Alternatív erdőgazdálkodási módszereket javasolnak magyar kutatók

2022. 08. 22., 16:17

A természetes bolygatást utánzó erdőgazdálkodást javasolnak az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpont kutatóinak közreműködésével készült nemzetközi tanulmány szerzői.

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) erdőökológiai kutatócsoportjának munkatársai meghatározó szerepet vállaltak abban a nemzetközi kutatásban, amelynek keretében az egyes erdőgazdálkodási módok hatását vizsgálták az európai erdők állapotának alakulására. Az eredmények rávilágítottak az alternatív erdőgazdálkodási módszerek alkalmazásának fontosságára, amelyek hozzájárulnak a biodiverzitás védelméhez és az erdei ökoszisztéma-szolgáltatások lehető legnagyobb változatosságának biztosításához. A tanulmány az Ecological Applications szakfolyóiratban jelent meg.

Ki ne sajnálná az erdőt, ha lángokban áll, vagy hatalmas szélvihar dönti ki a fákat? Ha az ónos eső vastagon ráfagy az ágakra és összetöri a fakoronákat, vagy amikor hernyók ezrei rágják kopaszra a lombozatot, ki ne gondolna arra, hogy mekkora kár történt? Pedig az ilyen és ehhez hasonló természetes bolygatások bizonyos mértékig és gyakorisággal minden erdei ökoszisztéma velejárói azóta, hogy erdők vannak a földön. Ezek az események hozzájárulnak az élővilág sokféleségének, az erdők változatos szerkezetének kialakításához és fenntartásához, egyúttal az állandó megújulást támogatják.

A természetes tüzek elsősorban a boreális éghajlati régió fenyveseiben jellemzőek, a viszonylag gyakori avartüzektől kezdve a sokkal ritkább, akár több száz év különbséggel bekövetkező pusztító tüzekig. Európa mérsékelt övi részén, ahol a kevert fafajú lombos erdők a természetesek, inkább az úgynevezett lékdinamika, azaz az idős fák kisebb-nagyobb csoportjainak pusztulása, az erős szelek okozta fakidőlés, valamint a kártevő rovarok pusztítása a jellemző.

A kutatócsoport most egy korábbi erdőökológiai koncepciót fejlesztett tovább és tesztelt valós adatokkal, aminek keretében a természetes bolygatások három fő jellemzőjét vizsgálták: gyakoriságukat (hogy hány évenként következnek be), az általuk érintett területek átlagos nagyságát, valamint intenzitásukat, vagyis hogy az élő fák hány százalékát pusztították el.

A bolygatások mértékét, gyakoriságát és intenzitását egy háromdimenziós ábrán megjelenítve azok jellemzői összevethetők az adott terület erdőgazdálkodásának jellemzőivel. Az összehasonlításhoz a kutatók tizenhárom boreális, illetve mérsékelt övi európai ország erdőadattárainak erdőgazdálkodási adatait használták fel.

A természetes bolygatások jellemzését dendrokronológiai információkon alapuló cikkek összegzésével végezték el. A dendrokronológia a faegyedek törzséből történő furatvételen alapuló, az életkor és egyéb változások meghatározására alkalmazott módszer. A minták alapján következtetni lehet a faállományban történt korábbi bolygatásokra, a fák korától függően akár több száz évre visszamenőleg is rekonstruálni lehet az eseményeket. A természetes bolygatások kapcsán azért van szükség ezekre a történeti adatokra, mert a klímaváltozás miatt ezen események (tűzesemények, rovarkártevők gradációja) gyakorisága megnőtt, és az összehasonlításhoz a kutatóknak szükségük van a korábbi, természetes referenciára.

Az adatok azt mutatták, hogy Európa boreális és mérsékelt övi területeinek 73 százalékán az úgynevezett vágásos erdőgazdálkodás terjedt el, amelynek keretében a tarvágások és a kötelező felújítások rendben követik egymást. A folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodási üzemmódok aránya a 10 százalékot sem éri el. Az összehasonlítás rávilágított, hogy a vizsgált jellemzők alapján a különböző üzemmódok hatásai más-más mértékben térnek el a természetes bolygatásokétól. Míg a sarjaztatás, illetve a vágásos gazdálkodásra jellemző tarvágás és a fokozatos felújító vágásos gazdálkodás sajátosságai alig vannak átfedésben a természetes bolygatások jellemzőivel, a folyamatos erdőborítást biztosító szálalásos gazdálkodási módok hatásukat tekintve sokkal közelebb állnak a lékdinamikához.

„A természetes bolygatások és az európai erdőgazdálkodás jellemzői között nagy különbségeket találtunk” – emelte ki Aszalós Réka, az ÖK munkatársa, a cikk első szerzője. „Egyrészt a természetes bolygatások az erdőgazdálkodási módszereknél sokkal nagyobb változatosságot mutatnak, másrészt fontos különbség, hogy egy adott mértékű és gyakoriságú természetes bolygatás átlagosan sokkal több élő és holtfát, és ezáltal biomasszát hagy maga után, mint az egyéb jellemzőiben hasonló erdőgazdálkodási beavatkozás.”

„A lékdinamika esetében, bár ez gyakorlatilag minden évben érinthet egy kisebb erdőterületet, a fák nagy része életben marad. Ugyanakkor egy nagy kiterjedésű, hatalmas vihar az erdőállomány akár 90 százalékát is elpusztíthatja, azonban ez csak nagyon ritkán következik be” – mondta Ódor Péter, az ÖK Erdőökológiai Kutatócsoportjának vezetője, a tanulmány egyik szerzője.


  Természetes lékdinamika idős mecseki tölgyesben (fotó: Gálhidy László)

Az egyes erdőgazdálkodási módoknak eltérő hatásuk van az erdők állapotának alakulására. A tanulmány alátámasztja, hogy a védett területeken kiemelten fontos az alternatív erdőgazdálkodási módszerek alkalmazása, amelyek hozzájárulnak a biodiverzitás védelméhez és az erdei ökoszisztéma-szolgáltatások lehető legnagyobb változatosságának biztosításához.

„A természetes bolygatások változatos szerkezetű, sokféle fafajból álló és különböző korosztályú állományfoltok, különböző méretű és korhadási állapotú holtfák komplex mintázatát hagyják maguk után, ami táji szinten ellenállóbb erdei ökoszisztéma kialakulásához vezet. Az európai erdőgazdálkodás nincs összhangban ezekkel a természetes folyamatokkal. Ha a természetes bolygatásokat kissé jobban tudnánk utánozni a kezelt erdőkben, azokat ellenállóbbakká tehetnénk a gyorsan változó éghajlat hatásaival szemben” – hangsúlyozta William S. Keeton, a Vermonti Egyetem professzora, a cikk utolsó szerzője az egyetem sajtóközleményében.

A kutatás eredményei szerint olyan táji szintű, mozaikos gazdálkodásra lenne szükség, amely integrálja a faanyagtermelést nem szolgáló védett kíméleti területeket (pl. idős erdőfoltok, erdei vizes élőhelyek) és azokat a gazdasági művelés alatt álló erdőtömböket, amelyekben megtalálhatók a természetközeli erdők legfontosabb elemei, így a nagy méretű, idős habitatfák, valamint a fekvő és álló holtfák. A tanulmányban foglaltak sok tekintetben illeszkednek ahhoz az előremutató, EU-szintű törekvéshez, amelynek célja a természetközeli erdőgazdálkodás meghonosítása a gyakorlatban. („Közelebb a természethez” erdőgazdálkodás, európai zöld megállapodása 2030-ig tartó időszakra szóló új uniós erdőstratégia.)

ELKH

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-29 19:10:00
A 2024-es adótörvény módosításai egy egyszeri amnesztiát biztosítanak társaságok számára, lehetővé téve a korábban be nem jelentett részesedések utólagos bejelentését és az ezzel járó társasági adófizetési kötelezettség alóli mentesülést 2024. május 31-ig. A rendelkezés részleteit dr. Szarvák Jenő, a HÍD Consulting adó üzletágának vezetője foglalja össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS