Megérkeztek a gazdákhoz az állatjóléti támogatások

2022. 12. 20., 13:13

2022-ben az aszály, az inputanyagok és a takarmány árának drasztikus emelkedése komoly nehézség elé állította az állattartókat, ezért az állatjóléti támogatások keretében a többletköltségek okozta terhek mérséklésére érkező támogatást még az idén kifizették a sertés- és baromfiágazat érintett szereplőinek, összesen közel 7,2 milliárd forint értékben – tájékoztatott az Agrárminisztérium.

Az állatjóléti támogatások célja, hogy a sertés és baromfiágazatban az uniós állatjóléti előírásokon túlmutató többlet-kötelezettségvállalásból eredő költségeket ellentételezzék az állattartók számára. A Magyar Államkincstár a napokban több, mint 2100 kérelem alapján teljesített kifizetéseket.

A baromfi állatjóléti támogatás 2022/2023-as támogatási évének II. negyedévére közel 3,1 milliárd forint,  a sertéshízó állatjóléti támogatás esetében a 2022. támogatási év III. negyedévére 2,4 milliárd forint kifizetése történt meg.

A tenyészkocatartók részére a Kincstár megkezdte a 2022/2023-as támogatási év II. negyedévére beérkezett kérelmek teljesítését. A kifizetés – közel 1,7 milliárd forint 542 termelő részére – már megtörtént, a még ki nem fizetett támogatásokat az érintett termelők részére januárban folyósítják. (AM Sajtóiroda)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS