Könnyítés az exportra termelőknek a neta-változás

2023. 01. 16., 18:41

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara jelzésének is köszönhetően megszűnt az exportra értékesítő, belföldön neta-köteles terméket előállító élelmiszeripari vállalkozások népegészségügyi termékadó fizetési kötelezettsége. Ezáltal a magyarországi feldolgozók nem lesznek a külpiacokon versenyhátrányban a külföldi cégekkel szemben.

Az Agrárkamara 2022 őszén javasolta a kormánynak, hogy az exportpiacra történő termék-előállítás esetén a kiszállított termékekre vonatkozóan a láncolatban a termék-előállítók mentesüljenek a neta-fizetési kötelezettség alól. A kormányzat is érzékelte ezen javaslat indokoltságát, és rövid időn belül módosította az adójogszabályokat. A Magyar Közlönyben 2022. november 7-én megjelent – az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet népegészségügyi termékadóval összefüggő módosításáról szóló – 441/2022. (XI. 7.) Korm. rendelet megoldást hozott a korábbi problémára.

A módosítás eredményeként 2022. november 8-tól népegészségügyi termékadó mentessé váltak azok a belföldi piacon neta-köteles termékek, amelyek változatlan formában, vagy végtermék előállításához történő felhasználást követően bizonyíthatóan az exportpiacokon kerülnek értékesítésre.

A neta-mentesség a módosítás következtében már kiterjed az exportra szánt termékek alapanyagául (összetevőül) szolgáló, önállóan a belföldi neta-fizetési körbe tartozó termékekre is, amelyekre a netatörvény korábbi hatálya kötelezettséget írt elő.  Az exportált terméket előállító vállalkozásnak a végtermék előállításához felhasznált összetevő mennyiségét hitelt érdemlően igazolnia kell.

A NAK üdvözli az általa is kezdeményezett jogszabály-változást. Az új szabályozás révén az alapanyagaikat akár belföldről beszerző, de termékeiket exportra értékesítő vállalkozások sem kerülnek versenyhátrányba ezáltal a külpiacokon a külföldi versenytársaikkal szemben.

Az exportpiacokra értékesített termékek versenyhátrányának megszüntetéséhez hasonlóan a kamara továbbra is javasolja, hogy a belföldi piacra szánt termékeknél is szűnjön meg a halmozódó neta-fizetés az összetett összetevőjű termékek esetében.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS