Napról napra nő a magyar webshopok fenyegetettsége

2021. 10. 12., 12:15

Az Amazon a világ vezető e-kereskedelmi piactere. Tavaszi, lengyelországi piacra lépésével megkezdte terjeszkedését Közép-Kelet-Európában. Már nem az a kérdés, hogy jön-e Magyarországra, hanem hogy mikor. A hazai e-kereskedőknek fel kell készülniük, hogy megvédhessék a piacaikat. Jelentős hátrányt kell ledolgozni, és az idő sürget.

Az Amazon megjelenése nagymértékben átformálja az e-kereskedelmi piacot. Globális versenytársakat és elméletben piacot is hoz a helyi e-kereskedőknek, azonban ebből a verseny erősebb és fenyegetőbb. Megnyílnak a magyar piac kapui a világ minden táján lévő Amazon kereskedőknek, köztük az alacsony árakkal operáló kínai szereplőknek.

„Ezek a globális piacokon már bizonyított kereskedők magasan fejlettek, óriási tapasztalattal és jelentős tőkével rendelkeznek. Versenyképességüket az adja, hogy széles kínálatot, kedvező árakat, kimagasló szolgáltatási színvonalat és gyors házhozszállítást hoznak magukkal, és ez nagyon komoly fenyegetést jelent a hazai szereplőknek. A legnagyobb veszélyben azok a kereskedők lesznek, amelyek alacsonyabb hozzáadott értéket képviselnek, vagy nem építették kellőképpen a saját márkájukat, vásárlói bázisuk lojalitását” – fejtette ki Szabó László, a Growww Digital online-növekedési szakértője.

Magasra tette az Amazon a lécet

Ha jön az Amazon, akkor miért ne értékesíthetnének rajta a hazai vállalkozások is, akár globális piacokhoz jutva? Elvben ugyan ez lehetséges, azonban a gyakorlatban számos akadály nehezíti. Az eredményes jelenlét költségei olyan magasak, amit csak a legfelkészültebb szereplők képesek teljesíteni. Nekik valóban kiváló lehetőségeket tartogat az Amazon piactere.

Alapfeltétel a fejlett ügyfélszolgálat és a rövid szállítási idő, melyek biztosítása már önmagában jelentős költséget jelent. Szintén alapvető feltétele a sikernek a nemzetközi mezőnyben is versenyképes ár. Ugyanakkor magasak az Amazonon belüli hirdetési költségek és az értékesítések után fizetett jutalék. Ezek a költségek együttvéve a fogyasztói ár 35 százalékát is elérik, de induláskor akár a 60 százalékot is.

Szabó László szerint ezeket a feltételeket a közép-kelet-európai e-kereskedők csak ritkán képesek teljesíteni úgy, ha csak a hazai piacon vannak jelen. Ebből a szempontból a hazai e-kereskedők lépéshátrányban vannak. Mivel nem léptek időben, Magyarország a kelet-közép-európai régiós országokból érkező e-kereskedelmi szereplők külpiaca lett.

Legjobb védekezés a növekedés

„A legnagyobb hazai szereplők, mint az egyesülés alatt álló, magyar érdekeltségű eMAG–Extreme Digital már megkezdték a felkészülést az Amazonnal szemben. Sebesen hozzá kell látni a felkészülésnek a hazai e-kereskedőknek is, ha nem akarják elveszíteni a piacaikat” – sürget a Growww Digital szakértője.

Szabó László szerint ehhez nemzetközi mércével is versenyképessé kell válni a magyar e-kereskedőknek. Ezt pedig csak márkaépítéssel és nemzetközi növekedéssel, külföldi piacokra lépéssel lehet elérni. A nemzetközi piacokkal gyorsan elérhető az a piaci méret, amivel már eredményesen fel lehet venni a kesztyűt akár az Amazon kereskedőivel szemben is.

A szakértő szerint azonban nem csak a piacméret szempontjából fontos a nemzetközi terjeszkedés. A külföldi piacok eredményes kiszolgálásával javul, nemzetközi szintűvé válik a kiszolgálás, az ügyfélszolgálat minősége, ami tovább javítja a versenyképességet.

Kecsegtető fejlődő piacok a szomszédban

Különösen a régió fejlődő e-kereskedelmi piacai irányába, Szlovákia, Románia, Szlovénia, Horvátország és Szerbia felé érdemes nyitni. Amellett, hogy ez Európa legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező e-kereskedelmi piaca, a kis és közepes szereplőknek könnyebb piacra lépni, mint például a német vagy akár a lengyel és cseh piacokra, ahol jóval magasabb a belépési küszöb.

A Growww Digital tapasztalatai szerint a százmillió forint forgalmat elérő e-kereskedelmi vállalkozások között már nagy számban találhatók exportérett vállalkozások. Számukra mindenképpen javasolt a külföldi terjeszkedés lehetőségének mérlegelése, kiváltképp, ha a termékük kapható az Amazonon. Az exportpiacok kiválasztására és tesztelésére számos eszköz és módszer elérhető.

Azoknak az offline vállalkozásoknak, melyek most lépnek e-kereskedelmi piacra, kézenfekvő nemcsak a hazai, hanem rögtön kiszélesítve, egyszerre akár a külpiacokra is belépni.

Ráadásul a külföldi piacra lépést jelentősen megkönnyíti, hogy július 1-től leegyszerűsödtek az e-kereskedelemmel kapcsolatos áfaszabályok az EU-ban. Az e-kereskedőknek csak saját hazájukban kell bevallást benyújtaniuk, az áfát a NAV forgalomarányosan elosztja az érintett országok között.

Legfeljebb két-három évünk maradt

Szabó László szerint egy-két éven belül várható az Amazon piacra lépése, ami azt jelenti, hogy legfeljebb két-három évünk maradt a felkészülésre, hiszen még egy ekkora óriásnak is kell egy év, mire megveti a lábát a piacon. Ennyi idő elég ahhoz, hogy felkészülhessenek a vállalkozások, de ahhoz túl kevés, hogy halogassák a dolgot. Azonnali cselekvésre van szükség.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS