Intenzív szezonra készülnek, akik talpon maradtak a turisztikai iparban

2021. 06. 12., 14:00

Egyes ágazatok cégei szinte egyáltalán nem vásároltak műszaki cikkeket tavaly a pandémia miatt. Szilágyi Gábor, a MediaMarkt ügyvezető igazgatója szerint a turizmus fellendülésével viszont már most ötödével nőtt az egyes kategóriák forgalma főként e szektor beszerzéseinek köszönhetően.

Az elmúlt egy évben egyes ágazatok cégei teljesen eltűntek a műszaki cikkek vásárlói közül, miután sokuk elhalasztotta beszerzéseit a pandémiát kísérő gazdasági hanyatlás miatt.  A legnagyobb visszaesést egyes kereskedelmi területeken, valamint a turizmusban működő vállalatoknál tapasztalta az egyik vezető hazai áruházlánc, a MediaMarkt.

A MediaMarkt adatai szerint a vállalati keresletben tapasztalt visszaesést több kereskedőnél is ellensúlyozta az egészségügynek az előző évihez képest megnövekedett igénye 2020-ban, például az egészségügyben felerősödött az igény a műszaki eszközparkok bővítésére vagy modernizálására. A vállalati ügyfelek kiszolgálásából származó forgalmuk tavalyi 10 százalékos növekedéséhez ezen kívül, az otthoni munkavégzésre való átállás is nagymértékben hozzájárult. Az irodák kényelmét és tisztaságát biztosító berendezések helyett a biztonságos otthoni munkavégzéshez elengedhetetlen számítástechnikai eszközöket és kiegészítőket vásároltak a cégek munkavállalóik számára.

Szilágyi Gábor, a MediaMarkt ügyvezető igazgatója szerint ezek iránt a termékek iránt megnövekedett igényt nem volt könnyű kielégíteni, hiszen az egész világra kiterjedő időszakos korlátozások miatt volt terület, ahol részlegesen leállt hosszabb-rövidebb időre a gyártás, így bizonytalanná vált a szállítás is, viszont mostanra már a kedvező magyarországi járványadatok miatti korai nyitás érzékelteti hatását a forgalomban. A vállalatoknál, állami intézményekben elkezdték pótolni az elmaradt beszerzéseket, de az ébredező ágazatok közül is kitűnik a szállodai, vendéglátóipari szektor beruházási dinamikája.

„Az elmúlt egy, másfél hónapban nekik köszönhetően erőteljesen nőtt a céges vásárlások száma és értéke a háztartási kis- és nagygépek körében – ismertette Szilágyi. A számok egészen megdöbbentőek: a háztartási kis- és nagygépek, valamint televíziók terén 2019 azonos időszakához – vagyis a járvány előtti évhez – képest is 160 százalékos átlagos növekedést tapasztalunk. Megjelentek újra vásárlóink között a nagyobb szállodák, fizetővendég-szolgáltatók, üzletek és vendéglátóipari egységek. Úgy tűnik a vendéglátóipar talpon maradt szereplői intenzív és hosszú szezonra készülnek. Első lépésben elavult, elromlott eszközparkjukat cserélik le.”

A MediaMarktból elsősorban hűtőszekrények, mosogatógépek és tűzhelyeket vásárolnak a vendéglátóhelyek és szállodák az elmúlt hónapokban, de hatalmas a forgalomnövekedés vízforralók, porszívók és kávéfőzők területén is. Az ügyvezető 30 százalékos kosárérték-növekedésről számolt be„Több vállalat vásárol, mint korábban, ráadásul jóval nagyobb összegben. Ennek a hirtelen növekedésnek mind a mértéke, mind a koraisága meglepő.”

A magyarországihoz hasonló korlátozás-feloldások bár még nem jellemzőek világviszonylatban, ám az egyre több országban bejelentett enyhítéseknek köszönhetően az áruszállítás is kezd kiszámíthatóvá, tervezhetővé válni. Ez azt jelenti, a kereskedelem bírni fogja a vásárlási hullámot, a MediaMarkt üzleti forgalma a vállalati ügyfelek körében meg fogja haladni idén az elmúlt 2 év szintjét. A műszaki kiskereskedelem növekedését egy jól sikerült hazai turistaszezon – és a vendéglátás nyári bevételeiből ősszel folytatható eszközbeszerzés – fűtheti tovább.

(A képen a sümegi vár, fotó: Szerdahelyi Csaba)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS