Erre figyeljen, ha boltban vásárol bejglit!

2020. 12. 09., 13:00

A karácsonyi ünnepek elmaradhatatlan süteményei a bejglik. Sokan maguk készítik el odahaza a diós, a mákos és a mindenféle más ízesítésű tekercseket, de egyre többen vannak azok is, akik készen, a boltból szeretik megvenni ezeket az édességeket. A JÓkenyér pékség összeállította a legfontosabb tudnivalókat, amit a bejgli vásárláskor nem árt észben tartani.

„A vásárlók akkor járnak el a lehető legalaposabban, ha mindig elolvassák a bejglik csomagolásán az összetevők listáját. A legjobb olyan terméket választani a boltokban, amelyek a leginkább hasonlítanak arra, amit otthon is elkészítenénk” – hangsúlyozta Ludwig Klára, a JÓkenyér pékmestere.

A szakember hozzátette, hogy ezeknek a süteményeknek az íz élményét a természetes, minőségi alapanyagok biztosítják, azaz semmi szükség adalékokra, színezékekre tartósító- és sütőszerekre vagy aromákra hozzájuk.  A bejglitészta esetében a sertészsír, vagy valódi vaj használata azért fontos a margarinnal szemben, mert az utóbbival kisütött termékek hamarabb kiszáradnak, jobban törnek és repednek. Hasonlóképp oda kell figyelni arra is, hogy a töltelék jó minőségű dióból, mákból, vagy más alapanyagból készüljön, és azt hozzáértéssel főzzék, mert ezek kihatnak a tészta szerkezetére.

Az eladásra szánt bejglik előállítására és minőségi követelményeire vonatkozó regulákat a Magyar Élelmiszerkönyv tartalmazza, és elég szigorúan veszi, hogy mit szabad valóban ezzel a névvel illetni. A szabályozás szerint a kész sütemény legalább 250 grammos, a tészta alapjául pedig búzafinomliszt, élesztő, só, zsiradék, cukor, tej (vagy tejpor), tojás és víz szolgál.

A zsír-és cukormennyiségére is oda kell figyelni. Se túl sok, se túl kevés arányt betartva, a zsíradéknak a bejgli szárazanyag tartalmának 22 százalékát, míg a cukor esetében annak 7 százalékát kell elérnie.

A töltelékkel sem lehet fukarkodni. Előírás szerint ennek mennyisége legalább a késztermék 40 százalékának kell lennie. Ez ugyanakkor nem befolyásolja azt, hogyan kell belülről kinéznie a süteménynek, miután a bejgli készülhet sok tésztával, de akár a töltelék is lehet látványosabban több mint a tészta. Az viszont mindenképpen fontos és kikerülhetetlen, hogy a bejglitöltelék fajtája a csomagoláson és a termék nevében is szerepeljen. 

A másik, egyre kedveltebb ünnepi finomság a bejgli mellett a stollen, vagy más néven karácsonyi kalács, aminél szintén érdemes odafigyelni arra, hogy miből készült. Ennél a süteménynél a vaj kulcsfontosságú összetevő, hogy a késztermék omlós és sokáig élvezhető maradjon. A minőségi alapanyagok pedig a megfelelő íz élményről gondoskodnak. Figyelni kell például arra, hogy rumaroma helyett valódi, jóféle rummal süssék ki a stollent, ami a készítés során ínycsiklandó fűszerekkel, fahéjjal, gyömbérrel, korianderrel és szegfűszeggel, valamint kandírozott gyümölccsel is ízesíthető.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS