Öt módszer e-kereskedelmi cégeknek az online visszaélések megelőzésére

2021. 06. 29., 09:00

A Juniper Research piackutató becslése szerint idén világszerte 18 százalékkal fog nőni az e-kereskedelmi vállalkozások online csalásokból származó vesztesége, amelynek értéke szemben a tavalyi 17,5 milliárddal, akár a 20 milliárd dollárt is elérheti. Az online értékesítést végző vállalkozásoknak számára ezért minden korábbinál nagyobb a jelentősége, hogy milyen csalásmegelőzési stratégiákat alkalmaznak a rosszindulatú tranzakciók kiszűréséhez.

A digitális pénzügyi szolgáltatások növekvő népszerűségével egyre több kifinomult csalási módszer válik népszerűvé Magyarországon is, ideértve például a fizetési ablakból más webhelyekre történő átirányítást, a rosszindulatú „próba" tranzakciókat, vagy a jelszavak hamisítását is.

A csalások számának növekedése a fogyasztói bizalomra is jelentős hatása van, a vállalkozások által használt számos digitális biztonsági intézkedés ellenére az európai fogyasztók 65 százaléka, míg a magyarok 59 százaléka aggódik az online vásárláshoz kapcsolódó kockázatok miatt. Mindez a fogyasztók magatartásban is visszatükröződik: a magyarok több, mint 80 százaléka ellenőrzi vásárlás előtt az adott webáruház értékeléseit, valamint 84 százalék – amennyiben lehetséges – csak jól ismert webáruházból vásárol.

„Az növekvő kockázatok miatt a vállalatok folyamatosan fokozzák a biztonságra irányuló törekvéseiket, ideértve a speciális csalásmegelőző eszközök igénybevételét és a fizetésvédelmet is, mindazonáltal nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a bevezetett megoldások nem lehetnek negatív hatással a vásárlói élményre, és nem igényelhetnek többlet erőforrásokat a vállalat egyéb területekért felelős munkatársaitól sem" – mondja Michał Bogusławski, a ZEN.COM kereskedelmi igazgatója.

A Zen.com digitális fizetési platform online vállalkozások számára készített útmutatója pontokba szedi a legfontosabb tranzakció biztonságra irányuló lépéseket és a fogyasztói élmény szinten tartásának helyes irányait:

1. Válasszon olyan platformot, amely megfelel a PCI DSS (Payment Card Industry Data Security Standard) információbiztonsági szabványnak

Kezdje a szilárd alapokkal és mutassa meg ügyfeleinek, hogy webáruháza a legmagasabb szintű, világszínvonalú szabványoknak is megfelel. A PCI Security Standard Council szigorú előírásainak megfelelően az összes adat (pl. kártyaadat, PIN-kód) tárolása titkosítva történik, ami biztonságot nyújt mind a fizetés címzettje, mind a kártya tulajdonos számára.

2. Készítsen cselekvési tervet többlépcsős hitelesítés használatára a bankkártya CVV-számának kötelező ellenőrzésével.

A digitális csalók fokozott aktivitásának korában a CVV-számmal történő hitelesítés megakadályozza az illegális kártyahasználatot, ami a vevő számára nagyobb biztonságot nyújt még az érzékeny adatok kereskedőnek történő átadása után is. A CCV hitelesítés bevezetése után fontolja meg egy további online tranzakció ellenőrzési módszer, például tokenek, vagy egyszeri generált kódok használatát is.

3. Használjon csalásfelderítő eszközöket és készítsen kimutatást a vásárlók magatartásáról

Rendkívül fontos, hogy a vállalkozások gyorsan reagáljanak a tisztességtelen gyakorlatokra. Minden gyanús tranzakciót azonnal át kell vizsgálni és továbbítani kell egy kiberbiztonsági szakértőnek, vagy a dedikált informatikai szakembernek. Erre alkalmasak azok a háttérben automatikusan működő csalásfelderítő platformok, amelyek lehetővé teszik a gyors reagálást már a közelgő problémák első jelei alapján. A biztonsági kérdéseken nem érdemes spórolni, a vállalat összehasonlíthatatlanul nagyobb veszteségeknek teheti ki magát a jövőben.

4. Maradjon átlátható a vállalkozás adatkezelése

Csak annyi adatot tároljon az ügyfelekről amennyi feltétlenül szükséges, összhangban a GDPR követelményekkel. A törvényi előírásoknak megfelelően a fogyasztónak tudnia kell, hogy mire fogják használni az adatait (pl. a hírlevélre való feliratkozáshoz használt e-mail címre nem küldhetünk más tartalmú levelet). Az aranyszabály, hogy csak a legszükségesebb mennyiségű adatot szabad tárolni. Ha nem tudja, hogyan használja az adatokat, ne gyűjtse azokat. Ennek köszönhetően nem lesz áldozata a tisztességtelen gyakorlatokkal kapcsolatos vádaknak és vállalkozása átlátható marad.

5. Ha e-üzletünkben még mindig túl gyakran tapasztalunk jogosulatlan visszaterheléseket, érdemes megfontolni egy olyan fizetési platform használatát, amely leveszi a vállunkról a visszaterhelésekkel kapcsolatos ügyintézés feladatát.

Az elektronikus kereskedelemben elkövetett csalások felismerése a vállalatoknál még mindig költséges, nehézkes és bizonytalan. Az online vállalkozásoknak és az online áruházaknak számos professzionális, dedikált megoldás áll a rendelkezésükre, amelyek pontosan ezekre a célokra találtak ki.

„Az e-kereskedelmi csalások felismerése továbbra is költséges, nehéz és bizonytalan, ezért a ZEN.com-nál olyan pénzügyi megoldásokra összpontosítunk, amelyek valós időben támogatják a vállalatot, csökkentve a tisztességtelen fogyasztók által elkövetett cselekmények lehetőségét. A Zen által kínált azonnali visszaterheléses rendszer az egyik olyan megoldás, amely teljeskörű támogatást nyújt a vállalkozások számára a területen" – mondja Dawid Rożek, a ZEN.com vezérigazgatója.

Bár a visszaterhelések nullára történő csökkentése legtöbbször elérhetetlen, az olyan modern fizetési platformok, mint a Zen.com már rendelkeznek olyan szolgáltatásokkal, amelyek keretében átvállalják az ezzel járó a feladatokat, így használatukkal kiszámíthatóbbá válik a vállalkozás pénzforgalma.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS