Harmincadik alkalommal rendezik meg az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokat

2023. 05. 03., 18:19

Harmincadik alkalommal rendezik meg május 4-6. között az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokat, a magyar mezőgazdaság egyik legnagyobb jelentőségű szakmai találkozóját Hódmezővásárhelyen – tájékoztatott a szervező Hód-Mezőgazda Zrt..

A kiállításon az állattenyésztés nyolc ágazata, a ló-, a szarvasmarha-, a sertés-, a juh-, kecske-, a baromfi-, díszbaromfi- és nyúltenyésztők, a halászat, vadászat, valamint az állattenyésztés és az ahhoz kapcsolódó növénytermesztés szakiparának legjelesebb képviselői mutatkoznak be.

Az 1994-től a Magyar Állattenyésztők Szövetségével és annak tagszervezeteivel megrendezett kiállítás egyik legfontosabb és leglátványosabb elemét a nyilvános tenyészállat-bírálatok és a fajtabemutatók jelentik, melyen a mindenkori hazai állomány legjavát láthatják a szakemberek és a közönség.

A háromnapos vásár több száz kiállítója között szerepelnek az állattenyésztési, tartástechnológiai, agrárinformatikai, szaporodásbiológiai, állategészségügyi és gyógyszeripari, takarmányozási és élelmiszeripari termékeket, eszközöket, berendezéseket gyártó és forgalmazó cégek is.

A rendezvényhez minden évben kapcsolódnak tudományos és szakmai továbbképző rendezvények. Idén a haszonállat-tartásban jelentkező állategészségügyi kihívásokról tartanak konferenciát az Állatorvostudományi Egyetem előadóval. A szakember-utánpótlást segíti az agrárszakképző intézmények III. Országos Gazdászversenye is, melyet pénteken tartanak a mezőgazda napok keretében.

Az idei kiállítás újdonsága a Hód-Mezőgazda Zrt. és konzorciumi partnereinek tanösvény programja, melyen regisztrációt követően elismert és gyakorlott szakemberek mutatják be a gazdálkodóknak a takarmánynövény-termesztéshez és a minőségi takarmány-előállításhoz kapcsolódó újdonságokat. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS