Munkaerőhiány fogja vissza az e-kereskedelmet

2021. 08. 16., 14:00

A munkaerőhiány visszafogja az e-kereskedelmet, sok webshopnak le kell állítania az online hirdetéseket, mert nem tudnák kiszolgálni a megnövekedett keresletet. Gál Kristóf, a Klikkmarketing alapítója elmondta, ahol jó munkakörülményeket és fizetést tudnak biztosítani, ott most is képesek képzett szakembereket felvenni a céghez, de az új toborzás a megtartás lett. Mint fogalmazott, minden eddiginél fontosabbá vált a munkaszervezés, a legtöbben ugyanis nem ismerik fel, hogy milyen nagy munka és költség új embert találni egy adott pozícióba.

Elképesztő számokat produkál az elmúlt másfél évben a hazai e-kereskedelem: a GKI Digital kutatása szerint 909 milliárd forint volt a hazai online kiskereskedelem forgalma 2020-ban. Az előző évhez mért 45 százalékos növekedés jelentős részben a koronavírus-járvány által okozott körülményeknek köszönhető, az eredmények pedig még nemzetközi összevetésben is átlagon felülinek mondhatók.

Gál Kristóf, a Klikkmarketing alapítója szerint ez a robbanásszerű növekedés okozza a munkaerőhiányt az e-kereskedelemben.

„Több olyan cégről is tudunk, amelynek vissza kell fognia a marketingjét, mert egyszerűen nem tudja kiszolgálni a keresletet. Van, aki hétvégére le is állítja az online hirdetéseit, mert hétfőre olyan sok rendelés halmozódik fel, amit már nem tudna a vállalt időre teljesíteni erőn felül sem. Ez egyértelműen azzal magyarázható, hogy nincs elég alkalmazott a vállalkozásban” – fogalmazott.

A webshopok 30-40 százalékát érinti a probléma

A szakértő arról is szót ejtett, nem mást kell csinálni most, mint a járvány előtt, hanem ugyanazt, csak jobban. A cégek nem toboroznak jól online, és igazából jó munkaadó hiány alakult ki a piacon.

„Amelyik cégnek van értékrendje, jövőképe, jó fizetést és megfelelő munkakörülményeket tud biztosítani és megbecsülik a munkavállalókat, ott biztosan lehet hatékony és képzett munkatársakat találni. Sok cégnél van jelen tünetként a munkaerőhiány, de valójában csak rosszul szervezik a folyamatokat" – magyarázta.

A Klikkmarketing alapítója példaként említette, ha a hőmérő 35 Celsius-fokot mutat, még nem attól van olyan meleg, csak a helyzetet szemlélteti, ami egy külső körülmény következménye. A legtöbb vállalkozás egyszerűen nem profitábilis, nem tud elég hatékonyan működni és ezért nem képes megfelelő béreket kínálni. Mindez pedig egymásra épül.

Meglátása szerint a webshopok 30-40 százalékát érintheti ez a probléma, hiszen idén olyan durván felpörögtek, hogy a korábban leggyengébb hónapokban is kétszer annyi forgalmat tudnának lebonyolítani, mint karácsonykor.

Az új toborzás a megtartás

Gál Kristóf azt javasolja, a munkaszervezést kell jobban átgondolni stratégiai szinten. Nem egyedi eset, hogy az első negyedévben valakinek nagyon jól pörgött az üzlet, de a nyári uborkaszezonban visszaesett a kereslet. Így egyszer 15 emberre van szükség, máskor csak 5-re, amit bele kell szőni a tervekbe. Ezt a legjobban úgy lehet kivitelezni, ha valaki nem fix munkavállalókkal, adott esetben diákokkal dolgozik együtt.



„Megy fel a munkaerő ára, ehhez alkalmazkodni kell. Az új toborzás egyértelműen a megtartás, sokkal fontosabbá vált megőrizni a legjobb embereket, nagyobb figyelmet szentelni nekik. Az is megoldás lehet, ha a hatékonyságon javít egy cég, mert nem elképzelhetetlen, hogy csökkentett létszámmal is meg lehet ugyanazt a munkát oldani" – sorolta.

Hozzátette: a cégek rosszul ítélik meg, hogy milyen időigényes és mekkora költség új munkatársat szerezni. A Facebookon akár 300 ezer forintot is el lehet költeni, mire megtalálják a megfelelő embert, de a legtöbben nem hajlandók ennyi pénzt áldozni erre a célra. És minél drágább egy munkatárs, annál többet kell költeni a „leigazolására” is.

Megjegyezte: a munkaerőhiányt a vásárlók is megérzik, hiszen lassabban válaszol az ügyfélszolgálat, később érkeznek házhoz a megrendelt termékek, amik hosszú távon rontanak egy cég renoméján. Ha valaki a legjobb akar lenni, akkor fel kell nőnie ehhez a feladathoz és jó munkaadóvá kell válnia.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 07., 16:05
2026. januárban a magyarországi kutaknál a 95-ös benzin átlagára 555, a dízelüzemanyagé 570 forint volt, az előbbi 4, az utóbbi 3 forinttal alacsonyabb, mint a szomszédos országok átlagára – tájékoztatott a statisztikai hivatal. A „régiós átlagárnál” ugyanakkor 15, illetve 18 forinttal magasabb volt a magyarországi árszint.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS