A sertéságazatban terjeszkedik az UBM csoport

2023. 04. 07., 10:19

A sertéságazatban terjeszkedik az UBM Csoport a Mangal Ilona Sertéshizlalda Kft. 50 százalékának megvásárlásával – közölte a takarmánygyártó cég.

A tranzakció 2023 júliusában zárulhat, a vételárat az UBM saját forrásból, hitel nélkül fizeti, az összegről nem kívántak nyilatkozni. Az alapító, Moldován András 50 százalékos tulajdonrészt megtartva 5 éven keresztül társügyvezető marad. A következő 2-3 év fejlesztései után a jelenleg évi 150 ezer sertést kibocsátó társaság értéke a többszörösége nőhet.

Az UBM a közlemény szerint a tulajdonrész-vásárlással olyan iparágba lép be, amely hosszú távon nyereséget termel, mivel a fogyasztás világszinten évente 10 százalék körül nőhet a következő években.

A vállalatcsoport abban bízik, hogy a commodity-kereskedelem (takarmánygyártáshoz kapcsolódó termények forgalmazása), a takarmány-kiegészítők gyártása és értékesítése, a premix-gyártás (takarmány-előkeverék gyártása), a takarmánykeverés és a disztribúció mellett az élőállat-tenyésztés piacán is meghatározó szereplő lesz.

A működési terület bővítését a március elején bemutatott vállalati stratégia is tartalmazta, emiatt döntöttek úgy, hogy új területre lépnek be. A társaság 2026-ra Európa legkorszerűbb és legfenntarthatóbb, egyszerre 50 ezer sertés nevelésére alkalmas telepét építheti föl, és újabb akvizíciókkal évente 350-500 ezer hízósertés előállítását tervezi.

A cég honlapja szerint az UBM tevékenysége 1996-ban szójakereskedelemmel kezdődött, majd a következő években gabona - és takarmánykiegészítők kereskedelemmel bővültek. A társaság ma már Romániában és Szlovákiában is rendelkezik gyártói telephelyekkel, nemzetközi irodákat pedig Ausztriában, Romániában és Szerbiában működtet. A 2022-2023-as üzleti évük első felét az eddigi legmagasabb, több mint 123 milliárd forintos árbevétellel zárták. Cégtörténeti csúcs az 1,898 milliárd forintos adózott eredmény is. Az előző üzleti év azonos időszakában 50,4 milliárd forintos árbevétellel és 897 millió forintos nyereséggel zártak. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS