Ellenezné az európai húsadó bevezetését az Agrárkamara

2023. 10. 31., 18:10

Az Agrárkamara szerint negatívan érintené az európai, s így a magyar állattenyésztőket az európai húsadó esetleges bevezetése.

Időről időre felmerül az európai húsadó bevezetésének ötlete. Szeptember elején Eric Lambin, az Európai Bizottság egyik tudományos főtanácsadója a European Science-Media Hubnak nyilatkozott az EU fenntartható élelmiszer-fogyasztásával kapcsolatos elképzeléseiről. Az interjúban többek közt említést tett arról is, hogy támogatja a nagy vöröshúsfogyasztó országok megadóztatását – írja közleményében az Agrárkamara.

Nem ez az első ilyen állítás: 2020-ban a Tapp Coalitie nevű holland civil szervezet ugyanezzel az ötlettel állt elő, feltételezhetően az EU „Termelőtől a Fogyasztóig” stratégiája által inspirálódva, mivel ez a javaslat nagy valószínűséggel az Európai Bizottság 2024 utáni, jövőbeli kezdeményezéseihez kapcsolódik.

A kérdéssel az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport is foglalkozik. Jacek Zarzecki, a Copa-Cogeca Marhahús Munkacsoportjának alelnöke négy konkrét okot jelölt meg, amiért ellenzi a vörös húsra – vagy egyébként bármilyen más színű húsra – kivetett európai adó leegyszerűsítő ötletét.

1. Az alapvető fogyasztási cikkekre kivetett adók nem túl eredményesek. A hús alapvető árucikk, a fogyasztó számára egy adott húsfajta egyetlen valódi helyettesítője kizárólag egy másik húsfajta. A hús súlyos megadóztatása ráadásul igazságtalanság lenne és megakadályozná, hogy a megélhetésért küzdő rétegek a kiegyensúlyozott étrend ezen tápláló összetevőjéhez hozzájussanak. Egy folyamatosan emelkedő inflációs környezetben egy ilyen intézkedés kettős büntetést jelentene a leginkább érintett csoportok esetében. A húsadó ötletgazdái szerint a beszedett bevétel egy része a „fenntartható élelmiszer-választás” támogatását szolgálná, de milyen kritériumok alapján lehetne ezt megtenni anélkül, hogy az intézkedés teljesen igazságtalanná válna? A húskészítmények helyettesítése, kiváltása várhatóan a növényi alapú imitátum termékek számára is előnyös lesz, amely termékek sok esetben magasan feldolgozottak, és sokkal „zsírosabb” árrést kínálnak egy maroknyi vállalat számára.

2. A hústermékekre kivetett adó ellehetetlenítené az állattartást Európában. Az EU mezőgazdasági földterületeinek 29 százaléka marginális terület, ahol a szántóföldi növénytermesztés környezetvédelmi és éghajlati szempontból gyakorlatilag lehetetlen. Az európai állattenyésztők vezető szerepet játszanak a legelők fenntartásában és a bozótos területek karbantartásában, a nyári erdőtüzek terjedésének megakadályozásában. Emellett a gazdálkodók nap mint nap lépéseket tesznek a gazdaságaik átalakítása érdekében. A hústermékekre kivetett adó megbénítaná az erőfeszítéseket és olyan piaci jelzésként hatna, amely egyszerűen veszteségessé tenne minden beruházást. Ez tovább súlyosbítaná a vidéki elvándorlás és a generációváltás amúgy is kritikus problémáját.

3. A húsadó támogatói hajlamosak elfeledkezni az állattenyésztést globális gazdasági kontextusáról. Egy ilyen adó minden bizonnyal ahhoz vezetne, hogy termelésünket harmadik országokba helyeznénk át. Ugyanakkor, ha az állattartó gazdaságainkat elveszítjük, hogyan biztosíthatjuk, hogy szabványainkat más tagállamok betartsák és ellenőrzési rendszereinket tiszteletben tartsák?

4. Egy másik alapvető tény, amelyet a vita során figyelmen kívül hagytak, hogy egy ilyen adót nem lehetne európai szinten alkalmazni anélkül, hogy az ne lenne ellentétes az uniós szerződések szellemével. Az adózásra vonatkozó jogkörök a nemzeti hatóságok hatáskörébe tartoznak. Ezenkívül az Európai Unió működéséről szóló szerződés 39. cikke egyértelműen kimondja, hogy a Közös Agrárpolitika célja az élelmiszer-ellátás biztosítása, valamint annak garantálása, hogy az élelmiszerek elfogadható áron jussanak el a fogyasztókhoz. Egy olyan időszakban, amikor a bevásárlókosár tartalmának átlagára rendszeresen emelkedik a tagállamokban, amikor már tudjuk, hogy a meglévő „Termelőtől a Fogyasztóig” stratégiai javaslatok további áremelkedéshez fognak vezetni, hogyan ösztönözhetnénk további drágulást egy, az összes húskészítményre kivetett, 10 százalékot meghaladó adóval?

Az európai húsadó ötlete mögött nincs semmilyen háttértanulmány, Jarek Zerzecki szerint ez a vita annak a folytatása, ami Brüsszelben az elmúlt néhány évben a „Termelőtől a Fogyasztóig” stratégia körül zajlott. Különösen kiábrándítónak tarja, hogy ilyen állítást az Európai Bizottság a növényi alapú imitátum termékek és a laboratóriumban tenyésztett hús támogatásáról ismert tudományos vezetője is magáénak vall.

A szakember okfejtésével a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is egyetért, és elítél minden olyan kezdeményezést, ami az európai, s így a magyar állattenyésztést is negatívan érinti.

Jacek Zarzecki magyar nyelvre fordított nyilatkozatának teljes szövege elérhető a NAK honlapján.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-03-02 15:10:41
Ugyanazon elbírálás alá esik a bányászat, a kereskedelem, a fogadás, a befektetés, valamint az ellenértékként történő szerzés is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS