A tavalyi aszály után idén a gombák és a kártevők nehezítik a borászok életét. A jónak ígérkező termést nagy költséggel kellett védeni, a csökkenő kereslet miatt azonban a gazdák bizonytalanok, hogy nyereséggel zárhatják-e az évet. Az Erste Agrár Kompetencia Központ előrejelzése szerint a tavalyinál nagyobb lesz a szőlő termésmennyisége, és az ára is emelkedhet idén, viszont átlagosan alig 10 százalékkal.
Kezdődik a szüret, ezekben a hetekben derül ki, hogy a szőlő egész éves gondozása milyen eredményt hoz, milyen évjárathoz segíti hozzá a borászatokat. Míg tavaly az aszály miatt fájt a szőlészek feje is, addig idén növényvédelemre kellett jóval többet költeni a sok eső miatt. Bár a következő napok, hetek még hatással vannak a minőségre, összességében közepes termésre és évjáratra lehet számítani. Eddig vegyes a kép, de vannak kifejezetten jó hozammal kecsegtető dűlők is – mondja Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője.
Az Erste Agrár Kompetencia Központ előrejelzése szerint idén is folytatódik a termőterület 2015 óta tartó csökkenése, és 58 ezer hektár alá esik a szőlők területe. A tavalyinál kedvezőbb időjárás miatt azonban ennek ellenére is meghaladhatja a termés mennyisége a 2022-ben mértet, és a termésátlagok növekedésének köszönhetően elérheti a 418–420 ezer tonnát. Ez egy-másfél százalékos növekedésnek felel meg. A szakértők úgy vélik, a szőlő termelői ára idén átlagosan mintegy 10 százalékkal emelkedhet.
Miklós Csabi móri borász tájékoztatása szerint, náluk a termés 15 százalékát vitte el egy peronoszpórafertőzés tavasszal, de a rendkívül csapadékos vegetációs időszak is nehezítette a dolgukat. A borász a belföldi vendéglátásban tapasztal kereslet-visszaesést, különösen a közepes testű fehér borok esetében, viszont a helyi értékesítésben lát lehetőséget, hiszen az a jó rendezvényeiknek és programjaiknak köszönhetően emelkedett.
Soltész Gergő, az egri Ostoros Családi Pincészet vezetője a hűvösebb tavaszi időjárás miatt néhány nappal, egy héttel későbbi szüretre számít az idén. A tavalyi aszály, és a növénybetegségek gyors terjedése miatt ő sem igazán merne jóslásba bocsátkozni az idei termésről, ugyanakkor, mint minden borász, érzi a csökkenő európai és hazai kereslet hatását. Igaz: az Ostoros 2023 első félévében kétszámjegyű volumenbővülést tudott realizálni, köszönhetően az Irsai Olivérük a Challenge du Vin nemzetközi borversenyen elért óriási sikerének is.
Bősz Adrián szerint a Szekszárdi Borvidéken idén a csapadék egyenletes eloszlása volt a jellemző, és szerencsére a nagy és intenzív viharok is elkerülték eddig a területet. Ugyanakkor a borvidéken az elmúlt 20 év legerősebb peronoszpóra járványával kellett megküzdeniük a gazdáknak, de a lisztharmat is veszélyeztette a termést. Szerinte a megdrágult inputanyagok, és a többlet védekezés költségei is jelentős anyagi terhet rónak a termelőkre, melyet a piacokon nagyon nehéz, szinte lehetetlen érvényesíteni. A borász azt mondja: Szekszárdon a termés minősége jónak ígérkezik, mennyiségében viszont elmaradás várható a borvidék egészét tekintve.
A szakértők abban egyetértenek, hogy a piacon egyre határozottabb elmozdulás érzékelhető a fehér borok, illetve a pezsgők felé, ami egyúttal magában hordozza az igényt a könnyebb vörösborok iránt is. Fórián Zoltán ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a gyümölcsös, fiatalos italok széles választékával versenyezve, a borok piacán is egyre szélesedik az innovációk iránti igény. Ráadásul a borászok életét nehezíti a szabályozás is: januártól a kötelező üvegvisszaváltási rendszerrel is meg kell küzdeni, miközben változnak a címkézési szabályok is. Az év végétől a többi élelmiszerhez hasonlatossá kell válni a boros címkéknek is, így fel kell tüntetni a kalóriatartalom mellett a pontos összetételt, ami nem kis fejfájást okoz a termelőknek a borok és pezsgők esetében.
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.