Havonta átlagosan 3 ezer forintot költenek otthoni kávézásra a magyarok

2021. 04. 24., 15:00

Az otthoni kávézásra havonta átlagosan 3 ezer forintot költenek a magyarok a Costa Coffee és a GKI Digital közös, kávézási szokásokat felmérő kutatásában, amelyben 2700 embert kérdeztek meg, közülük több mint kétezren rendszeres kávéfogyasztók. A válaszadók 28 százaléka ennél is többet, 3-5 ezer forint költ kávézásra, míg 5 ezer forint feletti összeget csak minden tizedik válaszadó.

A felmérés szerint sokan kávéznak a munkahelyükön, ők havonta legfeljebb 3 ezer forintot költenek erre, míg a válaszadók több mint fele nem fizet a munkahelyi kávéért, azt a munkaadója biztosítja számára.

Elviteles kávéra a válaszadók 15 százaléka 3 ezer forintnál magasabb összeget költ havi szinten és minden ötödik fővárosi szintén legalább 3 ezer forintot költ havonta útközbeni kávéfogyasztásra.

A megkérdezettek 60 százaléka ugyancsak 3 ezer forint körül szánna arra, hogy kávézóban fogyassza el kedvenc feketéjét: egy espresso-ért átlagosan 482 forintot, míg latte, vagy cappuccino italokért 694 forintot hajlandók fizetni a válaszadók.

A kávé alapanyagát főként szupermarketekben (47 százalék) és hipermarketekben (36 százalék), illetve diszkont üzletekben (34 százalék) vásárolják. A válaszadók közel ötöde kávéra specializálódott webáruházban, míg tizede online szupermarketben vásárolja meg a kávét.

A kávét fogyasztók márkahűek: a vásárlók közel fele általában a megszokott márkát választja, de fenntartja, hogy szívesen kipróbál esetleg mást is, ha megtetszik neki egy-egy új kávé. Minden ötödik válaszadó néhány kedvenc márka közül választ, míg 34 százalék mindig a megszokott márkát választja.

A tapasztalatok szerint a magyar kávépiac növekedésének a motorja a szemes és a kapszulás kávé: a felmérés szerint a válaszadók kétharmada vásárol szemes vagy kapszulás kávét, míg közel fele vesz őrölt kávét is.

A kávévásárlás fő szempontja minden második embernél a korábbi tapasztalat, a kóstolás, de a válaszadók harmada a márkát, az árát és a kávé erősségét is a választási kritériumok közé sorolta. A fenntarthatósági szempontokat a kávéivók 80 százaléka tartja fontosnak, és a fogyasztók 7 százaléka a kávé vásárlásakor is szem előtt tartja ezt.

A kutatásból kiderült az is, hogy a háztartások javarésze több mint két típusú kávéfőzővel rendelkezik – szinte egyformán népszerű a kotyogós (38 százalék) és a kapszulás (37 százalék) kávéfőző. A főző vásárlásakor minden második válaszadó számára a legfontosabb szempontnak az bizonyult, hogy finom kávét lehessen készíteni otthon is, valamint, hogy gyorsan, jó minőségű kávé készüljön. Az ár ebben az esetben nem döntő tényező: mindössze 7 százalékuk mondta, hogy az eszközt az alacsony ára miatt választotta.

A felmérés 2021 márciusában készült, a Coca-Cola HBC Magyarország megbízásából a GKI Digital készítette. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS