Harmadunk vásárolt már véleményvezérek ajánlására

2021. 04. 20., 16:45

A magyarok ötöde hisz azokban a termékekben vagy szolgáltatásokban, amit a véleményvezérek ajánlanak – derült ki a véleményvezérek megítéléséről készített friss felmérésből. A Cofidis Hitel Monitor alapján többségünk szerint az influenszerek színesebb képet festenek a valóságosnál, illetve a saját véleményük helyett a szponzorokét közvetítik. A gyanakvás ellenére a követők mégis hisznek a posztoknak: annyira, hogy azok hatása még a költéseikben is lecsapódhat.

Magasak az elvárásaink a véleményvezérekkel szemben

Ma Magyarországon a Facebookon (63 százalék) és YouTube-on (47 százalék) követjük leginkább az influenszereket, ettől lemaradva, de még érzékelhető az Instagram, valamint a TikTok használata is. Emellett a hagyományos televíziós jelenlét még mindig jelentős, a megkérdezettek közel harmada kíséri itt figyelemmel kedvenceit.

A Hitel Monitor friss felmérése szerint az influenszerekről alkotott képünket a hitelesség, személyiség, tartalom és az ismertség befolyásolja – ezek közül leginkább a hitelesség, legkevésbé pedig az ismertség számít. A többség azért követ másokat, mert jó átélni, hogy problémáival és kérdéseivel nincs egyedül és többet tud meg az őt érdeklő témákról (65 százalék) valamint erőt meríthet a változtatáshoz (51 százalék). Sokan pedig iránymutatást kapnak tőlük egy számukra ismeretlen területen (60 százalék). Azért is figyelik az életüket, hogy ötleteket, információkat gyűjtsenek (56 százalék), hogy kikapcsolódjanak (45 százalék) és nem elhanyagolható az sem, hogy általuk olyan dolgok kipróbálásába is beleláthatnak, amikre a követők csak vágynak (30 százalék).

A pénzügyek (27 százalék), az egészség, életmód (23 százalék), technológia (21 százalék),azok a témák, amikben a véleményvezér szava kiemelten releváns, míg a kikapcsolódás, sport, divat, hobbi esetében kevésbé. Más a lista ott, ahol a válaszadóknak van kedvenc véleményvezére: gasztronómia, divat, technológia, hobbi, párkapcsolatok. Feltehetőleg ez azért van így, mert ezekben a témakörökben több az aktív véleményvezér, akinek a „személyi kultusza” is szerepet játszik az adott téma népszerűségében.

A 30 év alattiak gyakrabban kuponoznak

Az influenszerek az emberek vásárlási szokásait is befolyásolják: a kutatásban résztvevők harmada (33 százalék) ismerte el, hogy vásárolt már véleményvezér hatására. Ennél kevesebben, negyedük (25 százalék) vallotta, hogy használt influenszer kuponkódot. Ezek önmagukban sem alacsony számok, de még magasabbak azok körében, akik bíznak is bennük: itt kétharmaduk vásárolt már az ajánlásukra vagy a kuponjukkal.

Ez a jelenség markánsan magasabb a 30 év alattiak körében, nekik már több mint felük vásárolt influeszer hatására (52 százalék). Magas azok aránya (79 százalék), akik attól tartanak, hogy nem valós képet mutatnak a véleményvezérek, így rossz hatással lehetnek a fiatalokra, gyerekekre. A válaszadók háromnegyede szerint nem magukat mutatják, hanem színesebb képet festenek a valóságosnál, illetve a saját véleményük helyett a szponzorokét közvetítik (75 százalék). Az ellenük érzett bizalmatlanság ellenére úgy tűnik, hogy a követők feltöltődnek, inspirálódnak és tanulnak az influenszereket nézve, hallgatva. Ennek oka az lehet, hogy hisznek abban, hogy ők valódi tudással, tapasztalattal rendelkeznek (67 százalék). 

Kifejezetten szeretjük, amiket ők ajánlanak

A magyarok ötöde hisz azokban a termékekben vagy szolgáltatásokban, amit a véleményvezérek ajánlanak. Ez az arány egyébként egészen hasonló ahhoz, amit a reklámok esetében mértek. Érdekesség, hogy itt két csoportot figyelhetünk meg: mások bíznak a véleményvezérekben és mások a reklámokban.

Ez azt mutatja, hogy az influenszerek el tudnak jutni egy, a reklámokban nem bízó közönséghez is. Itt jön képbe az a statisztika is, miszerint a véleményvezérekben megbízó közönség úgy véli, hogy az influenszerek abban is segítenek nekik, hogy ne dőljenek be a reklámoknak (70 százalék).

Magasak az elvárásaink a véleményvezérekkel szemben

Ma Magyarországon a Facebookon (63 százalék) és YouTube-on (47 százalék) követjük leginkább az influenszereket, ettől lemaradva, de még érzékelhető az Instagram, valamint a TikTok használata is. Emellett a hagyományos televíziós jelenlét még mindig jelentős, a megkérdezettek közel harmada kíséri itt figyelemmel kedvenceit.

A Hitel Monitor friss felmérése szerint az influenszerekről alkotott képünket a hitelesség, személyiség, tartalom és az ismertség befolyásolja – ezek közül leginkább a hitelesség, legkevésbé pedig az ismertség számít. A többség azért követ másokat, mert jó átélni, hogy problémáival és kérdéseivel nincs egyedül és többet tud meg az őt érdeklő témákról (65 százalék) valamint erőt meríthet a változtatáshoz (51 százalék). Sokan pedig iránymutatást kapnak tőlük egy számukra ismeretlen területen (60 százalék). Azért is figyelik az életüket, hogy ötleteket, információkat gyűjtsenek (56 százalék), hogy kikapcsolódjanak (45 százalék) és nem elhanyagolható az sem, hogy általuk olyan dolgok kipróbálásába is beleláthatnak, amikre a követők csak vágynak (30 százalék).

A pénzügyek (27 százalék), az egészség, életmód (23 százalék), technológia (21 százalék),azok a témák, amikben a véleményvezér szava kiemelten releváns, míg a kikapcsolódás, sport, divat, hobbi esetében kevésbé. Más a lista ott, ahol a válaszadóknak van kedvenc véleményvezére: gasztronómia, divat, technológia, hobbi, párkapcsolatok. Feltehetőleg ez azért van így, mert ezekben a témakörökben több az aktív véleményvezér, akinek a „személyi kultusza” is szerepet játszik az adott téma népszerűségében.

A 30 év alattiak gyakrabban kuponoznak

Az influenszerek az emberek vásárlási szokásait is befolyásolják: a kutatásban résztvevők harmada (33 százalék) ismerte el, hogy vásárolt már véleményvezér hatására. Ennél kevesebben, negyedük (25 százalék) vallotta, hogy használt influenszer kuponkódot. Ezek önmagukban sem alacsony számok, de még magasabbak azok körében, akik bíznak is bennük: itt kétharmaduk vásárolt már az ajánlásukra vagy a kuponjukkal.

Ez a jelenség markánsan magasabb a 30 év alattiak körében, nekik már több mint felük vásárolt influeszer hatására (52 százalék). Magas azok aránya (79 százalék), akik attól tartanak, hogy nem valós képet mutatnak a véleményvezérek, így rossz hatással lehetnek a fiatalokra, gyerekekre. A válaszadók háromnegyede szerint nem magukat mutatják, hanem színesebb képet festenek a valóságosnál, illetve a saját véleményük helyett a szponzorokét közvetítik (75 százalék). Az ellenük érzett bizalmatlanság ellenére úgy tűnik, hogy a követők feltöltődnek, inspirálódnak és tanulnak az influenszereket nézve, hallgatva. Ennek oka az lehet, hogy hisznek abban, hogy ők valódi tudással, tapasztalattal rendelkeznek (67 százalék). 

Kifejezetten szeretjük, amiket ők ajánlanak

A magyarok ötöde hisz azokban a termékekben vagy szolgáltatásokban, amit a véleményvezérek ajánlanak. Ez az arány egyébként egészen hasonló ahhoz, amit a reklámok esetében mértek. Érdekesség, hogy itt két csoportot figyelhetünk meg: mások bíznak a véleményvezérekben és mások a reklámokban.

Ez azt mutatja, hogy az influenszerek el tudnak jutni egy, a reklámokban nem bízó közönséghez is. Itt jön képbe az a statisztika is, miszerint a véleményvezérekben megbízó közönség úgy véli, hogy az influenszerek abban is segítenek nekik, hogy ne dőljenek be a reklámoknak (70 százalék).

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 06. 17., 15:10
Bár még közel félmillió társas vállalkozás működik Magyarországon, a májusi adatok szerint folytatódik a cégstruktúra átrendeződése. A mikrovállalkozások tűnnek el legnagyobb számban, miközben a nagyobb cégek pozíciója – ha lassan is – erősödik.
2025-06-17 18:05:00
A munkáltatók szívesen alkalmaznak teljesítménybért olyan munkakörök esetén, ahol a munkavállaló tevékenysége jól mérhető. A teljesítménybér egyben a munkavállaló eredményes munkavégzését ösztönző eszközként is funkcionálhat. Dr. Szabó Gergely ügyvéd összefoglalója.

  Rovathírek: HIPA

A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS