Kétszeresére nőhet a ruhára költött összeg a járvány után

2020. 07. 22., 15:00

2020. januártól júniusig átlagosan 3,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az előző év azonos időszakához képest a KSH adatai szerint, a ruházati cikkek ezzel szemben tartották a korábbi szintet. Ez utóbbira szükség is van, hiszen a Vatera friss felmérése rávilágított, hogy márciustól júniusig átlagosan havi 8 875 forintot kötöttek ruhára a válaszadók, az év további részében viszont kétszer ennyit, havonta 18 000 forintot terveznek öltözetükre fordítani. A megkérdezettek 40 százalékánál ez az összeg megegyezik a veszélyhelyzet előttivel, a válaszadók 21 százaléka viszont a veszélyhelyzet előttinél is többet fog ruhára költeni, így várhatóan a ruhaipar forgalma hamarosan a tavalyi, illetve év eleji szintre emelkedhet.

Márciustól májusig az online piactér is tapasztalt a felhasználók beszámolójához hasonló mértékű változást a ruházati szegmensben, 40 százalékos visszaesés történt az eladott darabszám tekintetében, és 43 százalék forgalomcsökkenés volt megfigyelhető. Ugyanakkor a vásárlási kedv elkezdett visszatérni, júniusban már csak 10 százalékos különbség tapasztalható a ruházat kategóriában.

A virtuális vásárlás erősödése maradandónak látszik

Az online piactér márciusban és júniusban is megkérdezte a felhasználókat, hogy mi az elsődleges ruhabeszerzőhelyük. Összességében elmondható, hogy többen preferálják a virtuális vásárlást most, mint a járvány előtt. 4 százalékkal kevesebben választották a hagyományos üzleteket a vásárlás leggyakoribb formájaként (júniusban 58 százalék a márciusi 62 százalékhoz képest).

Közel azonos arányban viszont növekedett a webáruházakat preferálók aránya 17 százalékról 20,8 százalékra. Amíg korábban a megkérdezettek 8,7 százaléka volt rendszeres látogatója a használtruha üzleteknek és 4,8 százalékuk vásárolt hazai online piactereken, addig most a használtruha boltok forgalma mérséklődött (7,1 százalék) az online piactereket pedig már 5,8 százalék választja. Bár a Vatera a ruha kategóriában jelentős csökkenést tapasztalt a veszélyhelyzet idején, összességében az oldal forgalma körülbelül 20 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

A használtat azért keressük, mert egyedi és olcsó

Várakozások szerint a ruházati cikkek fogyasztása 63 százalékkal növekszik majd 2030-ra, a mai 62 millió tonnáról 102 millió tonnára. Ez több mint 500 milliárd pólónak felel meg. A környezettudatosság tehát a ruházkodásban sem elhanyagolható szempont, használt darabok vásárlásával pedig sokat tehetünk az ökológiai lábnyomunk csökkentéséért. A járványhelyzet ideje alatt viszont jobban tartottunk a használt ruháktól az online piactér kutatásának tanulsága szerint. Míg korábban a válaszadók 60 százaléka választotta inkább az új ruhákat, addig a járványhelyzet idején ez a szám 66 százalékra emelkedett.

A veszélyhelyzet megszűnése után ez visszaállt hozzávetőlegesen a korábbi arányra (61 százalék). A Vaterán ugyanakkor a kritikus 3 hónapban is változatlan volt a használt és új termékek eladásának aránya, a korábbi időszakkal megegyezően a vevők háromnegyede a használt darabokat részesítette előnyben. A kutatás rávilágított arra, hogy a vásárlók 28 százaléka egyedi darabok keresése, 26 százaléka pedig árérzékenység miatt választja a használt ruházati cikkeket. A megkérdezettek 15 százaléka a felesleges eladása, új használt holmik beszerzése mellett rendszeresen tudja frissíteni a ruhatárát, 15 százalék pedig a környezettudatosság miatt dönt ezek mellett a termékek mellett.

Hasznosítjuk, vagy nem, de nem dobjuk ki, ami felesleges

A válaszadók nagy részére (72 százalék) nem jellemző, hogy kidobja a felesleges ruhákat. Szinte minden második ember (46 százalék) szívesen eladományozza vagy elajándékozza, a kitöltők harmada (32 százalék) szívesen megtartja, negyede pedig eladja azokat. Az „egyszer talán még jó lesz” országa vagyunk, a megkérdezettek 58 százaléka tartja meg emiatt a cuccait, 28 százaléknak pedig nincsen szíve megválni a felesleges holmiktól.

Minden tizedik (11 százalék) ember gondolja, hogy nem olyan értékes darabok, hogy eladja őket. A kitöltők negyede kevesebb, mint 10 ezer forintra becsülte a nem használt ruhák értékét, harmaduk (36 százalék) pedig 10 és 30 ezer forint közötti összegre tette azokat. A válaszadók 20 százaléka 30 és 50 ezer forint közötti értékben, 12 százaléka pedig 50 és 100 ezer forint közötti értékben őrizget felesleges ruhadarabokat. A válaszadók 8 százalékánál még ennél is többet érnek a háztartásban lévő nem használt ruházati cikkek. Mindenesetre a kutatásban résztvevők negyede az elmúlt 4 hónapban adott el felesleges ruhát, így is próbált kis bevételhez jutni.

Ruha legek

A felmérést végző Vatera történetében a legdrágábban, 599 000 forintért egy nercbunda kelt el. A ruházati szegmens győztese általában a női ruházat, amely havonta átlagosan 7,7 millió forintos forgalmat ér el. A legkeresettebb ruházati márkák a Nike, az Adidas, a H&M, a Converse és a Zara.

A férfi ruházat forgalma átlagosan 6,9 milliót tesz ki. A legnépszerűbb kiegészítők a napszemüvegek, erre egy év alatt több, mint 7 milliót költöttek a vaterázók, ezt követik az övek és övcsatok közel 5 millió forint értékben.

A képzeletbeli dobogó harmadik fokán pedig a pénztárcák állnak, amelyekre több mint 3 millió forintot szántak.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

Az élesztőről kevesen tudják, hogy nem valami furcsa vegyi anyag, hanem zseniális kis élőlény: a sarjadzógombák közé tartozik és gyakorlatilag mindenütt ott van a környezetünkben. Aki már készített cefrét, kelesztett tésztát vagy véletlenül megerjesztett egy gyümölcslét a konyhapulton, direkt vagy véletlenül már találkozott vele.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS