Enyhítenék az ökológiai állattartás takarmányhiányát

2022. 08. 31., 17:19

Az idei kárenyhítési évre vonatkozóan 2022. augusztus 19-én aszályhelyzetet hirdetett ki az agrárminiszter Magyarország egész területére. Az aszályközlemény hozzájárulhat az idei szélsőséges időjárás kapcsán az ökológiai gazdálkodásban előállt ökológiai vagy átállási takarmányhiány megoldásához.

Az országos aszály miatt bekövetkező terméskiesés az ökológiai állattartáshoz szükséges öko- vagy átállási takarmány termesztését is érintette. Ennek következtében szükségessé válhat az érintett szektorban a nem ökológiai minősítésű takarmány felhasználása az állatok etetésére.

Az Európai Parlament és Tanács rendeletben írja elő, hogy a tagállamok miként kezeljék az ilyen katasztrófahelyzeteket, ideértve az e szabályozástól való esetleges eltéréseket is. Ezt egészíti ki a Bizottság rendelete is, mely feljogosítja az illetékes hatóságot arra, hogy meghatározott katasztrófa helyzetek esetén – például súlyos aszály – korlátozott ideig engedélyezze a nem ökológiai takarmányok használatát.

Az érintett gazdasági szereplők az országos hatáskörrel rendelkező hatóságtól, a Pest Megyei Kormányhivataltól kérhetnek engedélyt a nem ökológiai minősítésű takarmány felhasználására.

A Földművelődési Értesítő LXXII. évfolyam 5. számában 2022. augusztus 19-én a 2022. kárenyhítési évre vonatkozóan aszályt hirdetett ki az agrárminiszter az ország egész területére. Az aszályközlemény kihirdetésével az engedélyezéssel összefüggő adminisztrációs terhek is csökkenhetnek, amennyiben az engedély megadásához az egyéb feltételek adottak, mivel a gazdasági szereplőnek nem kell igazolnia, hogy aszály sújtotta területen végez ökológiai állattartást. 

(AM Sajtóiroda)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS