Idén jóval többet kellett növényvédelemre költeni a szőlészetekben

2023. 08. 30., 12:52

A tavalyi aszály után idén a gombák és a kártevők nehezítik a borászok életét. A jónak ígérkező termést nagy költséggel kellett védeni, a csökkenő kereslet miatt azonban a gazdák bizonytalanok, hogy nyereséggel zárhatják-e az évet. Az Erste Agrár Kompetencia Központ előrejelzése szerint a tavalyinál nagyobb lesz a szőlő termésmennyisége, és az ára is emelkedhet idén, viszont átlagosan alig 10 százalékkal.

Kezdődik a szüret, ezekben a hetekben derül ki, hogy a szőlő egész éves gondozása milyen eredményt hoz, milyen évjárathoz segíti hozzá a borászatokat. Míg tavaly az aszály miatt fájt a szőlészek feje is, addig idén növényvédelemre kellett jóval többet költeni a sok eső miatt. Bár a következő napok, hetek még hatással vannak a minőségre, összességében közepes termésre és évjáratra lehet számítani. Eddig vegyes a kép, de vannak kifejezetten jó hozammal kecsegtető dűlők is – mondja Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője.

Az Erste Agrár Kompetencia Központ előrejelzése szerint idén is folytatódik a termőterület 2015 óta tartó csökkenése, és 58 ezer hektár alá esik a szőlők területe. A tavalyinál kedvezőbb időjárás miatt azonban ennek ellenére is meghaladhatja a termés mennyisége a 2022-ben mértet, és a termésátlagok növekedésének köszönhetően elérheti a 418–420 ezer tonnát. Ez egy-másfél százalékos növekedésnek felel meg. A szakértők úgy vélik, a szőlő termelői ára idén átlagosan mintegy 10 százalékkal emelkedhet.

Miklós Csabi móri borász tájékoztatása szerint, náluk a termés 15 százalékát vitte el egy peronoszpórafertőzés tavasszal, de a rendkívül csapadékos vegetációs időszak is nehezítette a dolgukat. A borász a belföldi vendéglátásban tapasztal kereslet-visszaesést, különösen a közepes testű fehér borok esetében, viszont a helyi értékesítésben lát lehetőséget, hiszen az a jó rendezvényeiknek és programjaiknak köszönhetően emelkedett.

Soltész Gergő, az egri Ostoros Családi Pincészet vezetője a hűvösebb tavaszi időjárás miatt néhány nappal, egy héttel későbbi szüretre számít az idén. A tavalyi aszály, és a növénybetegségek gyors terjedése miatt ő sem igazán merne jóslásba bocsátkozni az idei termésről, ugyanakkor, mint minden borász, érzi a csökkenő európai és hazai kereslet hatását. Igaz: az Ostoros 2023 első félévében kétszámjegyű volumenbővülést tudott realizálni, köszönhetően az Irsai Olivérük a Challenge du Vin nemzetközi borversenyen elért óriási sikerének is.

Bősz Adrián szerint a Szekszárdi Borvidéken idén a csapadék egyenletes eloszlása volt a jellemző, és szerencsére a nagy és intenzív viharok is elkerülték eddig a területet. Ugyanakkor a borvidéken az elmúlt 20 év legerősebb peronoszpóra járványával kellett megküzdeniük a gazdáknak, de a lisztharmat is veszélyeztette a termést. Szerinte a megdrágult inputanyagok, és a többlet védekezés költségei is jelentős anyagi terhet rónak a termelőkre, melyet a piacokon nagyon nehéz, szinte lehetetlen érvényesíteni. A borász azt mondja: Szekszárdon a termés minősége jónak ígérkezik, mennyiségében viszont elmaradás várható a borvidék egészét tekintve.

A szakértők abban egyetértenek, hogy a piacon egyre határozottabb elmozdulás érzékelhető a fehér borok, illetve a pezsgők felé, ami egyúttal magában hordozza az igényt a könnyebb vörösborok iránt is. Fórián Zoltán ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a gyümölcsös, fiatalos italok széles választékával versenyezve, a borok piacán is egyre szélesedik az innovációk iránti igény. Ráadásul a borászok életét nehezíti a szabályozás is: januártól a kötelező üvegvisszaváltási rendszerrel is meg kell küzdeni, miközben változnak a címkézési szabályok is. Az év végétől a többi élelmiszerhez hasonlatossá kell válni a boros címkéknek is, így fel kell tüntetni a kalóriatartalom mellett a pontos összetételt, ami nem kis fejfájást okoz a termelőknek a borok és pezsgők esetében.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS