A magyarok ötöde hisz azokban a termékekben vagy szolgáltatásokban, amit a véleményvezérek ajánlanak – derült ki a véleményvezérek megítéléséről készített friss felmérésből. A Cofidis Hitel Monitor alapján többségünk szerint az influenszerek színesebb képet festenek a valóságosnál, illetve a saját véleményük helyett a szponzorokét közvetítik. A gyanakvás ellenére a követők mégis hisznek a posztoknak: annyira, hogy azok hatása még a költéseikben is lecsapódhat.
Magasak az elvárásaink a véleményvezérekkel szemben
Ma Magyarországon a Facebookon (63 százalék) és YouTube-on (47 százalék) követjük leginkább az influenszereket, ettől lemaradva, de még érzékelhető az Instagram, valamint a TikTok használata is. Emellett a hagyományos televíziós jelenlét még mindig jelentős, a megkérdezettek közel harmada kíséri itt figyelemmel kedvenceit.
A Hitel Monitor friss felmérése szerint az influenszerekről alkotott képünket a hitelesség, személyiség, tartalom és az ismertség befolyásolja – ezek közül leginkább a hitelesség, legkevésbé pedig az ismertség számít. A többség azért követ másokat, mert jó átélni, hogy problémáival és kérdéseivel nincs egyedül és többet tud meg az őt érdeklő témákról (65 százalék) valamint erőt meríthet a változtatáshoz (51 százalék). Sokan pedig iránymutatást kapnak tőlük egy számukra ismeretlen területen (60 százalék). Azért is figyelik az életüket, hogy ötleteket, információkat gyűjtsenek (56 százalék), hogy kikapcsolódjanak (45 százalék) és nem elhanyagolható az sem, hogy általuk olyan dolgok kipróbálásába is beleláthatnak, amikre a követők csak vágynak (30 százalék).
A pénzügyek (27 százalék), az egészség, életmód (23 százalék), technológia (21 százalék),azok a témák, amikben a véleményvezér szava kiemelten releváns, míg a kikapcsolódás, sport, divat, hobbi esetében kevésbé. Más a lista ott, ahol a válaszadóknak van kedvenc véleményvezére: gasztronómia, divat, technológia, hobbi, párkapcsolatok. Feltehetőleg ez azért van így, mert ezekben a témakörökben több az aktív véleményvezér, akinek a „személyi kultusza” is szerepet játszik az adott téma népszerűségében.
A 30 év alattiak gyakrabban kuponoznak
Az influenszerek az emberek vásárlási szokásait is befolyásolják: a kutatásban résztvevők harmada (33 százalék) ismerte el, hogy vásárolt már véleményvezér hatására. Ennél kevesebben, negyedük (25 százalék) vallotta, hogy használt influenszer kuponkódot. Ezek önmagukban sem alacsony számok, de még magasabbak azok körében, akik bíznak is bennük: itt kétharmaduk vásárolt már az ajánlásukra vagy a kuponjukkal.
Ez a jelenség markánsan magasabb a 30 év alattiak körében, nekik már több mint felük vásárolt influeszer hatására (52 százalék). Magas azok aránya (79 százalék), akik attól tartanak, hogy nem valós képet mutatnak a véleményvezérek, így rossz hatással lehetnek a fiatalokra, gyerekekre. A válaszadók háromnegyede szerint nem magukat mutatják, hanem színesebb képet festenek a valóságosnál, illetve a saját véleményük helyett a szponzorokét közvetítik (75 százalék). Az ellenük érzett bizalmatlanság ellenére úgy tűnik, hogy a követők feltöltődnek, inspirálódnak és tanulnak az influenszereket nézve, hallgatva. Ennek oka az lehet, hogy hisznek abban, hogy ők valódi tudással, tapasztalattal rendelkeznek (67 százalék).
Kifejezetten szeretjük, amiket ők ajánlanak
A magyarok ötöde hisz azokban a termékekben vagy szolgáltatásokban, amit a véleményvezérek ajánlanak. Ez az arány egyébként egészen hasonló ahhoz, amit a reklámok esetében mértek. Érdekesség, hogy itt két csoportot figyelhetünk meg: mások bíznak a véleményvezérekben és mások a reklámokban.
Ez azt mutatja, hogy az influenszerek el tudnak jutni egy, a reklámokban nem bízó közönséghez is. Itt jön képbe az a statisztika is, miszerint a véleményvezérekben megbízó közönség úgy véli, hogy az influenszerek abban is segítenek nekik, hogy ne dőljenek be a reklámoknak (70 százalék).
Magasak az elvárásaink a véleményvezérekkel szemben
Ma Magyarországon a Facebookon (63 százalék) és YouTube-on (47 százalék) követjük leginkább az influenszereket, ettől lemaradva, de még érzékelhető az Instagram, valamint a TikTok használata is. Emellett a hagyományos televíziós jelenlét még mindig jelentős, a megkérdezettek közel harmada kíséri itt figyelemmel kedvenceit.
A Hitel Monitor friss felmérése szerint az influenszerekről alkotott képünket a hitelesség, személyiség, tartalom és az ismertség befolyásolja – ezek közül leginkább a hitelesség, legkevésbé pedig az ismertség számít. A többség azért követ másokat, mert jó átélni, hogy problémáival és kérdéseivel nincs egyedül és többet tud meg az őt érdeklő témákról (65 százalék) valamint erőt meríthet a változtatáshoz (51 százalék). Sokan pedig iránymutatást kapnak tőlük egy számukra ismeretlen területen (60 százalék). Azért is figyelik az életüket, hogy ötleteket, információkat gyűjtsenek (56 százalék), hogy kikapcsolódjanak (45 százalék) és nem elhanyagolható az sem, hogy általuk olyan dolgok kipróbálásába is beleláthatnak, amikre a követők csak vágynak (30 százalék).
A pénzügyek (27 százalék), az egészség, életmód (23 százalék), technológia (21 százalék),azok a témák, amikben a véleményvezér szava kiemelten releváns, míg a kikapcsolódás, sport, divat, hobbi esetében kevésbé. Más a lista ott, ahol a válaszadóknak van kedvenc véleményvezére: gasztronómia, divat, technológia, hobbi, párkapcsolatok. Feltehetőleg ez azért van így, mert ezekben a témakörökben több az aktív véleményvezér, akinek a „személyi kultusza” is szerepet játszik az adott téma népszerűségében.
A 30 év alattiak gyakrabban kuponoznak
Az influenszerek az emberek vásárlási szokásait is befolyásolják: a kutatásban résztvevők harmada (33 százalék) ismerte el, hogy vásárolt már véleményvezér hatására. Ennél kevesebben, negyedük (25 százalék) vallotta, hogy használt influenszer kuponkódot. Ezek önmagukban sem alacsony számok, de még magasabbak azok körében, akik bíznak is bennük: itt kétharmaduk vásárolt már az ajánlásukra vagy a kuponjukkal.
Ez a jelenség markánsan magasabb a 30 év alattiak körében, nekik már több mint felük vásárolt influeszer hatására (52 százalék). Magas azok aránya (79 százalék), akik attól tartanak, hogy nem valós képet mutatnak a véleményvezérek, így rossz hatással lehetnek a fiatalokra, gyerekekre. A válaszadók háromnegyede szerint nem magukat mutatják, hanem színesebb képet festenek a valóságosnál, illetve a saját véleményük helyett a szponzorokét közvetítik (75 százalék). Az ellenük érzett bizalmatlanság ellenére úgy tűnik, hogy a követők feltöltődnek, inspirálódnak és tanulnak az influenszereket nézve, hallgatva. Ennek oka az lehet, hogy hisznek abban, hogy ők valódi tudással, tapasztalattal rendelkeznek (67 százalék).
Kifejezetten szeretjük, amiket ők ajánlanak
A magyarok ötöde hisz azokban a termékekben vagy szolgáltatásokban, amit a véleményvezérek ajánlanak. Ez az arány egyébként egészen hasonló ahhoz, amit a reklámok esetében mértek. Érdekesség, hogy itt két csoportot figyelhetünk meg: mások bíznak a véleményvezérekben és mások a reklámokban.
Ez azt mutatja, hogy az influenszerek el tudnak jutni egy, a reklámokban nem bízó közönséghez is. Itt jön képbe az a statisztika is, miszerint a véleményvezérekben megbízó közönség úgy véli, hogy az influenszerek abban is segítenek nekik, hogy ne dőljenek be a reklámoknak (70 százalék).
Bormarketing stratégia, zérótolerancia, eredetvédelem, generációváltás, szőlőtermesztés és klímavédelem, kóstolós masterclassok március 3-án, a 11. Borkonferencián.
A szén-dioxid-mentesen előállított áram túlnyomó többségét tavaly is a Paksi Atomerőműben termelték meg. Az elmúlt 10 évben a hazai villamosenergia-fogyasztás átlagosan évi 1,28 százalékkal növekedett.