Idén 50 százalékkal drágultak a termeléshez szükséges feltételek a magyarországi kertészetekben, és várhatóan 15-20 százalékos munkabér-emelkedést is ki kell gazdálkodni – mondja Gubacsi Zoltán, a FruitVeB hajtatott zöldségtermesztéssel foglalkozó alelnöke.
„Noha már idén is komoly nehézséget okozott a hazai kertészetek egy részének a piaci energiaárak, és azon belül is elsősorban az áram árának jelentős emelkedése, egyelőre korántsem akkora a probléma, mint a piacvezető Hollandiában. Ez az év még nem veszteséges a hajtott kertészeteink többsége számára – a gombatermesztőket leszámítva –, de sok kisebb kertészet számára az igazi vízválasztó 2023 lesz” – állítja Gubacsi Zoltán.
„Magyarországon az járt jól, aki tavaly hosszabb távú szerződést kötött, és a 2020-as 17-20 forint/kWh-s árak után a 25 és 100 forint közé eső sávba eső árajánlatot elfogadta”. A nehézségek ellenére a kilowattóránkénti 100 forintos áramár mellett, főleg, ha termálvizes fűtésű a növényház – és Magyarországon ebből van több az árutermelő kertészetek között –, még tervezhető a jövő évi termelés is – mondja Gubacsi Zoltán, akit a FruitVeb portál idéz.
Jelentősebb termelés-visszaesést az alelnök egyelőre nem vár az ágazatban, viszont a szabadföldi zöldségtermesztésben és a kisebb hajtatókertészetekben területcsökkenéssel kell számolni.
A kertészek azt remélik, hogy sikerül olyan energiaár-szabályozást tető alá hozni az EU-ban a jövő héten az uniós energiaminiszterek találkozóján, ami érdemben visszafogja az árakat, és nem lehetetleníti el az ipar és a mezőgazdaság működését.
Gubacsi Zoltán szerint a hazai hajtatókertészetek egy részén segítene az is, ha a kormány újra megnyitná az energetikai korszerűsítési pályázatot a vidékfejlesztési programban, ahogy erre a FruitVeb javaslatot is tett. A lakosság számára pedig az jelentene könnyebbséget, ha más uniós tagállamokhoz hasonlóan mérsékelné a kabinet akár az energia, akár a zöldségek és gyümölcsök áfáját.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.