósnak üzletszerűen nyújtott kölcsönről kötött szerződést, illetve pénzügyi lízingszerződést 2023. december 31.-ig felmondással nem szüntetheti meg a tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettség nem teljesítése miatt.
  • Az adós a hitelezőhöz benyújtott kérelme alapján a szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége teljesítésére 2022. szeptember 1-jétől fizetési haladékot kap.
  • A fizetési moratórium 2023. december 31. napjáig tart, ha a szerződés a moratórium alatt lejárna, akkor eddig az időpontig meghosszabbodik.
  • A moratóriumot a 2022. augusztus 31. napján fennálló szerződések alapján már folyósított kölcsönökre kell alkalmazni.

Ki kaphat az aszály miatt fizetési moratóriumot?

Az az adós kérhet fizetési moratóriumot a hitelére az aszály miatt, akinek a

  • növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások (TEÁOR: 01 és ÖVTJ: 01),
  • erdőgazdálkodás (TEÁOR: 02 és ÖVTJ: 02),
  • halászat, halgazdálkodás (TEÁOR: 03 és ÖVTJ: 03) szakágazatból származó 2021-es – az eladott áruk beszerzési értéke nélkül számított – nettó árbevétele eléri az az évi nettó árbevételének 50 százalékát,
  • vagy a hitel célja megfelel a felsorolt valamelyik szakágazatnak.

Az új jogszabály szerint az adósnak a kérelmet az agrárminiszter rendeletében meghatározott formában és tartalommal 2022. szeptember 15-ig lehet benyújtani a hitelezőhöz. Ez a határidő jogvesztő. A miniszter a moratóriumos jogszabállyal egyidejűleg már ki is adta a 23/2022. (VIII. 8.) rendeletét, amelyben részletesen meghatározza a kérelem tartalmát. Az agrárminiszter arra is felhatalmazást kapott, hogy a fizetési moratórium hitelező által alkalmazandó részletszabályairól szóló tájékoztatást rendeletben határozza meg, amit ugyancsak megtett. A hitelezőknek ennek megfelelően öt napon belül tájékoztatni kell az érintett adósokat.

A kormány a moratórium meghirdetésével egyidejűleg speciális szabályokat vezetett be az aszály miatt a mezőgazdasági biztosításokra is. E szerint aszálykárfedezettel rendelkező növénybiztosítási szerződés esetén a biztosító a kárbejelentés beérkezésétől számított 14 napon belül kárelőleget fizet a károsult termelőnek. Ennek mértéke a szerződés szerint fizethető kártérítés legalább 50 százaléka.

A kárelőlegre a termelő akkor jogosult, ha a 2022. október 31-ig benyújtott kárbejelentés során arról nyilatkozik, hogy a szántóföldi növénytermesztés keretében termelt kukorica vagy napraforgó esetében az elszenvedett kár üzemenként és növénykultúránként eléri a 80 százalékos mértékű kárátlagot.

A kérelem tartalmáról és az ügyféltájékoztatás formájáról ebben az esetben Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter hozhat rendeletet, amit Nagy István agrárminiszterhez hasonlóan már meg is tett.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS