Egyre nő az aszálykárra bejelentett területek nagysága

Egyre nő az aszálykárra bejelentett területek nagysága
2024. 08. 06., 19:25

Augusztus elejére elérte a 75 ezer hektárt és hetente további több tízezer hektárral gyarapszik az aszálykárra bejelentett területek nagysága.

A kárenyhítési alapot feltöltötték, a termelők pedig 700 ezer hektárra kötöttek aszálybiztosítást – tájékoztatott Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. Míg 29. héten csaknem 10 ezer, a 30. héten 18,6 ezer, addig a 31. héten már csaknem 29 ezer hektárral emelkedett az aszálykárra bejelentett területek nagysága, amely így augusztus elejére elérte a 75 ezer hektárt. A 2022-es aszályos év ugyanezen időszakában már több mint 1 millió hektár aszálykárt regisztráltak az elektronikus bejelentő felületen, ugyanis két éve nemcsak a tavaszi, hanem a vegetációs időszak korábbi szakaszában már az őszi kultúrák is számottevő kárt szenvedtek el – idézi fel az Agrárminisztérium közleménye.

Az idei aszálybejelentések fele eddig három vármegyére – Bács-Kiskun, Békés és Csongrád-Csanád – koncentrálódik, de jelentős kiterjedésű kárt jelentettek már Fejér, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest vármegyéből is. Az aszálykárok mintegy nyolcvan százalékában a kukorica és napraforgó kultúra érintett, de ezen túlmenően a siló- és csemegekukorica esetében is komoly méretű károkat tapasztalhatunk.

Az agrárkár-enyhítési rendszerhez való csatlakozás feltételei a korábbi évekhez képest nem változtak és rendszerben résztvevők számára fontos lépések (káresemény bejelentése, -igazolása, hozamérték-csökkenés megállapítása, kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtása) az eddig alkalmazottnak megfelelően történnek.

Az idei évtől uniós forrást is sikerült bevonni a rendszer működésébe, így a korábbi évekhez képest jelentősen nagyobb összeg, 34,8 milliárd forint áll majd biztosan rendelkezésre a kifizetések 2025. márciusi időpontjában. Viszonyításképpen, a 2022. évi károk után a kárenyhítési alap 50,66 milliárd forintot fizetett ki a jogosult gazdálkodók számára, de ennek az összegnek eredetileg csak negyede állt rendelkezésre az alapban az előző évek káreseményeihez kapcsolódó kifizetések után, a különbözetet a kormány biztosította.

2022-ben a kárenyhítési alap révén egy díjtámogatott biztosítással rendelkező, 100 százalékos kárt szenvedett kukoricatermelő akár 250 ezer forint/hektár kárenyhítő juttatást is kapott, de a legalacsonyabb mértékű aszálykárt szenvedett, biztosítással is rendelkező gazdálkodó is 60 ezer forint/hektár kifizetésre vált jogosulttá. A biztosítással nem rendelkező és az öngondoskodás lehetőségével nem élő termelők ugyanezen esetekben az uniós szabályok okán a fenti összegek hozzávetőleg felét kaphatták csak meg kárenyhítő juttatásként.

Idén a rendelkezésre álló adatok alapján 11 352 mezőgazdasági termelő kötött aszályfedezettel bíró növénybiztosítást mintegy 713 634 hektár mezőgazdasági területre.

Fotó: Pelsőczy Zsolt

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS