8 milliárdos beruházás: 14 hónap alatt készültek el a sertéstelepek

8 milliárdos beruházás: 14 hónap alatt készültek el a sertéstelepek
2023. 04. 21., 20:18

Átadták a FirstFarms Hungary Kft. új sertéstelepeit pénteken. A nyolcmilliárd forintos beruházást 2,5 milliárdos állami támogatással valósította meg a dán tulajdonú cég a Békés vármegyei Telekgerendáson és Pusztaföldváron.

Anders Norgaard, a FirstFarms csoport vezérigazgatója elmondta, ez a legnagyobb beruházás a cég életében; a telekgerendási fiaztató telepre május első hetében érkeznek az első süldők.

A 2,5 millió sertésből Békésben mintegy 245 ezret tenyésztenek, amivel a vármegye a harmadik legnagyobb sertéselőállító Magyarországon. Sarusi-Kis Tamás, a FirstFarms Hungary Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, 2022. február 24-én tették le a beruházás alapkövét.

A 14 hónap alatt elkészült beruházás során Telekgerendáson kétezer férőhelyes koca fiaztató telep épült; Pusztaföldváron pedig a szaporulatnak malacnevelő telep, ezekkel 4500 koca tenyésztésére van lehetőségük. A két telephelyen mintegy 18 500 négyzetméter alapterületű épületegyüttest építettek, amelyhez 1750 teherautónyi betont fektettek le. Az épületek áramellátását napelemek biztosítják, az optimális hőmérsékletet – Magyarországon egyelőre egyedülálló technológiával – hígtrágyából visszanyert hővel biztosítják. A beruházás 20-30 új munkahelyet teremt a térségben.

A magyar sertéságazat a rendszerváltás óta számos viszontagságon ment keresztül. A mostani beruházás előremutató, ugyanis az ágazat külső kitettsége csökkenthető azzal, ha a sertéseket Magyarországon nevelik és vágják le – mondta az átadón Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára.

Mivel a növénytermesztéssel ellentétben az állattenyésztésben nincsenek közvetlen uniós támogatások, ezért a kormány a vidékfejlesztési programok tervezésekor kiemelten segíti az állattartókat: fejlesztési és beruházási támogatásokkal, szabályozással, a közösségi marketing eszközeivel, válság- és járványvédelmi támogatásokkal, az exportpiacok bővítésével - fejtette ki. Állattartó telepek korszerűsítésére 2014 óta 400 milliárd forintot meghaladó támogatást adtak.

A kormány úgy döntött, hogy a 2020-2027-es uniós támogatások mellé maximális, 80 százalékos hazai társfinanszírozást biztosít, így 4265 milliárd forint áll rendelkezésre vidékfejlesztésre. (AM)

(Fotó: Vermes Tibor)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS