A magán erdőgazdálkodók is részt vesznek a lakosság tűzifaellátásában

2022. 10. 26., 18:51

Nagy István agrárminiszter soron kívül egyeztetett a magán erdőgazdálkodók képviselőivel az ország tűzifa ellátásának kérdéseiről. A megbeszélésen elhangzott, hogy a magán gazdálkodók elsősorban a Tüzépek faanyaggal történő kiszolgálására koncentrálnak, hozzájárulva ezzel az ország energiaellátásának biztonságos fenntartásához.

Az állami erdőgazdaságok pedig továbbra is prioritásként kezelik a hatósági áras tűzifa program kiszolgálását, amelyet a brüsszeli szankciók miatt kialakult energiaválság miatt indított a kormány a lakosság rezsiterheinek csökkentésére.

A magyarországi erdőterület közel fele magántulajdonban van, ezért az ott megtermelt faanyag piacra kerülése stratégiai jelentőségű. A kormányzat kiemelten fontosnak tartja az ország energiaellátási biztonságának fenntartását, ezért az állami erdők vonatkozásában meghirdetett Tűzifaprogram mellett külön figyelmet fordít a magánerdőkben termelt faanyag hasznosítására.

A magán szektor augusztus végéig mintegy ötszázezer köbméter tűzifát juttatott a piacra, év végéig pedig további 5-600 ezer köbméter kitermelése várható – összegezte az Agrárminisztériumban folytatott megbeszélésen Mocz András, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének elnöke.

Az agrártárcával folytatott egyeztetésen a felek egyetértettek abban az alapvető célkitűzésben, hogy a magán gazdálkodók a meglévő ügyfélkör kiszolgálása mellett elsősorban a faanyag kereskedők, a tüzépek számára történő szállításokra koncentrálnak. Így jól kiegészítik a kormányzati Tűzifaprogram intézkedéseit, amely a közvetlen lakossági ellátásra helyezi a hangsúlyt.

A magán erdőgazdálkodási ágazat elkötelezett az országos szakpolitikai célkitűzések támogatásában. Erre jó példa, hogy a rendszerváltozás óta a magán gazdálkodók több mint kétszázezer hektár új erdőt telepítettek, amely az ország erdőterületének egytizede. Éppen ezért folyamatosan nő a magánerdőkben található fakészlet, így a magánerdészetek fontos részt tudnak vállalni az ország faanyaggal történő ellátásában – fogalmazott Mocz András.

Az elnök hozzátette, hogy tapasztalataik szerint vidéken már jó előre felkészültek az emberek a télre, hiszen tavasz óta nagy mennyiségben vásárolnak tűzifát. A fával fűtő háztartásokban a mostani vásárlók jellemzően a következő szezonra készülnek már, és egy vagy akár több évre előre tervezik beszerezni a tüzelőt. A megnövekedett keresletet a magánszektor is érzi, és ennek megfelelő részt vállal az igények kiszolgálásában, mondta a szakember.

Az Agrárminisztérium és a szakmai szervezet közös célként jelölte meg a gazdálkodó nélküli magánerdők arányának csökkentését és a szakirányítás támogatását, hogy a jelenleg kihasználatlan erőforrásokhoz is hozzájusson az ország. Ezekben a kérdésekben további egyeztetéseket kezdeményeztek, és megerősítették a kormányzat részéről már megkezdett folyamatok, például az osztatlan közös tulajdonforma csökkentésének fontosságát.

(AM Sajtóiroda)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS