Erre figyeljen, ha boltban vásárol bejglit!

2020. 12. 09., 13:00

A karácsonyi ünnepek elmaradhatatlan süteményei a bejglik. Sokan maguk készítik el odahaza a diós, a mákos és a mindenféle más ízesítésű tekercseket, de egyre többen vannak azok is, akik készen, a boltból szeretik megvenni ezeket az édességeket. A JÓkenyér pékség összeállította a legfontosabb tudnivalókat, amit a bejgli vásárláskor nem árt észben tartani.

„A vásárlók akkor járnak el a lehető legalaposabban, ha mindig elolvassák a bejglik csomagolásán az összetevők listáját. A legjobb olyan terméket választani a boltokban, amelyek a leginkább hasonlítanak arra, amit otthon is elkészítenénk” – hangsúlyozta Ludwig Klára, a JÓkenyér pékmestere.

A szakember hozzátette, hogy ezeknek a süteményeknek az íz élményét a természetes, minőségi alapanyagok biztosítják, azaz semmi szükség adalékokra, színezékekre tartósító- és sütőszerekre vagy aromákra hozzájuk.  A bejglitészta esetében a sertészsír, vagy valódi vaj használata azért fontos a margarinnal szemben, mert az utóbbival kisütött termékek hamarabb kiszáradnak, jobban törnek és repednek. Hasonlóképp oda kell figyelni arra is, hogy a töltelék jó minőségű dióból, mákból, vagy más alapanyagból készüljön, és azt hozzáértéssel főzzék, mert ezek kihatnak a tészta szerkezetére.

Az eladásra szánt bejglik előállítására és minőségi követelményeire vonatkozó regulákat a Magyar Élelmiszerkönyv tartalmazza, és elég szigorúan veszi, hogy mit szabad valóban ezzel a névvel illetni. A szabályozás szerint a kész sütemény legalább 250 grammos, a tészta alapjául pedig búzafinomliszt, élesztő, só, zsiradék, cukor, tej (vagy tejpor), tojás és víz szolgál.

A zsír-és cukormennyiségére is oda kell figyelni. Se túl sok, se túl kevés arányt betartva, a zsíradéknak a bejgli szárazanyag tartalmának 22 százalékát, míg a cukor esetében annak 7 százalékát kell elérnie.

A töltelékkel sem lehet fukarkodni. Előírás szerint ennek mennyisége legalább a késztermék 40 százalékának kell lennie. Ez ugyanakkor nem befolyásolja azt, hogyan kell belülről kinéznie a süteménynek, miután a bejgli készülhet sok tésztával, de akár a töltelék is lehet látványosabban több mint a tészta. Az viszont mindenképpen fontos és kikerülhetetlen, hogy a bejglitöltelék fajtája a csomagoláson és a termék nevében is szerepeljen. 

A másik, egyre kedveltebb ünnepi finomság a bejgli mellett a stollen, vagy más néven karácsonyi kalács, aminél szintén érdemes odafigyelni arra, hogy miből készült. Ennél a süteménynél a vaj kulcsfontosságú összetevő, hogy a késztermék omlós és sokáig élvezhető maradjon. A minőségi alapanyagok pedig a megfelelő íz élményről gondoskodnak. Figyelni kell például arra, hogy rumaroma helyett valódi, jóféle rummal süssék ki a stollent, ami a készítés során ínycsiklandó fűszerekkel, fahéjjal, gyömbérrel, korianderrel és szegfűszeggel, valamint kandírozott gyümölccsel is ízesíthető.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS