A legmodernebb technológiával dolgoznak az új sőreháti pulykatelepen

A legmodernebb technológiával dolgoznak az új sőreháti pulykatelepen
2022. 08. 30., 20:27

Történelmi lehetőség, történelmi felelősség és történelmi nehézség – ez a három fogalom jellemzi ma a magyar agráriumot, ezek mentén kell meghatároznunk, merre tart a világ mezőgazdasága, és ezen belül hol helyezkedik el a hazánk – mondta Nagy István agrárminiszter Nádudvaron, az OTP-Nagisz Zrt. sőreháti pulykatelepének átadásán.

A koronavírus-járvány felhívta a figyelmünket arra, mennyire fontos az élelmiszerbiztonság, az élelmiszer önellátottság, amit a szomszédunkban dúló háború megerősített – mondta Nagy István. Az Agrárminisztérium azon dolgozik, hogyan tudja a legkisebbeknek is biztosítani a megfelelő védőhálót, és ezzel összhangban hogyan tud a legnagyobbaknak olyan támogatást nyújtani, amivel húzzák előre a magyar mezőgazdaságot.

Ha a kistermelőknek biztosítják az olyan integrációkat, amelyekben védve vannak, akkor a feldolgozóipar számára is adott az az alapanyag-mennyiség, amellyel képesek teljesíteni a szállítási kötelezettségeiket, és akkor Magyarországon az élelmiszer önellátással nem lehet probléma – hívta fel a figyelmet a tárcavezető. Azt kell összehangolni, hogyan találhatja meg mindenki a helyét és a szerepét a mezőgazdaságban – tette hozzá.
Nagy István elmondta: a baromfiágazat a legversenyképesebb és egyben a legnagyobb koncentrációval rendelkező állattenyésztő ágazat Magyarországon, amely a külkereskedelmi mérleget is javítja, a hazai fogyasztáson túl jelentős export árualap is képződik.

A Nagisz Zrt. 70 éves működése során rengeteg tudást és tapasztalatot felhalmozó mezőgazdasági vállalkozás. Az OTP-NAGISZ sőreháti pulykatelepének beruházása a magyar mezőgazdaság megújulását is jelképezi. Az új pulykatelepen a legmodernebb technológiát használhatják és a legjobb minőséget állíthatják elő.

Nagy István hangsúlyozta, hogy más ágazatokhoz hasonlóan az állattenyésztést is alaposan próbára tették az elmúlt évek. A magyar kormány az orosz-ukrán háborús konfliktus okozta válság, az energia- és üzemanyagárak nagymértékű emelkedése, a madárinfluenza és a történelmi léptékű aszályhelyzet ellenére továbbra is kiáll az állattenyésztők mellett.

Nagyon komoly egyeztetések folynak a pénzügyi szektorral azért, hogy egy olyan konstrukció szülessen, ami mindenkinek segít túlélni az aszályos időszakot. A miniszter kiemelte: újra kell gondolni, az állattartókat hogyan lehet az aszályos időkben is megfelelő takarmányhoz juttatni, ezen kihívás megoldásához új utakat kell keresnie az agráriumnak.

A tárcavezető arról is beszélt, hogy a baromfiszektorban nemzeti vagy uniós társfinanszírozott támogatás vehető igénybe például az állatjóléti többletkötelezettség-vállalások ellentételezésére, az állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére. A finanszírozási problémák megoldására több állami hátterű, kedvezményes program is indult az elmúlt években.

Mindezek mellett az Agrárminisztérium az Európai Unióban elsőként, 2021-ben bevezette a Krízisbiztosítási Rendszert, amely az állattenyésztők és a növénytermesztők számára egyaránt elérhető. Az orosz-ukrán konfliktus nyomán keletkezett piaci zavarok kezelésére az unió a mezőgazdasági ágazatok termelőinek nyújtandó kivételes alkalmazkodási támogatás odaítélésről döntött. A támogatás a baromfiágazat részére is elérhető.

(Fotó: Fekete István)

(AM Sajtóiroda)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS