Jövőre fokozódhat a globális élelmiszerválság

2022. 08. 05., 19:17

Az utóbbi időszakban csökkenni kezdtek a korábban csúcsokat döntő élelmiszer-alapanyag árak a világpiacon. Egyrészt az ENSZ közvetítésével Kijev és Moszkva között létrejött egyezménynek köszönhetően, mely zöld utat ad az ukrán gabonaszállítás újraindításának, másrészt a recessziós félelmek és az ugrásszerű oroszországi betakarítás miatt. Szakértők szerint azonban ez nem oldja meg a globális élelmiszerválságot, 2023-ra a termésátlagok visszaesnek, ezzel párhuzamosan pedig tovább nőhet az éhínség által érintettek száma a világban – derül ki a Makronóm Intézet friss, élelmiszerválsággal foglalkozó elemzéséből.

Az élelmiszer árak globális növekedése már az orosz-ukrán háború kitörése előtt elkezdődött, amelyek azonban mára csökkenni kezdtek, hiszen a recessziótól való félelem, az ugrásszerű oroszországi betakarítás és a gabonakereskedelem újjáéledésének reménye lejjebb nyomta az árakat.

Szakértők szerint azonban a jövőben a csökkenő élelmiszerárak ellenére a globális termelés és az éhínséggel sújtott népesség aránya romlani fog 2023-ra.

Az árak csökkenése ugyanis nem jelenti azt, hogy az élelmiszerválság véget ért volna. Elemzők szerint azok a tényezők, amik az áremelkedéshez vezettek, változatlanul fennállnak. A folyamatban lévő háború csak egy a számos probléma közül, amelyek negatívan hatnak a globális élelmiszerpiacra.

Az ukrán konfliktus kitörésekor az élelmiszerárakat már számos tényező nyomta felfelé, ilyen volt például a kulcsfontosságú növénytermesztő országokat és az ellátási láncokat érintő nehézségek, melyeket a korábbi világjárvány fennmaradó hatásai okoztak. Azokban a szegényebb országokban, amelyek gazdaságát a Covid-19-lezárások tönkretették, a háború csak súlyosbította a zord helyzetet.

Szélsőséges időjárás

A Makronóm Intézet szerint további tényezők közé sorolhatóak a szélsőséges időjárás okozta természeti károk, melyek még inkább megerősítik a szakértők félelmeit.

Az elmúlt hónapokban Latin-Amerikában, Észak-Amerikában és Indiában is megtizedelte a termést a hőség, az aszály és az áradások. 2020 áprilisa és 2021 decembere között a kávé ára 70 százalékkal emelkedett, miután Brazíliában a szárazság és a fagy tönkretette a termést. A francia borágazat 2021-ben a leggyengébb termést szüretelte le 1957 óta, és az egyre magasabb hőmérséklet és a szélsőséges időjárási viszonyok miatt a becslések szerint 2 milliárd dollár árbevétel-kiesést szenvedett el.

Viharfelhők a láthatáron

A háború kétségtelenül nagy változást jelent a globális élelmiszertermelésben. Mivel Ukrajna kikötői blokkolva vannak, és az alternatív útvonalak kapacitása korlátozott, az exportvolumen jelentősen visszaesik. Az ukrán mezőgazdasági minisztérium szerint júniusban az ország alig 1 millió tonna búzát, kukoricát és árpát exportált – 40 százalékkal kevesebbet, mint 2021 azonos hónapjában.

Ukrajnában ebben a hónapban megkezdődött a betakarítás, de ha a gazdálkodók nem tudják eladni a gabonájukat, annak 2023-ra is visszaütő hatása lesz, mert nem lesz pénzük a vetőmag és a műtrágya megvásárlására a következő szezonban.

A késő tavasszal tapasztalt magas nyersanyagárak ugyan nagyobb termelést is ösztönözhettek más országokban, de ezt ellensúlyozni fogja a gazdálkodók ráfordítási költségeinek megugrása, különösen a szállításhoz és mezőgazdasági berendezésekhez használt műtrágyák és gázolaj esetében.

Élelmiszerpolitikai tisztviselők arra figyelmeztetnek, hogy a megugró energiaárak, amelyek a tél folyamán várhatóan tovább emelkednek, a növénykultúra kulcstápanyagának (a nitrogénműtrágya) termelését is veszélyeztetik.

Ezt azért tartjuk fontosnak kiemelni, mert Oroszország a világ első számú nitrogénműtrágya-exportőre, a foszfor- és káliumműtrágya kivitelében pedig a második helyen áll. Az orosz műtrágyakivitel fő célországai olyan nagy gazdaságok, mint India, Brazília, Kína és az Egyesült Államok, de számos fejlődő ország – köztük Mongólia, Honduras, Kamerun, Ghána, Szenegál és Guatemala – műtrágyaimportjának is legalább egyötöde Oroszországtól függ. A szintén nyugati szankciókkal küzdő orosz szövetséges Fehéroroszország ugyancsak jelentős műtrágyagyártó, és a két ország együttesen a növényeknek fontos kálium globális exportjának több mint 40 százalékát adja.

Továbbá a háború felerősítette azokat a tendenciákat, amelyek már korábban is zavart okoztak az ellátásban, mint például a nagy termelő országok, köztük Kína raktárkészleteinek fokozott felhalmozása.

Eddig az élelmiszerrel kapcsolatos fő gondot a gabonaellátás jelentette, különösen a búza és a növényi olajok esetében, amelyeknek Ukrajna nagy exportőre. Egyes elemzőket azonban aggasztja a rizs ára, amely a táplálkozás sarokköve Ázsiában.

Jelenleg a vezető termelő országokban, például Indiában, Thaiföldön és Vietnámban magasak a készletek. Mindazonáltal aggodalomra ad okot az exportkorlátozás, ha a búza magas ára arra készteti a fogyasztókat, hogy rizst használjanak helyettesítőként.

A teljes globális gabonatermelésnek csak mintegy 10 százalékát exportálják, így egy-egy exportőr korlátozása szélsőségesen nagy hatással lehet a nemzetközi árakra.

Az emberi hatások

Jóval azelőtt, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, az élelmiszer-ellátás bizonytalansága rekordszinten volt. A világjárvány, az aszályok és más regionális konfliktusok miatt 2021-ben 770 millióan éheztek – ez a legmagasabb szám 2006 óta az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint.

A FAO előrejelzése szerint az ukrajnai háború az idén 13 millióval, 2023-ban pedig további 17 millióval növeli az éhező emberek számát. A Világbank szerint az élelmiszerárak minden 1 százalékpontos növekedése, további 10 millió ember mélyszegénységbe zuhanását eredményezi majd.

Afrika nagy részén, a Közel-Keleten és Közép-Ázsiában az alapvető élelmiszerek fogyasztása meghaladja a termelést. A Gro Intelligence nyersanyag-adatcsoport szerint ezeknek a régióknak az országai vannak leginkább kitéve a globális áremelkedésnek. Sok feltörekvő gazdaságnak az élelmiszerárak emelkedése mellett további terhet jelent a valutájuk csökkenése.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2023. 05. 23., 15:23
Nagy Ferenc Gábor, az NFG Badboys Kft. tulajdonosa reméli, hogy a VOSZ-on belül is sok céghez eljuthatnak, egyre többen ismerik majd meg programjukat és filozófiájukat. A VOSZ Sportvállalkozási Szekciójának új tagjával eddigi eredményeiről és terveiről is beszélgettünk.
2023. 05. 25., 16:55
Hosszú ideje a vállalkozás világában élők is sokat tanulhattak a VOSZ Páholy első három rendezvényén, ahol a résztvevőknek lehetősége van a tanulás mellett egymás és a másik vállalkozás tevékenységének megismerésére. Nagyon készülünk az év további rendezvényeire is – mondta Micski Marianna, a VOSZ Heves vármegyei elnöke a vosz.hu-nak.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2023. 05. 29., 17:20
epizód: 2023 / 8   |   hossz: 22:26
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnökével áttekintettük az építőipar első negyedévi visszaesésének okait, és arra is megkértük, hogy vázolja az ágazat továbbiakban várható sorsát. Bár nem minden szakmabeli járt rosszul az utóbbi időben, „sok pozitívumot nehezen tudna mondani“. Az elnök tisztázta a nemzeti tüzépek körül halmozódó félreértéseket, és azt is elárulta, hogy milyen modern éptőipari megoldásokat kedvelnek az embereket, illetve melyek felfutását reméli.
Dr. Baracsi Katalin internetjogászt az általa cégek kollektívái számára tartott online jogi tréningek kapcsán a legfontosabb, az embereket leginkább aggasztó problémákról kérdeztük. A szakértő maga is meglepőnek tartja, hogy hányszor találkozik olyan emberrel, aki még mindig nincs tisztában az interneten elkövethető bűncselekmények súlyával. Sőt, azzal sem, hogy online egyáltalán lehet bűnt elkövetni. Ha mindez nem lenne elég, azt is viszonylag kevesen tudják, hogy mit tehet meg a céges IT-eszközökkel és a rajta felhalmozódott adatokkal a dolgozó, illetve maga a vállalat. Utóbbi egyébként nem árt, ha jó előre leszögezi, hogy mire lehet használni a céges számítógépet és mire nem.
Ebben az epizódban bebizonyítjuk, hogy szemléletváltással sokkal olajozottabb és jóval jövedelmezőbb szervezetté válhat bármely vállalkozás. A gyengeség szemléletet felváltó erősség szemlélet megváltást jelenthet a cégeknek, akik olyan erőforrástömegre bukkannak meglévő kollektívájukban, amire jó eséllyel nem is számítottak. Arról, hogy vezetőképzéssel, csapatépítéssel és mindezek tudományosan megalapozott stratégiáival hogyan lehet sikerre ítélni egy üzletet, az [eureka] Consulting and Games fehérgalléros ügyfélkörrel dolgozó üzleti tanácsadó cég társalapítójával, Bódi Gabriellával beszélgettünk.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS