Ennyit lehet keresni idén a SPAR-nál

2021. 01. 06., 12:00

Megállapodott a 2021-es bérfejlesztésről a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ). A megegyezés értelmében továbbra is megmarad a 13. havi juttatás, a SPAR Hűségprogram és a munkavállalók 10 százalékos vásárlási kedvezménye is, mely mostantól az új munkavállalók esetében munkába állásuk első napjától él. A bérfejlesztést a vállalat kizárólag saját forrás felhasználásával valósítja meg.

Ismét sikeresen zárult a több mint 13 ezer munkavállalót foglalkoztató SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft.-nél lezajlott bértárgyalás. A vállalat a garantált bérminimum, illetve a minimálbér jogszabályban rögzített mértékéhez képest magasabb bért biztosít munkatársai számára, melyet továbbra is kiegészít saját hűségprogramjának juttatási elemeivel.

Az elérhető legalacsonyabb bruttó alapbér a legnagyobb létszámot kitevő áruházi munkakörökben a próbaidő alatt bruttó 240 ezer, a próbaidő után bruttó 260 ezer forint. A vállalat továbbra is biztosítja a kiemelt teljesítménnyel bíró áruházak számára az alapbéren felüli kiegészítő jövedelmet.

„A SPAR 2017 és 2020 között 33,5 milliárd forint értékű bérfejlesztést hajtott végre. Ez a szám 2021-ben közel 7 milliárd forinttal egészül ki” – hangsúlyozta Maczelka Márk kommunikációs vezető.

A SPAR 2021-ben is biztosítja a SPAR Hűségprogramot, így idén is megmarad a SZÉP kártya és a jubileumi juttatás rendszere, amivel a vállalat támogatni kívánja munkavállalói kikapcsolódását, feltöltődését. Megmarad a 13. havi juttatás kiterjesztése az év első felében belépők számára, valamint továbbra is él a 10 százalékos dolgozói vásárlási kedvezmény, amely 2021-től már az első munkanaptól jár az új belépő kollégák számára, havi 80 ezer forint vásárlási összeghatárig.

Az új áruházak, valamint a vállalat harmadik élelmiszer-termelési üzemének, a Regnum Húsüzem perbáli telephelyének a megnyitása kapcsán a SPAR márka égisze alatt 250 új munkahely létrehozása vált lehetővé 2020-ban.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS