A Közös Agrárpolitika (KAP) magyar stratégiai tervében olyan tartalmi megállapodásokat kötött a magyar kormány Brüsszellel, amelyek egyszerre szolgálják a környezeti fenntarthatósági célokat és a magyar gazdálkodók érdekeit – jelentette ki az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Phylazonit Kft. új lombtrágya és növénykondicionáló üzemének átadásán.
Feldman Zsolt a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Beszterecen szerdán arról beszélt, a 2027-ig tartó új programozási időszak számos újdonságot tartalmaz a magyar mezőgazdaság számára, de egyben igényli azt is, hogy a magyar gazdaember „előszedje a legjobb alkalmazkodóképességét, megújulásra való nyitottságát és az innovatív oldalát”, mivel ezekkel a tulajdonságokkal lehet a leginkább megfelelni az új szabályozásnak és a korábbinál eredményesebb gazdálkodást folytatni.
Jövő év elejétől már az új támogatási-elosztási rendszerben érkeznek az agrárium számára biztosított források, a magyar gazdálkodók jövedelembiztonságát szolgáló közvetlen támogatások nagyságrendje pedig – a 80 százalékos nemzeti társfinanszírozásnak köszönhetően – annak ellenére sem csökkent, hogy az EU-s közös agrárpolitika számára megítélt források összességében csökkentek – emlékeztetett Feldman Zsolt. Megjegyezte: a 2027-ig felhasználható, tervezési árfolyamon számolt 2465 milliárd forintos közvetlen támogatás óriási összeg az agrárium számára.
A felhasználási szabályok keretrendszere megváltozott az előző ciklushoz képest, aminek az egyik legfontosabb eleme, hogy a kis- és közepes gazdaságok számára nyújtható forrás nagyságrendileg 14 százalékát újraelosztó támogatással visszaosztják. Az eddig alap- és zöldítési támogatásokként ismert dotációk egybeolvadnak és közös feltételrendszerben működnek tovább. Ezzel emelkedik a feltételszint, amit korábban csak az alaptámogatásnál kellett teljesíteni, és erre fog ráépülni az az agrár-ökológiai program, amely az eddiginél hangsúlyosabb környezet- és klímavédelmi szempontokat tartalmaz.
A támogatási rendszerben 2023-ban elinduló új agrárökológiai programmal kívánják ösztönözni a talaj szerkezetét, szervesanyag-tartalmát, vízmegtartó-képességét és biológiai folyamatait javító mezőgazdasági gyakorlatokat. Ebben fontos szerepe lehet a mikrobiológiai készítményeknek, a talajkondícionálóknak, és ide kapcsolódnak a növények tápanyag-utánpótlását segítő növénykondícionálók is. „A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei üzem magyar tudással, magyar innovációval és hozzáadott értékkel segíti e termékeivel a hazai agrárium szereplőit az eredményesebb gazdálkodásban” – jelentette ki Feldman Zsolt.
Vajda Péter, a baktériumtrágyák előállításával foglalkozó Phylazonit Kft. ügyvezető igazgatója a besztereci beruházásról szólva az MTI-nek elmondta, a társaság félmilliárd forintos saját forrásból építette fel új talaj- és növénykondicionáló, illetve lombtrágya előállításra képes gyáregységét, a fejlesztés során a társaság meglévő baktériumkészítmény gyárában is végrehajtottak egy kisebb kapacitásbővítő beruházást.
(Fotó: Pelsőczy Csaba)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.