Harmadunk vásárolt már véleményvezérek ajánlására

2021. 04. 20., 16:45

A magyarok ötöde hisz azokban a termékekben vagy szolgáltatásokban, amit a véleményvezérek ajánlanak – derült ki a véleményvezérek megítéléséről készített friss felmérésből. A Cofidis Hitel Monitor alapján többségünk szerint az influenszerek színesebb képet festenek a valóságosnál, illetve a saját véleményük helyett a szponzorokét közvetítik. A gyanakvás ellenére a követők mégis hisznek a posztoknak: annyira, hogy azok hatása még a költéseikben is lecsapódhat.

Magasak az elvárásaink a véleményvezérekkel szemben

Ma Magyarországon a Facebookon (63 százalék) és YouTube-on (47 százalék) követjük leginkább az influenszereket, ettől lemaradva, de még érzékelhető az Instagram, valamint a TikTok használata is. Emellett a hagyományos televíziós jelenlét még mindig jelentős, a megkérdezettek közel harmada kíséri itt figyelemmel kedvenceit.

A Hitel Monitor friss felmérése szerint az influenszerekről alkotott képünket a hitelesség, személyiség, tartalom és az ismertség befolyásolja – ezek közül leginkább a hitelesség, legkevésbé pedig az ismertség számít. A többség azért követ másokat, mert jó átélni, hogy problémáival és kérdéseivel nincs egyedül és többet tud meg az őt érdeklő témákról (65 százalék) valamint erőt meríthet a változtatáshoz (51 százalék). Sokan pedig iránymutatást kapnak tőlük egy számukra ismeretlen területen (60 százalék). Azért is figyelik az életüket, hogy ötleteket, információkat gyűjtsenek (56 százalék), hogy kikapcsolódjanak (45 százalék) és nem elhanyagolható az sem, hogy általuk olyan dolgok kipróbálásába is beleláthatnak, amikre a követők csak vágynak (30 százalék).

A pénzügyek (27 százalék), az egészség, életmód (23 százalék), technológia (21 százalék),azok a témák, amikben a véleményvezér szava kiemelten releváns, míg a kikapcsolódás, sport, divat, hobbi esetében kevésbé. Más a lista ott, ahol a válaszadóknak van kedvenc véleményvezére: gasztronómia, divat, technológia, hobbi, párkapcsolatok. Feltehetőleg ez azért van így, mert ezekben a témakörökben több az aktív véleményvezér, akinek a „személyi kultusza” is szerepet játszik az adott téma népszerűségében.

A 30 év alattiak gyakrabban kuponoznak

Az influenszerek az emberek vásárlási szokásait is befolyásolják: a kutatásban résztvevők harmada (33 százalék) ismerte el, hogy vásárolt már véleményvezér hatására. Ennél kevesebben, negyedük (25 százalék) vallotta, hogy használt influenszer kuponkódot. Ezek önmagukban sem alacsony számok, de még magasabbak azok körében, akik bíznak is bennük: itt kétharmaduk vásárolt már az ajánlásukra vagy a kuponjukkal.

Ez a jelenség markánsan magasabb a 30 év alattiak körében, nekik már több mint felük vásárolt influeszer hatására (52 százalék). Magas azok aránya (79 százalék), akik attól tartanak, hogy nem valós képet mutatnak a véleményvezérek, így rossz hatással lehetnek a fiatalokra, gyerekekre. A válaszadók háromnegyede szerint nem magukat mutatják, hanem színesebb képet festenek a valóságosnál, illetve a saját véleményük helyett a szponzorokét közvetítik (75 százalék). Az ellenük érzett bizalmatlanság ellenére úgy tűnik, hogy a követők feltöltődnek, inspirálódnak és tanulnak az influenszereket nézve, hallgatva. Ennek oka az lehet, hogy hisznek abban, hogy ők valódi tudással, tapasztalattal rendelkeznek (67 százalék). 

Kifejezetten szeretjük, amiket ők ajánlanak

A magyarok ötöde hisz azokban a termékekben vagy szolgáltatásokban, amit a véleményvezérek ajánlanak. Ez az arány egyébként egészen hasonló ahhoz, amit a reklámok esetében mértek. Érdekesség, hogy itt két csoportot figyelhetünk meg: mások bíznak a véleményvezérekben és mások a reklámokban.

Ez azt mutatja, hogy az influenszerek el tudnak jutni egy, a reklámokban nem bízó közönséghez is. Itt jön képbe az a statisztika is, miszerint a véleményvezérekben megbízó közönség úgy véli, hogy az influenszerek abban is segítenek nekik, hogy ne dőljenek be a reklámoknak (70 százalék).

Magasak az elvárásaink a véleményvezérekkel szemben

Ma Magyarországon a Facebookon (63 százalék) és YouTube-on (47 százalék) követjük leginkább az influenszereket, ettől lemaradva, de még érzékelhető az Instagram, valamint a TikTok használata is. Emellett a hagyományos televíziós jelenlét még mindig jelentős, a megkérdezettek közel harmada kíséri itt figyelemmel kedvenceit.

A Hitel Monitor friss felmérése szerint az influenszerekről alkotott képünket a hitelesség, személyiség, tartalom és az ismertség befolyásolja – ezek közül leginkább a hitelesség, legkevésbé pedig az ismertség számít. A többség azért követ másokat, mert jó átélni, hogy problémáival és kérdéseivel nincs egyedül és többet tud meg az őt érdeklő témákról (65 százalék) valamint erőt meríthet a változtatáshoz (51 százalék). Sokan pedig iránymutatást kapnak tőlük egy számukra ismeretlen területen (60 százalék). Azért is figyelik az életüket, hogy ötleteket, információkat gyűjtsenek (56 százalék), hogy kikapcsolódjanak (45 százalék) és nem elhanyagolható az sem, hogy általuk olyan dolgok kipróbálásába is beleláthatnak, amikre a követők csak vágynak (30 százalék).

A pénzügyek (27 százalék), az egészség, életmód (23 százalék), technológia (21 százalék),azok a témák, amikben a véleményvezér szava kiemelten releváns, míg a kikapcsolódás, sport, divat, hobbi esetében kevésbé. Más a lista ott, ahol a válaszadóknak van kedvenc véleményvezére: gasztronómia, divat, technológia, hobbi, párkapcsolatok. Feltehetőleg ez azért van így, mert ezekben a témakörökben több az aktív véleményvezér, akinek a „személyi kultusza” is szerepet játszik az adott téma népszerűségében.

A 30 év alattiak gyakrabban kuponoznak

Az influenszerek az emberek vásárlási szokásait is befolyásolják: a kutatásban résztvevők harmada (33 százalék) ismerte el, hogy vásárolt már véleményvezér hatására. Ennél kevesebben, negyedük (25 százalék) vallotta, hogy használt influenszer kuponkódot. Ezek önmagukban sem alacsony számok, de még magasabbak azok körében, akik bíznak is bennük: itt kétharmaduk vásárolt már az ajánlásukra vagy a kuponjukkal.

Ez a jelenség markánsan magasabb a 30 év alattiak körében, nekik már több mint felük vásárolt influeszer hatására (52 százalék). Magas azok aránya (79 százalék), akik attól tartanak, hogy nem valós képet mutatnak a véleményvezérek, így rossz hatással lehetnek a fiatalokra, gyerekekre. A válaszadók háromnegyede szerint nem magukat mutatják, hanem színesebb képet festenek a valóságosnál, illetve a saját véleményük helyett a szponzorokét közvetítik (75 százalék). Az ellenük érzett bizalmatlanság ellenére úgy tűnik, hogy a követők feltöltődnek, inspirálódnak és tanulnak az influenszereket nézve, hallgatva. Ennek oka az lehet, hogy hisznek abban, hogy ők valódi tudással, tapasztalattal rendelkeznek (67 százalék). 

Kifejezetten szeretjük, amiket ők ajánlanak

A magyarok ötöde hisz azokban a termékekben vagy szolgáltatásokban, amit a véleményvezérek ajánlanak. Ez az arány egyébként egészen hasonló ahhoz, amit a reklámok esetében mértek. Érdekesség, hogy itt két csoportot figyelhetünk meg: mások bíznak a véleményvezérekben és mások a reklámokban.

Ez azt mutatja, hogy az influenszerek el tudnak jutni egy, a reklámokban nem bízó közönséghez is. Itt jön képbe az a statisztika is, miszerint a véleményvezérekben megbízó közönség úgy véli, hogy az influenszerek abban is segítenek nekik, hogy ne dőljenek be a reklámoknak (70 százalék).

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 06. 17., 22:50
epizód: 2024 / 12   |   hossz: 24:28
Minden nyári szünetben diákok tízezrei jelennek meg a munkaerőpiacon, hogy pénzt gyűjtsenek és szakmai tapasztalatokat szerezzenek. A 25 év alattiak számára elérhető szja-kedvezmény révén sokan mentesülnek az adófizetés alól, ám a foglalkoztatás jogviszonya eltérő adózási kötelezettségeket róhat rájuk, amiből baj lehet, ha nem figyelnek rá. Horváthné Szabó Beáta, a Moore Hungary adótanácsadó szakértője nemcsak ezeket a szabályokat veszi sorra, de bemutatja az iskolaszövetkezeten keresztüli foglalkoztatás, valamint a külföldön tanuló vagy külföldi diákok hazai munkavégzésének kritériumait is.
A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.
Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS