Idén jóval többet kellett növényvédelemre költeni a szőlészetekben

2023. 08. 30., 12:52

A tavalyi aszály után idén a gombák és a kártevők nehezítik a borászok életét. A jónak ígérkező termést nagy költséggel kellett védeni, a csökkenő kereslet miatt azonban a gazdák bizonytalanok, hogy nyereséggel zárhatják-e az évet. Az Erste Agrár Kompetencia Központ előrejelzése szerint a tavalyinál nagyobb lesz a szőlő termésmennyisége, és az ára is emelkedhet idén, viszont átlagosan alig 10 százalékkal.

Kezdődik a szüret, ezekben a hetekben derül ki, hogy a szőlő egész éves gondozása milyen eredményt hoz, milyen évjárathoz segíti hozzá a borászatokat. Míg tavaly az aszály miatt fájt a szőlészek feje is, addig idén növényvédelemre kellett jóval többet költeni a sok eső miatt. Bár a következő napok, hetek még hatással vannak a minőségre, összességében közepes termésre és évjáratra lehet számítani. Eddig vegyes a kép, de vannak kifejezetten jó hozammal kecsegtető dűlők is – mondja Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője.

Az Erste Agrár Kompetencia Központ előrejelzése szerint idén is folytatódik a termőterület 2015 óta tartó csökkenése, és 58 ezer hektár alá esik a szőlők területe. A tavalyinál kedvezőbb időjárás miatt azonban ennek ellenére is meghaladhatja a termés mennyisége a 2022-ben mértet, és a termésátlagok növekedésének köszönhetően elérheti a 418–420 ezer tonnát. Ez egy-másfél százalékos növekedésnek felel meg. A szakértők úgy vélik, a szőlő termelői ára idén átlagosan mintegy 10 százalékkal emelkedhet.

Miklós Csabi móri borász tájékoztatása szerint, náluk a termés 15 százalékát vitte el egy peronoszpórafertőzés tavasszal, de a rendkívül csapadékos vegetációs időszak is nehezítette a dolgukat. A borász a belföldi vendéglátásban tapasztal kereslet-visszaesést, különösen a közepes testű fehér borok esetében, viszont a helyi értékesítésben lát lehetőséget, hiszen az a jó rendezvényeiknek és programjaiknak köszönhetően emelkedett.

Soltész Gergő, az egri Ostoros Családi Pincészet vezetője a hűvösebb tavaszi időjárás miatt néhány nappal, egy héttel későbbi szüretre számít az idén. A tavalyi aszály, és a növénybetegségek gyors terjedése miatt ő sem igazán merne jóslásba bocsátkozni az idei termésről, ugyanakkor, mint minden borász, érzi a csökkenő európai és hazai kereslet hatását. Igaz: az Ostoros 2023 első félévében kétszámjegyű volumenbővülést tudott realizálni, köszönhetően az Irsai Olivérük a Challenge du Vin nemzetközi borversenyen elért óriási sikerének is.

Bősz Adrián szerint a Szekszárdi Borvidéken idén a csapadék egyenletes eloszlása volt a jellemző, és szerencsére a nagy és intenzív viharok is elkerülték eddig a területet. Ugyanakkor a borvidéken az elmúlt 20 év legerősebb peronoszpóra járványával kellett megküzdeniük a gazdáknak, de a lisztharmat is veszélyeztette a termést. Szerinte a megdrágult inputanyagok, és a többlet védekezés költségei is jelentős anyagi terhet rónak a termelőkre, melyet a piacokon nagyon nehéz, szinte lehetetlen érvényesíteni. A borász azt mondja: Szekszárdon a termés minősége jónak ígérkezik, mennyiségében viszont elmaradás várható a borvidék egészét tekintve.

A szakértők abban egyetértenek, hogy a piacon egyre határozottabb elmozdulás érzékelhető a fehér borok, illetve a pezsgők felé, ami egyúttal magában hordozza az igényt a könnyebb vörösborok iránt is. Fórián Zoltán ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a gyümölcsös, fiatalos italok széles választékával versenyezve, a borok piacán is egyre szélesedik az innovációk iránti igény. Ráadásul a borászok életét nehezíti a szabályozás is: januártól a kötelező üvegvisszaváltási rendszerrel is meg kell küzdeni, miközben változnak a címkézési szabályok is. Az év végétől a többi élelmiszerhez hasonlatossá kell válni a boros címkéknek is, így fel kell tüntetni a kalóriatartalom mellett a pontos összetételt, ami nem kis fejfájást okoz a termelőknek a borok és pezsgők esetében.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 16., 16:20
Júliusra a kereslet visszaesésével párhuzamosan befékezett a használt panellakások drágulása, Kelet-Magyarországon pedig még csökkenésnek is indult az átlagáruk. A Duna House szakértője szerint a 3 százalékos hitel újabb lökést adhat ennek a szegmensnek, különös tekintettel az új finanszírozási konstrukció lakásokat érintő feltételei között szereplő 100 millió forintos értékhatárra és a maximum 1,5 millió forintos négyzetméterárra.
2025. 07. 15., 15:20
A már működő beruházási hitel mellett július 15-től elérhető a KKV Technológia Plusz Hitelprogram „B” komponense, a 70 milliárd forint keretösszegű kamatmentes forgóeszközhitel. A program a Nemzetgazdasági Minisztérium becslése szerint 4000–4500 vállalkozás számára nyújthat segítséget, különösen a fejlesztendő térségekben.

  Rovathírek: HIPA

A következő két évben több üzemegységet is épít, illetve bővít a Gyermelyi Zrt. A beruházási program egy új, teljesen automatizált magasraktárt, tésztagyári kapacitásbővítést és csomagolásfejlesztést foglal magában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS