Ne aggódjon, folyamatos lesz az élelmiszerellátás az ünnepekkor is!

2020. 12. 10., 15:15

Az élelmiszer-előállító vállalkozások termelése folyamatos, semmi nem veszélyezteti a hazai élelmiszerellátást, az a koronavírus-járvány második hulláma idején is biztosított. Az üzletek, piacok – az óvintézkedésekben előírtak szerint – nyitva vannak, ünnepi kínálattal és árubőséggel állnak a vásárlók rendelkezésére. Emellett a házhozszállításoknak is nagy szerepe lehet – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ünnepi körképéből.

A mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatok értékesítési lehetőségei ugyan jelentős mértékben szűkültek a HORECA szektor leállása, a közétkeztetés visszaesése, az adventi vásárok és rendezvények elmaradása miatt, de ez egyáltalán nem jelenti a lakossági élelmiszer beszerzés, az év végi ünnepek előtti bevásárlás lehetőségeinek visszaesését. A gazdaság működőképessége és a munkahelyek megtartása érdekében hozott kormányzati intézkedéseknek köszönhetően az élelmiszer előállításban érintett vállalkozások nem álltak le, termelésük folyamatos, semmi nem veszélyezteti a hazai élelmiszerellátás fenntarthatóságát, ami a koronavírus járvány második hulláma idején is folyamatos és biztonságos.

A bevásárlások szempontjából a legfontosabb korlátozásokat az esti kijárási tilalommal összhangban elrendelt boltzárás, és a 65 év felettiek számára fenntartott idősávok jelentik. Az üzletek és a vásárcsarnokok, csakúgy, mint a hagyományos és a termelői piacok az intézkedéseknek megfelelő időben nyitva vannak, ünnepi kínálattal és árubőséggel állnak a vásárlók rendelkezésére. A tavaszi járványhelyzetben a kiskereskedelemben sok helyen teremtették meg az online rendelés és a házhozszállítás feltételeit; a tömegek elkerülése érdekében ezeket a lehetőségeket várhatóan most is sokan veszik majd igénybe.

A tejtermékek területén sem várhatók ellátási gondok az ünnepek előtt, lesz elég mindenből a boltokban. A bevásárlási dömping december 15-e körül tetőzik, tej, vaj, tejföl és sajt jellemzően ezekben a napokban kerül legnagyobb mennyiségben a fogyasztók kosarába. A baromfi- és sertéságazat esetében sem kell ellátási problémákra számítani. Minden fajról elmondható, hogy van elegendő termék, illetve alapanyag a vágás és feldolgozás szinten tartásához. Csirke- és pulykahús mellett lesz elég pecsenyekacsa, sovány és hízott liba is a boltokban éppúgy, mint sertés-, illetve malachús valamint virsli és más húskészítmény.

A tojásfogyasztás, -felhasználás a karácsonyi időszakban a legjelentősebb, idén várhatóan keresletingadozás sem zavarja a piacot. Nem lesz akadálya annak sem, hogy a megszokott karácsonyi sütemények az ünnepi asztalra kerülhessenek. Lesz minden alapanyag a házi sütéshez, de jelentős péküzemi, sütőipari és cukrászati kapacitások is várják a vásárlók és a vállalkozások bejgli, kalács és más karácsonyi ajándékokra leadott rendeléseit.

A viszonylag alacsony mértékű hazai halfogyasztás többszörösére nő karácsony környékén. Ez komoly kihívást jelent a haltermelők, a halászok és a kereskedők számára. A halászlé, a rántott vagy sült hal a legtöbb magyar család ünnepi asztalán megtalálható. Hosszú évekre visszatekintve nem volt gond a kínálattal, ez idén sem lesz másként. A vásárlók a haltermékek széles választékát megtalálhatják a piacokon, a vásárcsarnokokban és az üzletek polcain.

Egy dologra viszont fontos felhívni a vásárlók figyelmét. Az élő vagy friss hal beszerzése közvetlenül az ünnep előtti napokon gyakran hosszú ideig tartó sorban állással jár, ami sok időt és türelmet igényel. Járványhelyzet idején nem biztos, hogy ez a legjobb módja a vásárlásnak. Friss halaink megtisztítva, néhány hétre minden gond nélkül eltárolhatók a mélyhűtőben. Ilyen rövid idő alatt sem frissességükből, sem élvezeti értékükből nem veszítenek semmit, és ennyivel az ünnepi előkészületekben is előrébb juthatunk. Kár lenne lemondani a karácsonyi halételekről, vagy bármelyik ünnepi fogásról, de nagyon fontos, hogy vásárlás közben is vigyázzunk másokra és önmagunkra.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS