Mi várható 2022-ben az ingatlanpiacon?

2021. 12. 15., 12:12

Idén is több jelentős gazdasági hatás befolyásolta a hazai ingatlan- és jelzálogpiac alakulását. Minimálbér- és kamatemelés, zöldhitel és rozsdaövezeti programindítás, otthonteremtési kedvezmények – mind-mind hozzájárultak az aktív piachoz, amely nagyságrendileg 150 ezer tranzakcióval zárhat év végén. De vajon ezek után mit hozhat 2022? A Duna House szakemberei összefoglalták várakozásaikat.

Az elmúlt évben jelentősen átalakult az ingatlanpiac keresleti oldala. A pandémia továbbra is mindennapi életünk része, aminek következtében a vevők lakásvásárlási motivációja is jelentősen megváltozott. „Előtérbe kerültek a kertkapcsolatos ingatlanok, köztük is reneszánszát élik a zártkertek, hiszen alacsony áruk miatt jelentősen megugrott keresletük. Emellett a nyaralók értéke is tovább nőtt, a szezonalitást felváltotta az egész éves, állandó kereslet, amely egyelőre jóval magasabb, mint a kínálat, így például a balatoni ingatlanárak is egyre inkább közelítenek a fővárosiakhoz. Ezek következtében az agglomeráció is tovább erősödött, a kiköltözési hullám pedig nem csak Budapestre jellemző, hanem szinte kivétel nélkül az ország többi nagyvárosára is. Idén november végéig közel 140 ezer tranzakció realizálódott a hazai ingatlanpiacon, amelynek jelentős részét az agglomerációba kiköltözők adták” – mondja Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.

A Duna House szakértőinek tapasztalatai alapján a panelotthonok átlagos négyzetméterára 4-13%-kal növekedett a fővárosban az elmúlt egy évben, míg vidéken ez az arány 3–12 százalék közötti. A budapesti téglalakások esetében átlagosan 9–17, a vidékieknél pedig 18–28 százalékkal emelkedtek a négyzetméterárak 2020-hoz viszonyítva. Ugyanakkor az újépítésű otthonok átlagos négyzetméterára év végére meghaladta az 1 millió forintot Budapesten, ami tovább emelkedhet, főleg, ha a rozsdaövezeti területek kijelölése után megkezdődik azok rehabilitációja is. De a valóságot beárnyékolhatja a munkaerő és az építőanyagárak bizonytalan helyzete.

Mi várható 2022-ben? A Duna House vezetése szerint, az idei év tapasztalatai alapján aktív piac várható 2022-re is, amelyhez nagyságrendileg 150 ezer tranzakciót becsülnek. A lejáró és határidős kedvezmények, mint a falusi CSOK, a zöldotthon program vagy a Babaváró pedig tovább élénkíthetik a forgalmat. A kereslethangsúlyos piacon azonban így is további áremelkedés várható, általánosságban 5–10 százalékos, lokációtól és lakástípustól függően eltérő mértékben. „Nem érdemes kivárni a lakásvásárlással, hiszen a kamatemelés és a gazdasági helyzet nehezítheti az ingatlanszerzést. Várhatóan a befektetések szerepe is erősödni fog, az emelkedő inflációs környezetben ugyanis a reáleszközök felértékelődnek. Keresleti bizonytalanságot csak a jövő évi választások miatti esetleges változások, illetve a Covid-19 járvány miatti 5–6. hullámok okozhatnak” – hangsúlyozta Benedikt Károly.

A jelzáloghitelezés piacán viszont a kihelyezett hitelek volumenében nagyobb a bizonytalanság, így a Duna House szakemberei mínusz 10 és +10 százalék közötti sávban prognosztizálják a következő évet. A határidős és kifutó otthonteremtési támogatások növelhetik a volument, de kérdéses, hogy a bizonytalanabb gazdasági helyzet, az emelkedő kamatkörnyezet és az országgyűlési választások utáni időszak milyen hatással lesz a keresletre. Az alacsonyabb jövedelműek hitelképessége a januártól magasabb minimálbér és garantált bérminimum miatt javulhat, de ez jelentősen nem fogja befolyásolni a kihelyezett hitelek volumenét.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 07., 16:05
2026. januárban a magyarországi kutaknál a 95-ös benzin átlagára 555, a dízelüzemanyagé 570 forint volt, az előbbi 4, az utóbbi 3 forinttal alacsonyabb, mint a szomszédos országok átlagára – tájékoztatott a statisztikai hivatal. A „régiós átlagárnál” ugyanakkor 15, illetve 18 forinttal magasabb volt a magyarországi árszint.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS