Ezért szűnik meg a legtöbb magyar webshop egy éven belül

2023. 08. 07., 17:40

Sok vállalkozó álma egy jól működő webshop. Olvashatunk sikersztorikat, amikor minimális tőkével egy sufni szappan/barkács/babaruha webshop milliárdos árbevételű nagyhatalommá vált. Arról azonban ritkán esik szó, hogy jelenleg Magyarországon 10-ből csupán 3 webáruház éli meg az egy éves kort. Kukoly Dávid online marketing szakértő, a Fluid Digital alapítója azt elemzi, hogy miért bukik el sok hazai webshop, és hogyan lehetne ezt megelőzni.

Sok mindentől függ, hogy mitől lesz életképes egy webshop, hosszútávon azonban a siker egyik alapfeltétele a következetes marketing. A mesterséges intelligencia korában, az egyre komplexebb digitális eszközök és platformok megjelenése (és drágulása) az e-kereskedőktől adatalapú döntéshozatalt, a marketing szakemberektől pedig egyre komolyabb technikai tudást követel.

A Shoprenter 2022-es kutatása szerint a magyar webshop tulajdonosok a mai napig a keresőoptimalizálás (SEO), a Google hirdetés, és a social media szentháromságban hisznek, ráadásul a megkérdezettek több mint a fele (57 százalék) még mindig házon belül oldja meg a marketinget, ami a szakember szerint több szempontból is problémás.

„Ideig-óráig elevickélhetünk pár tízezer forinttal futó Google hirdetéssel, de ez a növekedéshez nem lesz elég. Olyan korba léptünk, ahol egy sikeres webshop fenntartásához tudatosabb marketing jelenlétre van szükség, amit nagyon nehéz házon belül megfelelő színvonalon ellátni. Ráadásul tisztában kell lennünk azzal, hogy kiknek szeretnénk eladni a termékünket, és őket hol érjük el a leghatékonyabban. Trend ide vagy oda, mit ér egy jó TikTok videó, ha az onnan érkező emberek csak 3 másodpercig maradnak a weboldalon, nem vásárolnak semmit, cserébe viszont a videó elkészítése 3 és fél órába és több százezer forintba került?” – vélekedik Kukoly Dávid.

Akár több tízmilliót lehet bukni csupán 1 százalék konverziós eltérésen

A szakértő szerint a legfontosabb mutatószám a konverziós arány. Ez az érték azt mutatja meg, hogy 100 látogatóból hányan váltak vásárlóvá. „Nagyon fontos, hogy webshop tulajdonosként tisztában legyünk azzal, a fő marketing csatornákból mekkora forgalmunk származik, és az hogyan konvertál. Egy webshopnál ez élet-halál kérdése. Mivel a magyar átlag konverziós arány 1,88 százalék (a 2022-es Nagy webáruház felmérés alapján), 100 látogatóból átlagosan iparágtól és termékkörtől függően, felfelé kerekítve 2 ember fog vásárolni.”

Ahhoz, hogy megértsük ennek fontosságát, fel kell vázolnunk két esetet. A mellékelt ábra segít megérteni a folyamatot.

A eset, B eset

Mindkét esetben elköltünk 120.000 forintot hirdetésekre, jön belőle 4.000 látogató, az árrésünk pedig a rendeléseken 2.500 forint/rendelés. 4000 látogatóból 1 százalékos konverziós arány esetén 40 vásárlónk van. 40 x 2.500 forint, azaz 100.000 forint. De elköltöttünk 120.000 forintot hirdetésre. Lényegében ekkor 20.000 forint veszteséget termeltünk.

B esetben, amikor 2 százalék a konverziós arányunk, 4.000 látogatóból 80 vásárlónk lesz. 80 x 2.500 forint = 200.000 forint. 200.000 forint-120.000 forint = 80.000 forint. Ebben az esetben már 80.000 forint nyereséget termeltünk.

Ha nem tudjuk, hogy mire figyeljünk és miért, akkor sosem fogjuk tudni azt, hogy a vállalkozásunk veszteséget vagy nyereséget termel. Ezért jó, ha valaki képzi magát, szemmel tartja a legfontosabb teljesítménymutatókat és fejleszti a vállalkozását, hogy hosszú távon sikeres legyen.

Egyébként abban az esetben, ha csak 1 nullát rakunk a fenti számok után, az egyenlet ugyanaz, azonban az összegek jóval nagyobb méreteket ölthetnek. Minél több rendelés érkezik, annál több pénz forog kockán, és minél több pénz forog kockán, annál fontosabb átlátni a helyzetet, mert ezen állhat vagy bukhat a vállalkozás.

A megoldás az adatalapú döntés

„Ha tisztában vagyunk azzal, hogy melyik csatornán keresztül érjük el a célközönségünket, erre mennyi időt, energiát és pénzt áldozunk, és ez a csatorna hogyan konvertál, akkor már csak egy döntés választ el minket attól, hogy növekedjünk vagy bezárjuk a boltot” – mondja a szakértő.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS