Hasznos tanácsok gyümölcs szaporítóanyagot vásárlók számára

2024. 02. 20., 19:10

A Nébih a közeledő ültetési szezonra való tekintettel tanácsokat ajánl a gyümölcs szaporítóanyagot vásárlók figyelmébe. A megfelelő szaporítóanyag kiválasztásának érdekében célszerű a hivatal honlapján található összefoglalóból megismerni az egyes árusítóhely-típusok jellemzőit és az esetleges kockázatokat is.

A hivatal ismertetője részletesen foglalkozik a faiskolai anyagok hagyományos faiskolai lerakatban, valamint egyéb kereskedelmi pontokon, üzletekben, áruházakban történő értékesítésével. Emellett részletekbe menően taglalja az alkalmi árusítóhelyeken, piacokon, kirakodó vásárokon való árusítás ismérveit, továbbá az úgynevezett mozgóárusítás mellett kitér az egyre inkább teret hódító értékesítési formáról: az online kereskedelemről (webshopok, webáruházak) való tudnivalókra is.

Az árusítóhely típusától függetlenül, megvételkor mindenképpen célszerű a vásárlóknak ügyelni arra, hogy olyan a szaporítóanyagot válasszanak, amely rendelkezik növényútlevél adatokat és egyéb kötelező elemeket is tartalmazó hatósági vagy termelői címkével.

A Nébih felhívja a vásárlók figyelmét arra, hogy elsősorban hazai előállítású szaporítóanyagokat érdemes vásárolni, ugyanis ezáltal lehet a hatóság által ellenőrzött, kiváló minőségű gyümölcs szaporítóanyagokhoz jutni, és egyúttal a hazai szaporítóanyag-előállítást is erősíteni!

Mint minden forgalmazási időszakban, így a 2024-es tavaszi szezonban is intenzív ellenőrzéseket végez a Nébih a kertészeti szaporítóanyagok árusítóhelyein.

A Nébih gyümölcs szaporítóanyag vásárlására vonatkozó összefoglalója a Nébih portál aloldalán érhető el. (Nébih)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS