Gyökeresen átalakulás várható a divatkereskedelemben, a gyors piaci változások a márkákat és a kiskereskedőket egyaránt érintik. Az online kereskedők helyzeti előnye megkérdőjelezhetetlen, a kereskedelmi láncok több ezer offline üzletet zártak be és jelentős összegeket fektetnek e-kereskedelembe.
A glami.hu, Magyarország első online divatkeresője „Divat e-kereskedelem 2020-ban: a közép-kelet-európai kilátások" címmel átfogót felmérést készített a közép- és kelet-európai régió divat kereskedelemi piacain érvényesülő aktuális trendekről. A jelentés szerint a régió jelenleg az egyik leggyorsabban növekvő piac Európában, a vizsgált országokban a kategória forgalma 2020-ban elérte a 4 milliárd eurót és a divatkereskedelemből származó bevételek közel negyedét tette ki.
Új vásárlóközönség jelent meg az interneten
A koronavírus járvány, a kapcsolódó üzletbezárások és az online vásárlásra való igény megugrása az ügyfelek új szegmensét hozta létre, akik életükben először vásároltak online divattermékeket. A közép- és kelet-európai országokat tekintve Románia és Szlovákia van az élen, az első hullám során leadott vásárlások csaknem negyedét az először vásárló fogyasztók adták le, Magyarországon a válaszadók 13 százaléka tartozott ebbe a kategóriába.
A kutatás szerint az új vásárlási minták várhatóan tartóssá válnak a jövőben is, a keresőoldal jelentése szerint a felmérésében résztvevő országok fogyasztóinak 41 százaléka nyilatkozta, hogy a pandémiát követően is elsősorban az interneten fog divatcikket vásárolni.
A közösségi média elsődleges vásárlási csatornává válik
A Facebook és az Instagram üzletek 2020 májusában történő elindulása óta már a kisvállalkozások is létrehozhatnak termékkatalógusokat a közösségi portálokon. Mostantól lehetőség van a termékek címkézésére Facebook videókban, vagy Instagram Reelekben. A TikTok már teszteli az élő közvetítés során történő termékvásárlást, és partneri megállapodást jelentett be a Shopify e-kereskedelmi platformmal.
Mindennek köszönhetően már nem csak a legnagyobb szereplők számára, de a kisvállalkozásoknak is lehetősége nyílik a digitális csatornákon és a közösségi médián keresztül történő értékesítésre. A felmérés szerint a régióban működő e-kereskedelemi vállalkozások vezetőinek 49 százaléka a közösségi média elsődleges értékesítési csatornává válását nevezte meg a divat e-kereskedelem jövőjét leginkább meghatározó tényezőként.
2021 az MI technológiák elterjedésének az éve lesz az e-kereskedelmi iparágban
Az e-üzletek egyre nagyobb arányban hajlandóak gépi tanulásba és olyan MI eszközökbe fektetni, amelyek hozzájárulnak az ügyfelek elégedettségének növeléséhez és a magasabb ügyfélhűség kialakításához. Míg korábban csak az elektronikus kereskedelem óriásai használták a gépi tanulás algoritmusait az értékesítési trendek megismerésére, mára már a kisebb webshopokat üzemeltető vállalkozások is használják az MI-t és a gépi tanulást a divatpiac dinamikájának megértéséhez, ami hozzájárulhat az eredményesebb működésükhöz.
Az MI technológiák nagy segítségére lehetnek a vállalkozások számára a visszaküldött áruk számának csökkentése terén, az ajánlatok személyreszabása és az intelligens keresés, vagy ügyfélszolgálati funkciók automatizálásának terén.
A válság felgyorsította a fenntarthatósági trendet
A koronavírus okozta társadalmi elszigeteltség időt adott a fogyasztóknak arra, hogy sok mindent átértékeljenek, ideértve a divattermék-vásárlás világra gyakorolt hatását is. A gazdasági válság pénzügyi nehézségei ellenére a fenntarthatóságot az e-kereskedelem vezetőinek negyede kulcsfontosságú növekvő trendnek tartja. A kutatásban megkérdezett webáruházak 58 százaléka úgy gondolja, a következő években a fenntarthatóság lesz a legfőbb divatipart alakító fogyasztói trend.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.