Mi legyen az élelmiszerárstoppal?

2023. 01. 18., 17:13

A VOSZ álláspontja szerint eljött az idő, hogy megtervezzük az árstopok kivezetését. A könnyítéseket az infláció csökkenésével párhuzamosan lehet bevezetni, így az árbefagyasztások feloldása fokozatosan történhet meg, a lakosság és a gazdasági szereplők teherbíró képességét figyelembe véve. A bajba kerülő boltok számára támogatást kell nyújtani, hogy a teljes kivezetésig fenntarthassák működésüket.

Az árstopok a piaci folyamatok durva korlátozását jelentik, így csak átmeneti intézkedések lehetnek és csak addig maradhatnak fenn, amíg az felétlenül indokolt. Az árstopok bevezetésének elsődleges és elfogadható indoka az infláció rendkívüli és robbanás-szerű megugrása volt, amely első sorban az energiahordozókra és az élelmiszerekre terjedt ki. A lakosságot meg kellett védeni ettől a hirtelen sokkhatástól és – a gazdaság működőképességének fenntartása érdekében - fékezni kellett az árnövekedés ütemét – írja állásfoglalásában a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége.

Az árstopok a bevezetést követő hónapokban valóban hozzájárultak az infláció fékezéséhez, és lélegzethez juttatták az embereket, hogy alkalmazkodjanak a megváltozott helyzethez. Mára azonban az inflációt fékező hatás mérséklődött, az emberek és a piac is jellemzően alkalmazkodott az új viszonyokhoz, így az árplafonra vonatkozó szabályokat fokozatosan és jól megtervezetten ki kell vezetni.

Az üzemanyagárstoppok tavaly év végi feloldását üdvözöltük; erre az ellátásbiztonság érdekében feltétlenül szükség volt. A normál piaci körülmények visszaállítása az élelmiszereknél hozzájárulna az ellátási láncok megfelelő működéséhez, vagyis ahhoz, hogy a magyar élelmiszeripari cégek ne veszítsenek itthon piacot.

Az élelmiszerárstopok feloldása is indokolt lenne, ezt azonban megfelelően menedzselt módon – fokozatosan és körültekintő időzítéssel – kell végrehajtani, hogy ne okozzon zavarokat, és a lakosság leginkább érintett részének is elviselhető legyen.

Az infláció ezekben a hónapokban tetőzik, amely a lakosság szegényebb rétegeit nehéz helyzetbe hozza. Az árstoppal érintett, alapvető élelmiszerek a szükséges tápanyagbevitelt – fehérje, szénhidrát, zsírok – segítik. A legkisebb keresetűek fogyasztói kosarában az élelmiszer nagyobb súllyal szerepel, így az árstopok azonnali eltörlése sokaknál elviselhetetlen sokkot okozna, ezt továbbra is el kell kerülni.

A fogyasztás szűkülése az élelmiszereknél, a többi élelmiszer kiugró drágulása miatt egyelőre mérsékelt és nem okoz rendszerszintű zavarokat és drámai visszaesést a kiskereskedelemben. A 2022. évi boltbezárások több ezer boltot érintettek, így komoly fenyegetést jelentenek és figyelmet érdemelnek, de ez nem írható kizárólag az árstopok kontójára: a boltbezárási hullámhoz hozzájárult az energiaválság (energiaáraknak az élelmiszerárakét is sok esetben túlszárnyaló növekedése), a munkaerőköltségek megugrása és az ágazati különadó is. Ebből következik, hogy az árstopok feloldása önmagában nem oldja meg a bolti kiskereskedelem problémáit, bár hozzájárul azok csillapodásához.

Az árstopok fokozatos kivezetését az infláció remélt csökkentésével párhuzamosan feltétlenül el kell végezni, amelyre várhatóan tavasz végétől – nyár elejétől nyílik lehetőség. A kistelepülési boltok vissza nem térítendő támogatást kaptak működésük fenntartásához, ehhez hasonló támogatásokat kell biztosítani továbbra is, különösen azokon a területeken működő boltoknak, ahol a bolti kiskereskedelem fennmaradása, illetve a lakosság ellátása veszélybe kerülhet – hangsúlyozza állásfoglalásában a VOSZ.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a magyarok európai összehasonlításban is tudatosan kötnek lakásbiztosítást, akadnak fontos apróságok a szerződésekben, amelyeket kifelejtenek. A kisebb, de baj esetén drága hibákra a hazai árvizek során keletkezett károk még jobban ráirányították a figyelmet. Árvízre továbbra sem, vagy csak szigorú kikötések mentén lehet biztosítást találni, viszont más természeti katasztrófák kapcsán nagyot menthet egy jó szerződés – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor ebben az epizódban tisztázza a természeti katasztrófákból eredő károk közötti fontos különbségeket és elmondja, mit nem kellene kifelejteni a szerződésekből, hogy nagyobb biztonságban tudjuk ingó és ingatlan vagyonunkat.
Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS