Mi legyen az élelmiszerárstoppal?

2023. 01. 18., 17:13

A VOSZ álláspontja szerint eljött az idő, hogy megtervezzük az árstopok kivezetését. A könnyítéseket az infláció csökkenésével párhuzamosan lehet bevezetni, így az árbefagyasztások feloldása fokozatosan történhet meg, a lakosság és a gazdasági szereplők teherbíró képességét figyelembe véve. A bajba kerülő boltok számára támogatást kell nyújtani, hogy a teljes kivezetésig fenntarthassák működésüket.

Az árstopok a piaci folyamatok durva korlátozását jelentik, így csak átmeneti intézkedések lehetnek és csak addig maradhatnak fenn, amíg az felétlenül indokolt. Az árstopok bevezetésének elsődleges és elfogadható indoka az infláció rendkívüli és robbanás-szerű megugrása volt, amely első sorban az energiahordozókra és az élelmiszerekre terjedt ki. A lakosságot meg kellett védeni ettől a hirtelen sokkhatástól és – a gazdaság működőképességének fenntartása érdekében - fékezni kellett az árnövekedés ütemét – írja állásfoglalásában a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége.

Az árstopok a bevezetést követő hónapokban valóban hozzájárultak az infláció fékezéséhez, és lélegzethez juttatták az embereket, hogy alkalmazkodjanak a megváltozott helyzethez. Mára azonban az inflációt fékező hatás mérséklődött, az emberek és a piac is jellemzően alkalmazkodott az új viszonyokhoz, így az árplafonra vonatkozó szabályokat fokozatosan és jól megtervezetten ki kell vezetni.

Az üzemanyagárstoppok tavaly év végi feloldását üdvözöltük; erre az ellátásbiztonság érdekében feltétlenül szükség volt. A normál piaci körülmények visszaállítása az élelmiszereknél hozzájárulna az ellátási láncok megfelelő működéséhez, vagyis ahhoz, hogy a magyar élelmiszeripari cégek ne veszítsenek itthon piacot.

Az élelmiszerárstopok feloldása is indokolt lenne, ezt azonban megfelelően menedzselt módon – fokozatosan és körültekintő időzítéssel – kell végrehajtani, hogy ne okozzon zavarokat, és a lakosság leginkább érintett részének is elviselhető legyen.

Az infláció ezekben a hónapokban tetőzik, amely a lakosság szegényebb rétegeit nehéz helyzetbe hozza. Az árstoppal érintett, alapvető élelmiszerek a szükséges tápanyagbevitelt – fehérje, szénhidrát, zsírok – segítik. A legkisebb keresetűek fogyasztói kosarában az élelmiszer nagyobb súllyal szerepel, így az árstopok azonnali eltörlése sokaknál elviselhetetlen sokkot okozna, ezt továbbra is el kell kerülni.

A fogyasztás szűkülése az élelmiszereknél, a többi élelmiszer kiugró drágulása miatt egyelőre mérsékelt és nem okoz rendszerszintű zavarokat és drámai visszaesést a kiskereskedelemben. A 2022. évi boltbezárások több ezer boltot érintettek, így komoly fenyegetést jelentenek és figyelmet érdemelnek, de ez nem írható kizárólag az árstopok kontójára: a boltbezárási hullámhoz hozzájárult az energiaválság (energiaáraknak az élelmiszerárakét is sok esetben túlszárnyaló növekedése), a munkaerőköltségek megugrása és az ágazati különadó is. Ebből következik, hogy az árstopok feloldása önmagában nem oldja meg a bolti kiskereskedelem problémáit, bár hozzájárul azok csillapodásához.

Az árstopok fokozatos kivezetését az infláció remélt csökkentésével párhuzamosan feltétlenül el kell végezni, amelyre várhatóan tavasz végétől – nyár elejétől nyílik lehetőség. A kistelepülési boltok vissza nem térítendő támogatást kaptak működésük fenntartásához, ehhez hasonló támogatásokat kell biztosítani továbbra is, különösen azokon a területeken működő boltoknak, ahol a bolti kiskereskedelem fennmaradása, illetve a lakosság ellátása veszélybe kerülhet – hangsúlyozza állásfoglalásában a VOSZ.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-28 12:35:00
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS