Vásárlók tájékoztatása az élelmiszerinfláció csökkentéséről

2023. 05. 25., 09:25

A VOSZ közzétette, hogy a kormány döntése után az élelmiszer-infláció csökkentése érdekében milyen intézkedéseket kell tenni a kiskereskedelemben.

A VOSZ közleményében arról tájékoztat, hogy Magyarország Kormánya döntést hozott az élelmiszerár-infláció csökkentése érdekében szükséges intézkedésekről, amelynek értelmében a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) szerinti

1. a) hipermarket, nagyméretű szupermarket, szupermarket, diszkont és a diszkont területi minimumánál kisebb, de bruttó 200 m2-nél nagyobb alapterületű üzletet üzemeltető kereskedő, vagy

b) a bruttó 200 m2-t nem meghaladó alapterületű üzletet üzemeltető kereskedő,

a lentiek szerinti formai követelményeket, arculati elemeket és szöveget tartalmazó tájékoztatót köteles használni a vásárlók tájékoztatása érdekében.

A tájékoztatót a fenti bekezdés

a) pontja szerinti kötelezett az üzlet vásárlók által használható összes bejáratánál, az üzletben szokásosan használt információs táblákkal megegyező méretű, de legalább 297 × 420 milliméter nagyságú (A3 méret) méretben, jól látható információs táblán,

b) pontja szerinti kötelezett az üzlet vásárlók által használható bejáratánál, az üzletben szokásosan használt információs táblákkal megegyező méretű, de legalább 210 × 297 milliméter nagyságú (A4 méret) méretben, jól látható információs táblán és online felületén köteles kihelyezni.

Azon kereskedő, aki kizárólag csomagküldő kereskedelmet folytat, valamint azon kereskedő, aki rendelkezik internetes honlappal, honlapjának nyitó felületén jól látható méretben közzéteszi a lenti melléklet szerinti tájékoztatót.

A részletes jogszabályi rendelkezés megtalálható a Magyar Közlöny 2023. évi 75. számában.

Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-28 12:35:00
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS