Mire használhatjuk a mesterséges intelligenciát a kereskedelemben?

2023. 08. 07., 19:10

Szinte minden iparágban alkalmaznak már mesterséges intelligencia alapú megoldásokat, amelyekkel a vállalatok bizonyos folyamataikat hatékonyabban tudják elvégezni. Nem kivétel ez alól a kereskedelmi szektor sem, ahol sok esetben már most használnak ilyen eszközöket, de az előnyök mellett érdemes kiemelten odafigyelni a kockázatokra is.

A ChatGPT robbanásszerű fejlődésével egyre több helyen szivárog be az életünkbe a mesterséges intelligencia, ez azonban nem csak a ChatGPT-re korlátozódik, számos más megoldás is létezik, melyeket a vállalkozások vagy akár a hétköznapi emberek használhatnak.

„A cégek nem most kezdik el használni a mesterséges intelligenciát, ez már folyamatosan zajlik jó ideje, viszont a szabályozás lohol a fejlődés után. Pont azért szükséges ezzel a területtel foglalkozni, mert vannak vadhajtásai” – mondta Nagy Dániel Attila, a Deloitte Legal adatvédelmi és technológiai csoportjának vezetője.

A kereskedelemben már a teljes ellátási láncra rá lehet engedni az ilyen eszközt, hogy hatékonyabban és gyorsabban vegye észre például azt, ha valamiféle alapanyagból mondjuk nem áll rendelkezésre vagy előre láthatólag nem fog annyi rendelkezésre állni, mint amennyire szükségünk lesz a termeléshez.

Ezekkel az eszközökkel már a megrendelési folyamatot is tudják automatizálni, tehát az egész folyamat hatékonyabb, gyorsabb, simább lesz. Természetesen kell hozzá emberi kontroll is, tehát nem lehet szabadjára engedni a mesterséges intelligenciát. Mindazonáltal a technológiai fejlődés használható akár arra is, hogy a fogyasztókat szondázzák, azt mérjék, mi tetszik nekik, mire vágynak, mi az, amit megvesznek, mi az, amit ignorálnak.

Egy kicsit elrugaszkodottabb megoldás, amikor például az üzletek kameráinak képét használja fel a mesterséges intelligencia arra, hogy leolvassa, mit gondolnak az emberek, amikor egy-egy terméket meglátnak, például mérgesek-e az árát látva. Ezeket a tapasztalatokat aztán fel lehet használni az árazásnál vagy a termékek elhelyezésénél az áruházon belül.

A mesterséges intelligencia a munkaszervezésben is segíthet, a kiskereskedelmi üzleteknek például abban, mikor kell újabb pénztárt kinyitni, mikor éri el a forgalom azt a szintet, ahol már be kell avatkozni. Ezeket a kérdéseket eddig megfigyelés útján kezelték, de a technológia fejlődésével könnyen automatizálhatók.

Szakértők szerint talán már az sincs nagyon messze, hogy egyszer a tipikus vásárlásaink alapján a mesterséges intelligencia összeállítson számunkra egy kosarat, azt is figyelembe véve, hol melyik termék olcsóbb.

Manapság a szabályozás sok esetben csak szalad a fejlődés után, vagyis a mesterséges intelligencia használatára egyelőre korlátozottan elérhetők jogszabályok. Egyrészt léteznek nemzeti szabályozások, eseti bírói döntések, de nincs egységes uniós szabályrendszer. Jelenleg kidolgozás alatt van az EU erre vonatkozó jogszabálya, amit kötelező lesz majd alkalmazni a tervek szerint 2025 végétől. De már jelenleg is meg kell felelni például az EU adatvédelmi rendeletének, a GDPR-nak, Magyarországon is szabtak már ki 250 millió forintos bírságot épp a mesterséges intelligencia használatáért.

„A mesterséges intelligenciát lehet rosszul használni, nem transzparens módon, ami a bizalomnak önmagában is árt. És nyilván, ha nem bíznak a cég működésében a felhasználók, az ügyfelek, akkor az már az üzletben is megjelenik, tehát ott is káros hatása less” – emelte ki Nagy Dániel Attila.

A Deloitte szakértője szerint az érintett cégek számára a legcélravezetőbb az, ha feltérképezik az üzleti igényeket, tehát azonosítják azokat a pontokat, hogy hol segíthet nekik ilyen eszköz. Utána érdemes felmérni, hogy milyen jelenlegi szabályok vannak, tehát mire kéne odafigyelni, itt egy tervezési fázis szükséges.

 

(A Deloitte FMCG-retail iparági szakértői, Aracsi Bernadett és Takács Diána a Deloitte Legal adatvédelmi és technológiai csoportjának vezetőjével, Nagy Dániel Attilával podcastben beszélgetnek a témáról.)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-04-20 11:20:00
Idén is megkönnyíti a lakáskiadással és ingatlanértékesítéssel kapcsolatos jövedelmek bevallását a NAV kérdés-felelet alapú kitöltési módja, amely tavaly debütált az eSZJA rendszerben. A fejlesztés már több mint 200 ezer magánszemélynek egyszerűsíti az adminisztrációt.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.
Az örökség Magyarországon illetékmentes lehet – de mi történik, ha a családi vagyon átlépi a határokat? Ha az örökösek külföldön élnek, és más országok szabályait kell követni, akár többszörös adóteher is felmerülhet. Német, francia vagy spanyol példákon keresztül mutatjuk meg, mikor válik igazán bonyolulttá a helyzet, és miért érdemes előre tervezni, ha a családi vagyon nem csak egy országban van. Dr. Hosszú Péter Áron, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adójogi szakjogásza több mint egy évtizede foglalkozik jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek magánvagyon-tervezésével. A családi vagyonok védelmére és generációkon átívelő, személyre szabott vagyonstruktúrák kialakítására specializálódott szakember elmagyarázta, hogy milyen megoldásokkal kerülhető el a többszörös illetékfizetés, illetve leghangsúlyosabban az, hogy az örökölt vagyon elaprózódjon és elvesszen. Az ügyvéd ebben az epizódban is hangsúlyozza: a cél olyan jogi megoldások kialakítása, amelyek a család értékeit és hosszú távú működését egyaránt figyelembe veszik.
A Hays Hungary Salary Guide 2026 című riportja szerint tovább romlott a bizalom a magyar munkaerőpiacon: a dolgozók és a cégek többsége borúlátó, a béremelések üteme látványosan lassul, és visszafogottabb létszámtervek körvonalazódnak. Közben jön a bértranszparencia, erősödik a belső képzés és gyorsul az AI használata. Katona Tibor, a Hays kereskedelmi igazgatója a BizniszPlusznak adott interjúban mindezek alapján arról beszél, hogy 2026 a jelek szerint a józan tervezés éve lesz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Pályakezdők és évtizedes tapasztalattal rendelkezők is csatlakozhatnak a Paks II. szakembergárdájához. Az aktuális lehetőségeket a tavaszi állásbörzéken is meg lehet ismerni.